mszp.hu

Válságkezelés és bizalomerősítés

Belföld | Forrás: mszp.hu | 2009. április 21.

A Bajnai-kormány válságkezelő programja

Tekintse meg Bajnai Gordon prezentációját! Töltse le a Válságkezelés és Bizalomerősítés cselekvési tervet!

Van többség, van program. Ez azonban elsősorban válságkezlő terv, mely egy év alatt a gazdaság stabilitását hivatott helyre állítani. Nem kormányprogram, mert elsődleges fókuszában az előbbiek szerepelnek, így nem is térhet ki az élet minden területére.

A válságkezelő kormány a parlament felelős többségének támogatásával kész meghozni azokat a nehéz, sokszor fájdalmas, de mindenképpen szükséges döntéseket, amelyek az ország megerősítését, a magyar családok, munkahelyek és vállalkozások védelmét szolgálják. Az út, amelyre Magyarország most rálép nehéz, de csakis ez vezet ki a válságból. A tétlenség, a halogatás, a sodródás sokkal fájdalmasabb út volna: a kontrollálhatatlan, kilátástalan és feltartóztathatatlan lecsúszás útja.

Nem a kormány, nem is egy vagy két párt kér lemondást, hanem a válság. A válság, amely csak részben múlik rajtunk: úgy jött, mint valami hívatlan vendég, aki újra és újra visszatér azokhoz, akik nem értik meg világosan az üzenetét. Lehet a válságkezelő programmal egyet nem érteni - de a válságot érteni kell. Van, aki nem mondja meg, hogy mit kellene tenni, vagy azt mondja, nem kell tenni semmit. Ők veszni hagynák a magyar munkahelyeket, hagynák bedőlni a devizahiteleket, hagynák veszni az országot.

Ha nem cselekednénk, családok tízezrei kerülnének veszélybe. Ha nem kezdjük meg azonnal a válságkezelést, ha nem változtatunk az állami újraelosztás méretén és szerkezetén, ha nem javítjuk növekedési esélyünket, és nem erősítjük meg az ország iránti bizalmat, minden korábbinál súlyosabb következményekkel kellene szembenézni. Gyors ütemben nőne az államadósság, tovább gyengülne a forint, sok tízezer család számára nehezen finanszírozhatóvá válnának a devizahitelek, csődhullám sújtana egyes ágazatokat, és sok százezer ember veszítené el munkahelyét, sok százezer család megélhetése kerülne veszélybe. És ha Magyarország tartósan lecsúszik, akkor veszélybe kerülhet a nyugdíjak és a családtámogatások értékállósága is.

A válságkezelő program célja a védelem - hogy megvédjük a munkahelyeket, megvédjük a családokat, megvédjük a kisvállalkozásokat, megvédjük Magyarországot a válság mélyebb és súlyosabb következményeitől. Nem védőoltásról van szó, hanem életmentő műtétről. Gyorsan és nagyot kell vágni, hogy megvédjük Magyarország polgárait a válság negatív hatásaitól: ehhez mért, jelentős kiadáscsökkentésre van szükség. Ez a program óvja az országot és a magyar embereket a még nagyobb bajtól, stabilizálja az állam finanszírozását, a költségvetés egyensúlyát és talpra állítja a gazdaságot.

Magyarország növekedési pályára állítása többéves munka, nem egy kormány feladata. De ennek a kormánynak itt és most az a mandátuma, hogy azonnal elkezdje és gyorsan elvégezze a munka talán legnehezebb, legfájdalmasabb részét, hogy minél gyorsabb legyen a növekedés és a kilábalás.

A magyar gazdaság jelenlegi kritikus helyzetét belső és külső okok együtt idézték elő. A magyar gazdaság legnagyobb problémái az egyensúlytalanság, a lassú növekedés és a bizalomhiány. Ezek szorosan összefüggnek és egymást erősítik. A magas kiadások miatti magas elvonások, a magas adók csökkentik a gazdaság növekedési képességét, az alacsonyabb növekedési képesség rontja az ország iránti bizalmat, a bizalomhiány pedig magas kamatokban kifejezve, az egyensúlytalanság állapotában tartja a gazdaságot. Ehhez a három, már önmagában is jelentős belső problémához társult a világgazdasági válság begyűrűzése, amely minden nehézséget tovább élezett.

