nol.hu | Belföld, Külföld | választás 2014 publicisztika
2013. augusztus 27. 23:52

2014-es választás: négy év iskolatej

Hatezermillió forint annyi pénz, hogy abból az iskolatej-programban jelenleg részt vevő magyarországi gyermekek részére a teljes ciklus alatt, azaz négy éven keresztül finanszírozni lehetne a napi egy-egy pohár iskolatejet. Hacsak később megfogalmazódó aktuálpolitikai megfontolások nem vezérlik majd a Fideszt arra, hogy az országgyűlési és az EP választások külön rendezését ösztönözzék Áder János köztársasági elnöknél, a párt korábbi európai parlamenti képviselőjénél, akkor például ezt is finanszírozhatnánk e jövő évi megtakarításból.

A következő év a választások éve lesz Magyarországon, méghozzá minden szinten. Most először ugyanazon az éven belül kerülnek majd megrendezésre az európai parlamenti, az országgyűlési és a helyi önkormányzati választások is, melyből két rendszer idén összeér, így az országgyűlési és az európai parlamenti választást egyszerre rendezheti meg az ország. Ilyen típusú optimalizálásra egyébként van példa a nemzetközi és a magyar színtéren is. Bel gium például 2014. május 25-én egyszerre fogja megrendezni az európai parlamenti és a szövetségi parlament két kamarájának a képviselőház és a szenátus tagjainak választását, valamint a regionális választásokat is, míg Magyarország korábban népszavazási kérdések összevonása kapcsán cselekedett hasonlóan.

Miért jó nekünk, magyaroknak, ha jövőre egyszerre rendezzük meg az országgyűlési és az európai parlamenti választásokat? 2010-ben az országgyűlési választások megrendezésére 5,5 milliárdot, míg az önkormányzati választásokra 4,9 milliárdot költött az ország. Ha adott a lehetőség, ki ne akarna azzal élni, hogy egy közel 6 milliárdos kiadást megspóroljon? Hatezermillió forint ugyanis annyi pénz, hogy abból az iskolatej-programban jelenleg részt vevő magyarországi gyermekek részére a teljes ciklus alatt, azaz négy éven keresztül finanszírozni lehetne a napi egy-egy pohár iskolatejet.

Az már most is bizonyos, hogy az Európai Parlament tagjainak választását 2014. május 22–25-e között kell megrendezni valamennyi uniós tagállamban. Az alaptörvény értelmében az országgyűlési képviselők választására április vagy május hónapban kell sort keríteni. Tekintve hogy a választások napja az alaptörvény értelmében továbbra is vasárnapra kell hogy essen, így 2014. május 25-e a várható dátum. Úgy tűnik, hogy itt még a Fidesz is hasonló álláspontot képvisel, hisz Gulyás Gergely, a párt országgyűlési frakciójának vezetőhelyettese januárban szintén úgy foglalt állást: „adja magát a lehetőség”, hogy a 2014-es EP- és országgyűlési választásokat egymáshoz igazítsák. Mi több, a választási eljárásról szóló törvény már külön is rendelkezik arról az esetről, amikor az országgyűlési és az európai parlamenti választásokat együtt rendezik.

Amellett hogy a közpénzekkel való ésszerű gazdálkodás a közös rendezés szükségességét igazolja, főként három olyan orbáni év után, ahol a kormány már több mint negyvenszer emelt adót, számos további érv is felsorakoztatható. Mivel az EP-választásokat követően országgyűlési választás nem rendezhető, hiszen májusban már nincs több vasárnap, így teljesen világos, hogy a külön rendezés esetén az európai parlamenti választások a kormányalakítás időszakára esnének, ami nem segíti elő, hogy a magyarokat érintő, de Magyarország határain is túlnyúló kérdésekről megfelelő mélységű vita bontakozhasson ki. Ez viszont senkinek nem lehet érdeke.
Mindemellett, amennyiben a köztársasági elnök valóban 2014. május 25-re tűzi ki mindkét választás időpontját, akkor egy kampányidőszak alatt kerülhetne kivesézésre minden Magyarország jövőjét érintő fontos kérdés. Az „európai” és a „magyar” kérdések egyesek szerint távol állnak egymástól, de ne feledjük, hogy az Európai Unió egy olyan önként vállalt szövetségi rendszer, melyhez mi, magyarok egy közel 84 százalékos támogató népszavazási eredményt követően, valamennyi jelentős politikai erő, így az MSZP és a Fidesz egyetértésével csatlakoztunk. Emlékszünk még arra a kampányra, mikor 2004 előtt a politikai erők közösen kampányoltak a csatlakozás érdekében, valamint a bal- és a jobboldal vezető ereje is elsődleges célnak tekintette a csatlakozási tárgyalások folytatását és az unióba történő belépés lehető leggyorsabb módon történő realizálását.

