2012. március 23. 12:35

A 8-as főközlekedési útvonal korszerűsítése

A Veszprém megyei gazdaság szereplőinek, országgyűlési képviselőinek, közéleti szereplőinek és minden Veszprém megyeinek nagyon fontos kérdés már sajnos hosszú évek óta, hogy mikor milyen ütemben valósul meg a 8-as főközlekedési út fejlesztése.

Magyarország keleti-nyugati része közötti gépjárműforgalom jelentős része a transzeurópai közlekedési hálózat egyik legfontosabb folyosóján, a 8-as számú főforgalmi úton bonyolódik, amely egyaránt fontos innovációs és gazdasági tengely és jelentős szerepe van az Ausztriából hazánkba - elsősorban a Balatonhoz - érkező turistaforgalomban, turizmusban.

Ausztriában hamarosan elkészül az A2-es autópálya magyar határig tartó szakasza. Ez is indokolja, hogy mielőbb megvalósulhasson a magyarországi folytatás, a 8-as út fejlesztése, korszerűsítése. A forgalom nemcsak a burkolat megerősítését, a kétszer kétsávos bővítést igényli, hanem a balesetveszélyes helyeken a különböző szintű csomópontok kiépítését is.

Nem új keletű a probléma, kormányzati ciklusokon átívelő kérdés, éppen ezért a korszerűsítés terveit egyetértésben támogatják és támogatták Veszprém megye érintett önkormányzatai, a gazdasági kamara és mi, Veszprém megyei képviselők mindannyian ösztönöztük és ösztönözzük, hogy mielőbb sor kerülhessen rá.

2007 körül esély és remény is nyílt arra, hogy 2013-14-re befejeződik a legfontosabb szakaszok korszerűsítése, hiszen elkészültek a tanulmányok, kivitelezési tervek, megkezdődött az engedélyeztetés, és megvalósult a felújítás néhány fontos szakaszon (Székesfehérvár-Várpalota útszakasz felújítása, a Márkót elkerülő útszakasz megépítése, a 71-es elkerülő út, valamint a 8-as és a 72-es csomópontja, stb.).

2011. június 29-én azonban a gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozat 2. számú melléklete szerint a 8-as út fejlesztése úgy tűnik újra kitolódik, ködös távlatokba vész.

Ezért tehát azt kérdeztem dr. Fónagy János úrtól, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárától, hogy mikor és milyen ütemben valósul meg a 8-as  számú fő közlekedési útvonal fejlesztése?

Államtitkár úr válaszában kifejtette, hogy a 8-as számú fő közlekedési út szerepével, értékelésével kapcsolatos véleményemmel teljes mértékben egyetért, éppen ezért a kormány a 8-as számú főút fejlesztését kiemelt célnak tekinti. Annak kétszer kétsávossá bővítését és a Várpalotát elkerülő szakasz megépítését az új Széchenyi-terv is tartalmazza.

A Székesfehérvár-Ajka közötti beruházás a fejlesztési program első ütemében szerepel. Az előkészítési munkálatok mielőbbi befejezéséhez a forrás minden tervezési feladatra biztosítva van, és az uniós forrású támogatási szerződések is rendelkezésre állnak.

A Várpalota és Veszprém közötti 8-as számú főút fejlesztése több projektelemből áll. A kétszer két sávval, fizikai elválasztással megvalósuló szakaszt a burkolat-megerősítés mellett a rajta tervezett, külön szintben megvalósuló csomópontok teszik korszerűbbé és biztonságosabbá.

A 8-as és 72-es számú főutak csomópontjában már megvalósult az új, teljes értékű, külön szintű csomópont.
Külön szintű csomópont lesz Hajmáskérnél és Öskünél is. Hajmáskér és a litéri csomópont közötti kivitelezési feladatokra a kivitelezői pályázat elkészítése megkezdődött, az építés kezdete 2013 elejére várható.
A veszprémi körgyűrűt érintően a Budapesti úti csomópontot átalakítják és külön szintűvé fejlesztik az almádi, füredi, tapolcai és csatári csomópontokat. A projekt része a veszprémi körgyűrű kétszer két sávra bővítése is, amelynek építési munkái 2014-ig várhatóan lezajlanak.

A várpalotai 8 kilométeres kétszer kétsávos elkerülő szakasz kivitelezése a 2013-2014 időszakban valósulhat meg, és ekkor kezdődik meg a Veszprém-Ajka közötti szakasz előkészítő munkálata is.
Az M8-as autóút Körmend-országhatár közötti szakasza pedig az ausztriai csatlakozás érdekében várhatóan 2016-ig valósul meg.