A program ezért négy pillérre épül. Világos célokat jelöl ki és átfogó, határozott intézkedéseket tartalmaz a rövidtávú válságkezelésre, a költségvetési egyensúly hosszú távú javítására, a növekedés fenntartható ösztönzésére és a bizalom tartós helyreállítására. A helyzet nehéz, de valójában egyszerű: Magyarországnak nincs annyi pénze, amennyit költ. Régóta tovább nyújtózunk, többet költünk szociális kiadásokra, az állam működtetésére, mint a velünk egy régióban lévő országok. Ennek két oka van: egyrészt az állam túl sokat és túl átgondolatlanul költ, másrészt keveset "keres". A kettő közötti különbséget pedig rendre hitelből finanszíroztuk, ami tovább nem folytatható.

A világgazdasági válság hatására hónapról hónapra kell lefelé módosítani Európa, így hazánk növekedési kilátásait is, és ehhez hónapról hónapra nagyobb megtakarításra van szükség a költségvetés egyensúlyának megőrzése érdekében. A kormány prognózisa 6 százalékos gazdasági visszaesést vetít előre. Kevesebb lesz az állam bevétele, ezért a kiadásokat is vissza kell fogni, hogy a hiány ne nőjön tovább. Beavatkozás nélkül a gyorsan és radikálisan romló nemzetközi környezetben a sodródás előbb-utóbb zuhanásba váltana, gazdasági-szociális és társadalmi válságba torkollna. Ezért sürgősen és jelentősen csökkenteni kell a kiadásokat, de a növekedési képességünket is jelentősen javítani kell adócsökkentéssel, munkára ösztönzéssel és munkahelyteremtéssel.

Ahhoz, hogy újból beindítsuk és növekedési pályára állítsuk a gazdaságot, el kell hárítanunk a növekedés útjában álló két akadályt: az egyik, hogy kevesen fizetnek adót, a másik pedig, hogy ezek az adók magasak.

Érzékelhetően csökkentenünk kell a munkára rakódó terheket, hogy annak legyen könnyebb, aki a vállán viszi az országot, aki dolgozik. Olyan adóátrendezést hajt végre a kormány, amelynek hatására a legalacsonyabb keresetűek munkahelyei megmaradhatnak, és minél előbb újak jöhetnek létre. A másik akadály, hogy nagyon kevesen dolgoznak ma Magyarországon: a munkaképes korú emberek fele. Sokkal több dolgos kézre van szükség. Ezért úgy alakítjuk át a szociális rendszert: hogy minél többen vállaljanak és találjanak munkát.

Most a régi munkahelyek megőrzése és újak teremtése a legfontosabb. Ha lehet közös nevezője a pártpolitikai különbségeken túllépő cselekvésnek, a magyar munkahelyek megőrzése bizonyosan az. A tisztességgel végzett és tisztességgel megfizetett munka van a gazdaságfejlesztés középpontjában és a válságkezelés fókuszában: csakis úgy lehet nagyobb az ország teljesítménye, ha az egyes ember teljesítményét is elismerjük, és ha kizárólag elviselhető és ésszerű terheket ró ki az állam. Ez az adóátrendezés célja, aminek következtében a munkavállalók 90 százaléka a legalacsonyabb adókulcs szerint adózik majd. Az átlagkeresetnél havonta 10 ezer forinttal magasabb nettó fizetést jelent, 1 millió forint fölött már belép a szolidaritási adó, és ott már valamivel csökkennek a keresetek.

A válságkezelés sok áldozatot követel mindenkitől - de kevesebbet, mint amennyit az elmulasztása követelne. Ahhoz, hogy Magyarország eladósodottsága és a magyar emberek és vállalkozások adója érdemben csökkenjen, olcsóbb államra van szükség. Ez idáig népszerű mondat is lehetne akár. Nem véletlen, hogy a legtöbb politikus rendszerint itt megáll. De felelős politikusként folytatni kell a mondatot, nem hallgathatjuk el a másik felét sem: az olcsóbb állam nemcsak azt jelenti, hogy kisebb lesz a miniszterek fizetése, és kevesebb az Audik száma. Ezt megcsináljuk, de ez kevés.