Az unió nem valamiféle távoli, misztikus dolog, ami kizárólag Brüsszelben létezik, az unió mi vagyunk. Egy olyan szövetségi rendszer, melynek célja, hogy mindenki jobban járjon, és senki ne veszítsen a tagsággal. Az Európai Unió példának okáért nem más, mint hogy az élelmiszerek csak magas szintű feltételrendszerek betartása esetén kerülhetnek az asztalunkra, hogy a gyermekek biztonságát veszélyeztető játékok forgalmazása nem történhet meg, hogy háborútól és gyilkos járványoktól mentes életet élhetünk, vagy hogy vízum és útlevél nélkül utazhatunk, és ha már Orbán Viktor kormánya nem teremtette meg az ígért egymillió hazai új munkahely időarányos részét, valamint nem védte meg a már létező állásokat sem, valamint elvette a fiatalok jövőképét is, akkor szabadon dolgozhatunk számos más országban is. Nincsenek európai kérdések, melyek ne lennének magyar kérdések, a kettő feltételezi egymást, és szorosan összekötődik.

Mindezt számszerűsíthetjük is, Magyarország befizetési kötelezettsége a jelen hétéves költségvetési keretterv idején 8,3 milliárd euró, míg az unió erre az időszakra 32,8 milliárd euró értékű kötelezettségvállalást tett felénk. De nézhetjük azt a mutatót is, mely szerint az Európai Unió nélkül szinte minden hazai fejlesztés leállna, hiszen azok 97 százaléka e források felhasználásával történik. Európa ugyanis mi vagyunk, mindannyian, valamennyien.

Az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban sajnos azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebben vesznek részt azokon. Magyarországon 2004-ben ez az arány még 38,5 százalék volt, míg 2009-ben már csak a választásra jogosult polgárok 36,31 százaléka jelent meg az urnáknál, mely arány már csak hét további tagállam részvételi arányánál volt magasabb. 2009-ben európai szinten összesen a választók 43 százaléka szavazott, idén Horvátországban viszont már kevesebb mint a választópolgárok 21 százaléka adta le voksát az európai parlamenti képviselők választásán. Egy tanulmányában az Európai Bizottság is kimutatta, hogy a 2009-es európai parlamenti választások óta eltelt időszakban 23 országban megtartott nemzeti parlamenti választások közül 20 esetében jelentősen meghaladta a részvételi arány a korábbi európai parlamenti választásokét. Az Európai Parlament a lisszaboni szerződés óta sokkal jelentősebb szerepkörrel bír, mint korábban és nincs kétségünk, hogy ez a folyamat tovább fog erősödni. Magyarországnak többek között már ezért is egyértelmű érdeke, hogy az Országgyűlés képviselői mellett az Európai Parlament tagjait is egy magas részvételi aránnyal megrendezett voksoláson válasszák meg.

Hacsak később megfogalmazódó aktuálpolitikai megfontolások nem vezérlik majd a Fideszt arra, hogy a két választás külön rendezését ösztönözzék Áder János köztársasági elnöknél, a párt korábbi európai parlamenti képviselőjénél, akkor már most kijelenthetjük, hogy minden szempontból történelmi jelentőségű európai parlamenti és országgyűlési választások elé nézünk 2014. május 25-én.

dr. Gúr Roland nemzetközi jogász, az MSZP külügyi szakértője
Mudri György agrár-, vidékfejlesztési mérnök, Európa-ügyi szakértő