Bűnözőket akar nevelni a Fidesz kormány?

Belföld | Forrás: mszp.hu | 2010. július 30.

hír küldése | nyomtatóbarát verzió

A múlt héten elfogadott közbiztonsági törvények céljai érthetőek, azonban a Fidesz-kormány által választott eszközök a szakszerűtlenség és a kapkodás jegyeit viselik magukon. Az új törvényeknek mind a személyi, mind az anyagi feltételei hiányoznak a bírósági, rendőri, illetve büntetés-végrehajtási szerveknél, de nem ez a legnagyobb gond.

Az Eötvös Károly Intézet a TASZ-szal, a Magyar Helsinki Bizottsággal és a Transparency Internationallel közösen értékelést adott ki az új Országgyűlés munkájának első szakaszáról. A galamus.hu által közzétett dokumentum büntetőpolitikával foglalkozó részéből kiderül, hogy a Fidesz intézkedései sértik a bírák szabad mérlegelési jogát, felborítják az összhangot a szabálysértési jog és a büntetőjog között, a börtönnépesség olyan mértékű és ütemű növekedését fogják eredményezni, amely megoldhatatlan feladat elé állítja a jelenleg is túlzsúfolt büntetés-végrehajtási rendszert, valamint elfogadott gyakorlattá teszi a fiatalkorúak bebörtönzését.

Hamisított statisztikával indokol a Fidesz

A Büntető Törvénykönyv módosított szabályai a jelenleginél lényegesen szigorúbb szabályokat rendelnek alkalmazni azokkal szemben, akik erőszakos bűncselekményeket több alkalommal is elkövetnek. Egyes esetekben kötelezővé vált az életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása, ami alkotmányellenes módon kizárja az egyéniesített büntetéskiszabás lehetőségét és sérti a bírák szabad mérlegelési jogát. A módosítás emellett nem tekinthető hatékonynak: egyrészt nem javítja majd ténylegesen a közbiztonságot, így a társadalom biztonságérzetét; másrészt a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szigorítás nem csökkenti a bűnözést. A törvényjavaslat benyújtói a szigorítás indokai között a választói akaratra is hivatkoztak, a társadalom egy részének feltételezett elvárásai azonban szakmailag nem indokolhatják a Büntető Törvénykönyv egész rendszerének szigorítását. A korábban hangoztatott érvek között szerepelt a súlyos, erőszakos bűncselekmények számának "drámai emelkedése" is, ami a statisztikák fényében hamis állítás.

Kifli lopásért is dutyi jár

A közbiztonsági törvénycsomag jelentősen szigorítja a szabálysértési jog szankciórendszerét, felborítva az összhangot a szabálysértési jog és a büntetőjog között. Az elzárás főszabályként a korábbinál több szabálysértés esetében lesz alkalmazható, így megfoszthatók szabadságuktól a tulajdon elleni szabálysértést elkövetők és a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében részt vevők is. Ez a börtönnépesség olyan mértékű és ütemű növekedését fogja eredményezni, amely megoldhatatlan feladat elé állítja a jelenleg is túlzsúfolt büntetés-végrehajtási rendszert. A módosítások a szigorítások ellenére nem teszik lehetővé például az elkövető és a sértett között lefolytatandó közvetítői eljárást, így a jóvátételt a sértett számára a szabálysértések esetében, noha az számtalan, a szabálysértéseknél súlyosabb bűncselekmény esetén biztosított.

A fiatalkorúak elzárásának lehetővé tétele

A szabálysértést elkövető fiatalkorúaknál lehetővé vált az elzárás kiszabása, a jogszabályi rendelkezések azonban továbbra sem biztosítják alternatív szankció alkalmazását. Így a közbiztonsági törvénycsomag figyelmen kívül hagyja Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeit. A módosítások eredményeképpen a fiatalkorúak a felnőttekkel azonos büntetés-végrehajtási intézetbe kerülhetnek, ami szintén ellentétes a nemzetközi elvárásokkal, és nem felel meg a fiatalkorúak speciális igényeinek.

Harangozó Tamás, pártunk országgyűlési képviselője a napokban kifejtette: az MSZP elutasítja a fiatalkorúak bebörtönzésének elfogadott gyakorlatát, mert az állam feladata nem a kitaszítás, hanem a fiatalkorú bűnelkövetők visszavezetése a törvénytisztelő többség közé. Erre nem az elzárás a megoldás, hiszen a büntetőjog is csak végső esetben ró ki szabadságvesztést. Esztelen elzárás helyett a gyermekvédelmi rendszer megerősítése jelentené a kiutat, igaz, ez kétség kívül több időt és türelmet igényelne annál a három napnál, amit a kormány a törvényjavaslat vitájára szánt. Az a pálya, amit az eltévedt fiatalok részére a Fidesz most felrajzolt, a bolti lopástól a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésig ível, hiszen hazugság, hogy a börtönközeg a törvénytisztelet és nem a bűnöző lét felé mozdítja el a bent lakókat.

Tisztességtelen eljárás: már a bírósági titkárok is elítélhetik a tettest

Az közbiztonsági törvénycsomag szerint bírósági titkárok, vagyis bírói kinevezéssel nem rendelkező személyek dönthetnek például a szabadságmegvonásról a szabálysértők esetében. A bírósági titkároknál azonban nem biztosított az Alkotmány által megkívánt függetlenség, így sérül a tisztességes eljárás elve. A kapcsolódó alkotmánymódosítás formálisan ugyan megteremtené a bírósági titkárok eljárásának technikai feltételeit, azonban ez az érdemi alkotmányos aggályokat nem orvosolja.

Harangozó közölte: a bírósági titkárok jogállása rendezetlen, az OIT által igényelt 1,5 milliárd forint pluszforrás nincs biztosítva. A rendőrségnek évi 80-100 ezer új ügyben kell mostantól nyomoznia többlet erőforrás nélkül, a börtönök már most is túlzsúfoltak és nyoma sincs a fiatalkorúak fogvatartási feltételeinek. A belügyi kormányzat legfontosabb dolga az lenne, hogy ezeket a feltételeket biztosítsa, de egyelőre csak az látszik, hogy a kormány által elrendelt zárolások után már több mint ötmilliárdos a rendőrség hiánya.

Az új cél: büntetőjogi fenyegetéssel befolyásolt történetírás

Az új büntető törvénykönyvi tényállás a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényének tagadását, kétségbe vonását vagy jelentéktelen színben való feltüntetését kriminalizálja. A törvény egyértelműen és kizárólag tartalma alapján rendeli büntetni a beszédet, a bűncselekmény megvalósulásának már nem feltétele, hogy valakinek az emberi méltóságát sértse a beszéd, szemben a holokauszt nyilvános tagadására vonatkozó eddigi tilalommal. A szólásszabadság tartalmi alapú korlátozásának tágítása már az előző Országgyűlés idején elindult, éppen a holokauszt nyilvános tagadásának tilalmával. Az új Országgyűlés e törvény elfogadásával a büntetőjogi fenyegetéssel befolyásolt történetírás alapjait fektette le.

cimkék: Fidesz, közbiztonság, Harangozó Tamás