Belföld | Nagymarosi Vízlépcső
2012. október 24. 13:18

20 éve terelték el a Dunát Dunacsúnynál

1989-ben közvetlenül befejezés előtt Magyarország leállította a Dunakiliti Duzzasztómű építését, majd a Nagymarosi Vízlépcső elkészült létesítményeit is visszabontotta.

Az 1978-ban kötött államközi szerződés végrehajtására Magyarországot Szlovákia még Hágában sem tudta rávenni, így megépítette saját duzzasztóját Dunacsúnyban.
Bár Dunacsúnyi Duzzasztóművet papírtigrisnek nevezték Duna körösök, 1992 októberében a Szigetköz víz nélkül maradt.

Akkor szivattyúval (!) emeltek vizet az üresen maradt folyómedrekben és csak 1995-ben építettek fenékgátakat a vízszint megemelésére.

Azonban a Dunakiliti Duzzasztómű azóta is ott áll, mint egy ipari műemlék. 1991-ben a Hágai Bíróság 7:1 arányban Szlovákiának adott igazat és ma realitásként kell kezelnünk a Bősi Erőmű működését.

Az elmúlt 17 évben mégis azt láthattuk, hogy 100-400 m3/s víz Szigetközbe vezetésével és a folyómedrekbe épített fenék- és keresztgátakkal az egész térségben olyan vízszintszabályozást lehetett megvalósítani, mellyel az őstáj víz-, növény- és állatvilága fenntartható volt.

A Bősi Erőmű üzembe helyezésével viszont a Duna alvizi medre fokozatosan mélyül, melynek eredményképpen a Mosoni-Duna leürül, ha megfelelő torkolati műtárgy építésével nem akadályozzuk meg azt.

A Dunakiliti Duzzasztómű üzem behelyezése pedig mindenekelőtt a vízlépcső tabu meghaladását igényli. Hajózsilipen keresztül a Szigetközben is biztosítható a hajózás és turbinák beépítésével még villamos energia is fejleszthető 20-30 MW nagyságrendben.

A Szigetközi Természetvédő Egyesület jubileumi konferenciáján hallottak alapján írta:

Bódás Sándor,
az MSZP Környezetvédelmi Tagozatának elnöke