A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselői fontosnak tartják, hogy a 8-as út fejlesztése, korszerűsítése mielőbb megvalósulhasson és ennek érdekében együttműködnek a jövőben is  a megye más képviselőivel, önkormányzataival, a kamaráival, hogy közösen segítsék elő a 8-as utat érintő kedvező döntések meghozatalát.

Képviselőtársammal (Burány Sándorral) együtt interpellációt nyújtottam be a nemzetgazdasági miniszterhez, Miért teszi tönkre a kormány a rokkantnyugdíjasok szerény kiegészítő jövedelmet biztosító vállalkozásait? címmel.

Az interpellációban elmondtam, hogy a január elsejétől hatályba lépett törvény több ezer, öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött rokkant életét nehezítette meg, tette kilátástalanná.

Ők azok, akik korábban csekély nyugdíjuk mellett, rossz egészségi állapotuk ellenére kiegészítésként napi két-három órás vállalkozást működtettek, amely jelentős segítséget jelentett számukra mind anyagi szempontból, mind pedig közérzet szempontjából.

Az idén január elsejétől azonban a rokkantsági nyugdíjukat átalakították rokkantsági ellátássá, így kikerültek az önálló nyugdíjban részesülők köréből, s tevékenységüket nem a kedvezőbb adózási szabályok szerint kiegészítő tevékenységként, hanem főállású vállalkozóként kénytelenek végezni.
 
Havonta közel tízszeresére nőtt az az adó és járulék, amelyet fizetniük kell, van, amikor az egész havi jövedelmük el sem éri vagy meg sem közelíti az előírt fizetési kötelezettségüket.

Ha ez a szabályozás érvényben marad, akkor tömegesen lesznek kénytelenek megszüntetni vállalkozásaikat és kiegészítő jövedelmük elveszítése miatt szembesülniük kell a végső elszegényedés és a kilátástalanság fenyegető rémével.

Ezért azt kérdeztem, hogy módosítja-e a kormány ezt az igazságtalan szabályozást. Miért teszi tönkre a kormány a rokkantnyugdíjasok szerény kiegészítő jövedelmet biztosító vállalkozásait?
 
Czomba Sándor államtitkár válaszában elismerte, ezeknek a vállalkozóknak a járulékterhe jelentősen nőtt a 2012-es évben. Elmondta, hogy vizsgálják annak a lehetőségét és rövidesen megoldják, hogy azok, akik korhatár alatti nyugdíjasként a következő időszakban is szeretnének egyéni vállalkozóként magukról gondoskodni, azok ne tízszeres befizetési terhelés mellett, hanem ennél lényegesen kisebb teher mellett tehessék. Több lehetőségen dolgoznak, amelyben a legfontosabb vezérlő elv, hogy csökkentsék az érintettek terhelését.

Kedden megkezdte a parlament a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi törvény módosításának általános vitáját, amely azt célozza, hogy a jövőben a fogyatékossági támogatásra jogosultak köre kiterjesztésre kerüljön azokra a kromoszóma rendellenességekben szenvedőkre, akiknek az állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.

A törvény módosítás elfogadását a Magyar Szocialista Párt támogatja.

A vitában három dologra hívtam fel a figyelmet

1. amennyiben lehetséges, emelkedjen a fogyatékossági támogatás összege, jelenleg bizonyos esetekben a nyugdíjminimum (28 500 Ft) 65 %-ára, más esetekben annak 80%-ára jogosultak a támogatottak. A nyugdíjminimum viszont 2008 óta nem emelkedett,
2. az elsősorban a fogyatékosokat segítő Támogató Szolgálatok kiemelt kormányzati segítésére, az ezzel kapcsolatos év eleji zavarok kiküszöbölésére,
3. a Mozgássérültek Országos Szövetsége az ombudsmanhoz, az Alkotmánybírósághoz, a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához, valamint a kormányhoz eljuttatott beadványára, amelyben 16 pontban fogalmazták meg azokat a területeket, amellyel rosszul jártak a jogszabályváltozás miatt a rokkantsági nyugdíjasból, rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátottá átminősített emberek, akik elestek azoktól a kedvezményektől amelyet korábban megkaptak. (Felsorolásuk megtalálható a Humanistás 2012. februári számában, vagy a www.meosz.hu)
Válaszában Halász János államtitkár úr megköszönte javaslataimat és arról biztosított, hogy a kormány megvizsgálja a megoldás lehetőségeit.