Az olcsóbb állam azt is jelenti, hogy más lesz a nyugdíjrendszer, más a családi pótlék összege és kevesebb jut gázár, vagy távhő-kompenzációra. Ez az alacsonyabb adó ára - aki mást mond, azt megtévesztették, vagy meg akar téveszteni. Azon az áron, hogy két évig nem emeljük a családi pótlék összegét, megőrizzük annak létét. Azért, hogy a gyes és gyed rendszere a lényeget tekintve továbbra is fenntartható legyen, és az otthon maradó nők időben visszatérjenek a munkaerőpiacra, a gyermektámogatási időszakot két évben maximáljuk. Ezzel párhuzamosan minden korábbinál kiterjedtebbé válik a bölcsődehálózat.

Azért, hogy ne kerüljenek az utcára a közalkalmazottak tízezrei, és megmaradjon az egész éves juttatásuk, le kell mondani a 13. havi bérükről. Azért, hogy más szociális juttatásokra továbbra is jusson biztos forrás, 10 százalékponttal csökkentjük a táppénz arányát, és csökkentjük, illetve fokozatosan kivezetjük a gáz- és távhőár-kompenzációt. Meg kell őrizni a nyugdíjrendszer hosszú távú biztonságát is: ezért növelni kell a nyugdíjkorhatárt. Továbbá azért kell a 13. havi nyugdíj idei, hátralévő részét visszatartani és jövő évtől megszüntetni, mert ennek árán védjük a 12 hónap nyugdíjainak biztos kifizetését.

A válság most lemondást kér mindenkitől: a szolidaritás jegyében az államtól, a vagyonosoktól és a politika világától is. Áldozatot kell kérnünk az állami vezetőktől és az állami cégek vezetőitől is, akiknek most jelentősen csökken a fizetésük. Áldozatot fogunk kérni a vagyonosoktól is: ha az országnak rosszabbul megy, akkor a jómódúaknak többet kell vállalni a terhek viseléséből, ezért fennmarad a vagyonosokat terhelő szolidaritási adó, és több teher nehezedik majd a vagyonra. És áldozatot kell hoznia a politikának is, tisztább viszonyokra, tisztességesebb elszámolásra van szükség a közéletben.

Ugyan a válságkezelő kormány programja számos ponton érinti az újraelosztás rendszerét, mindazok, akik jelenleg jogosultak gyesre és gyedre, a továbbiakban is változatlan feltételek mellett fogják kapni juttatásaikat. Az ún. szocpolt és kedvezményes lakáshiteleket eddig igénybe vevőket nem érintik a támogatási formákra vonatkozó jövőbeni szigorítások. A nyugdíjmegállapításra vonatkozó szabályok megváltozása kizárólag a jövőben nyugdíjba vonulókat érinti, a már megállapított juttatással rendelkezőkre kizárólag a 13. havi nyugdíjhoz és a nyugdíjkorrekcióhoz, emelésekhez kapcsolódó változások lesznek hatással.

A válságkezelés középpontjában a meglévő munkahelyek megőrzése és újak teremtése áll. Akinek van állása, a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően nagyobb biztonságban tudhatja megélhetését, aki pedig munkát keres, a támogatási programoknak köszönhetően nagyobb eséllyel tud elhelyezkedni. A személyi jövedelemadó átrendezése révén a munkavállalók 90 százaléka jobban jár, a legalacsonyabb kulcs szerint adózik, több pénz marad a zsebében. A járulékcsökkentés hatására számottevően csökkennek a munkaadók bérterhei, így biztosabban tarthatják meg a meglévő munkahelyeket és könnyebben hozhatnak létre újakat.

Szintén csökken a vállalatokat terhelő általános adóterhelés. Számos támogatási és hitelprogram indul munkahely-megőrzés és -teremtés céljával. Célzott uniós források, tőkejuttatások segítik a cégek, kiemelten a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit. A részben uniós pénzekből megvalósítandó építési, infrastrukturális beruházások jelentősen növelik az iparági vállalatok megrendeléseit.

A bölcsődeépítéssel, a családi napközi rendszerének fejlesztésével, valamint a célzott támogatásokkal segíti az állam a gyermekes anyák könnyebb újbóli munkába állását. Komplex, célzottabb foglalkoztatási programok segítik a hátrányos munkaerőpiaci helyzetben lévők - alacsony végzettségűek, 50 év felettiek, a nők és a romák - visszatérését a munkába. A nyugdíjrendszer átalakításai részben lemondást követelnek az idősektől, de a változtatások összességében hosszú távra garantálják a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, így szolgálják az idősek biztonságát.

