Magyarországon jelentős és nagyszerű célok teljesültek

Belföld, Külföld | Forrás: mszp.hu | 2009. október 03.

hír küldése | nyomtatóbarát verzió

Az Európai Unió tagjaként minden égető probléma megoldása reálisabb és jobban lehetséges, mint azon kívül

Hiller István, oktatási és kulturális miniszter azt hangsúlyozta az Osnabrücki Békebeszélgetések elnevezésű rendezvényen szombaton, hogy húsz évvel a magyarországi rendszerváltás után Magyarország szabad, de a jólét, a társadalmi jólét elérése még mindig a jövőre vár. Az Európai Unió az a keret és az a közösség, amely biztosítja a legmegfelelőbb feltételeket. A tárcavezető Magyarországról első meghívottként vett részt és tartott előadást "Magyarország útja az Európai Közösségbe" címmel a Német Egység Napján rendezett rendezvényen.

Az oktatási és kulturális miniszter Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának hátteréről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy nem egy évről, sőt nem is az előkészületek és előtárgyalások másfél évtizedéről, az 1989/1990, a rendszerváltás és 2004, a csatlakozás között eltelt 15 évről érdemes gondolkodni, hanem arról a történelmi távlatról, amely identitást és európai kötődést formált, azokról a dilemmákról és vitákról, amely révén sokkal jobban érthető minden.

A szabadság és/vagy a jólét kérdését firtatva kifejtette, hogy a kettő közötti viszony évszázados polémia a magyar politikában és történelemben, amelyből fakadóan egymástól eltérő tervek, célok és programok fogalmazódtak és fogalmazódnak meg. Nemhogy csak a 20. század végét, hanem a teljes koraújkori és újkori magyar gondolkodást áthatotta ez a kérdés: Bocskai és Eszterházy a 17. században, Rákóczi a 18. században, Kossuth és Széchenyi a 19. században különböző korokban és helyzetekben ugyanerre kereste a maga módján a választ.

Hiller István rámutatott arra, hogy Magyarország, a magyar politikai és közgondolkodás mindig is Európa részének tekintette önmagát, de mentalitás és politikai határok az évszázadok többségében különváltak egymástól, azonban a 20. század utolsó éveiben reális cél lett, hogy Magyarország politikai értelemben is ahhoz a szövetségrendszerhez, régióhoz és közösséghez tartozzon, amelyhez a mentalitását tekintve mindig is tartozónak vallotta magát. Társadalmi és politikai konszenzus alakult ki abban, hogy Magyarország az Európai Unióba kéri a felvételét és megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat.

Németország újraegyesítése, a kikiáltott Német Egység minden szempontból segítette, támogatta és előmozdította ezeket a magyar célokat - fűzte hozzá a tárcavezető, aki szerint politikai értelemben világosnak tűnik: Magyarország szabad és az európai uniós csatlakozási kérelem, majd annak remélt elnyerése megteremti a társadalmi jólétet, vagyis hogy Magyarország nemcsak szabad, hanem az erős európai egység részeként, ha nem is ugyanolyan, de hasonló színvonalon élhet, mint a Nyugat.

Az oktatási és kulturális miniszter kiemelte, Magyarországon jelentős és nagyszerű célok teljesültek. Ugyanakkor, bár Magyarország szabad, nem igazságos. Társadalmi polarizáció, feszítő ellentétek politikai, társadalmi, sőt gyakran etnikai alapon súlyos gondokat jelentenek. Azonban - mint mondta - kereten és rendszeren belül, az Európai Unió tagjaként minden égető probléma megoldása reálisabb és jobban lehetséges, mint azon kívül. Nagy célok váltak valóra, és nagy kérdések maradtak egyelőre megválaszolatlanul, nyitva - zárta beszédét Hiller István.

Alsó-Szászország tartomány harmadik legnagyobb városa, Osnabrück a harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai békeszerződés megkötésének egyik helyszíne. A város a békeeszme elterjedésének elősegítése, a béke és a tolerancia támogatása jegyében több mint két évtizede rendezi meg minden évben, több témában az Osnabrücker Friedensgespräche (OFG), Osnabrücki Békebeszélgetések elnevezésű rendezvénysorozatot. Az Osnabrücki Egyetemmel együttműködve megvalósuló programsorozat keretében aktuálpolitikai, társadalmi és kulturális konfliktusokról, a nemzetközi béke kérdéseiről előadásokat és pódiumbeszélgetéseket tartanak. Az előadássorozat része az október 3-án, a Német Egység Napján megrendezendő előadás és pódiumbeszélgetés is. A rendezvényt számos neves közéleti személyiség megtisztelte már jelenlétével, így például Németország több szövetségi és államminisztere, valamint számos politikus, többek között Egon Bahr, Johannes Rau, Hans-Gert Pöttering és Henry Kissinger.

cimkék: EU, Hiller István, Magyarország, béke