A nehéz helyzetben lévő devizahitelesek terheit enyhíti az állam. Azzal, hogy érdemben lépünk a hiány féken tartása, a forint árfolyamának stabilizálása érdekében, azzal a Magyarországon deviza lakáshitellel rendelkező több mint 700 ezer család, és a több mint 1 millió autóhitelt fizető embert védjük meg.

Mindezekkel összességében az ország egésze jobban jár: jobb eséllyel tudjuk leküzdeni a válságot, jobb állapotban kerülhetünk ki abból, így nagyobb biztonságban lesznek a magyar családok, a munkahelyek és a vállalkozások.

A program megvalósítása egyben reményt és lehetőséget is kínál. Azt a reményt és lehetőséget, hogy megmenthetünk több százezer munkahelyet, sok tízezer család devizathitelét, a nyugdíjak értékét és fenntarthatóságát, és újra talpra állíthatjuk a gazdaságot. Ez a válság azt az esélyt kínálja a családoknak, hogy egy átmeneti időszak után ismét növekedhet a jövedelmük és a támogatásuk. A nyugdíjasoknak azt kínálja, hogy megőrizhetővé teszi a juttatásuk értékét, és garantálja, hogy a későbbi nyugdíjba vonulók is méltó nyugdíjat kapjanak.

Ez a program azt kínálja, hogy Magyarországon a munkavállalók mintegy 90 százaléka alacsonyabb adósávban fog adózni, aminek köszönhetően a közepes jövedelműeknél lényegesen több maradhat a borítékban, mint eddig. Azt kínálja, hogy a kis- és középvállalkozások nemcsak talpon tudnak maradni, hanem ahogy enyhül a válság és visszatér a kereslet akkor bővülni, gyarapodni is tudnak. Az a cél, hogy a válság miatt most megszűnő munkahelyek azután, hogy a válság elvonult, nálunk jöjjenek létre újra, ne Mexikóban vagy Szlovákiában. Ehhez versenyképesebbé kell tenni a gazdaságot, vissza kell építeni az ország iránt megingott nemzetközi bizalmat, hogy a Magyarországot hitelező befektetők szemében hazánk újra vonzó befektetési célpont legyen. Ha ezt a programot végigcsináljuk, Magyarország nem csak gyorsabban lábalhat ki a válságból, de megerősödve is. A munka és a foglalkoztatás becsületének helyreállítása mellett újból növekedhet a gazdaság, gyarapodhat az ország, és biztonságban tudhatják magukat a polgárai.

Ahogyan a feladatok meghatározásánál együttműködtünk, úgy várjuk a végrehajtáshoz is a parlament felelős többségének támogatását. A jobboldal egy része a válságkezelésben segíteni nem akar - de akadályozni sem tud. Két párt van jelenleg a parlamentben, amely egyértelműen elutasítja a válságkezelést és kétségbe vonja annak szükségességét, nem működik közre a problémák leküzdésében. Lelkük rajta.

A válságkezelő kormány nem az ellenzékkel, nem egyik vagy másik párttal akar megküzdeni, hanem a válsággal. A válságkezelő kormány a parlament felelős többségének támogatásával kész és képes meghozni a szükséges döntéseket. És egy percet sem késlekedünk. A kormány azon lesz, hogy minél többet megtegyen a munkahelyek, a családok, a vállalkozások védelme érdekében. Ezzel a szándékkal alkotta meg az elmúlt hetekben a válságkezelő programot. És ezzel a meggyőződéssel kezd hozzá az azonnali, következetes végrehajtáshoz.

A kormány a válságkezelő tervet az elkövetkező két hétben kormányhatározat formájában kihirdeti, és megalkotja az ebből következő részletes igazgatási intézkedési tervet. A programot a kormány a társadalmi partnerekkel, szociális és gazdasági érdekképviseletekkel az elkövetkező hetekben megtárgyalja.

A lehető legrövidebb idő alatt be kívánjuk nyújtani a parlament elé az ebben foglalt intézkedéseket - jelentős részüket már egy hónapon belül, a többit még a tavaszi ülésszak vége előtt. Meghosszabbítjuk a Parlament tavaszi ülésszakát, hogy minél előbb elfogadhassuk a legfontosabb jogszabályokat, és megtegyünk a legsürgetőbb lépéseket.

Csatolt Állományok

Állománynév	Formátum	Méret
Bajnai Gordon válságkezelő intézkedéseinek prezentációja		263.76 KB
Válságkezelés és bizalom - a válságkezelő kormány egyéves cselekvési terve		482.32 KB