A bankrablást is törvényessé lehet tenni

Orbán és fideszes barátai mintha naponta akarnák szétfeszíteni azokat a korlátokat, amelyeket a józan ész és az erkölcsi keretek mindannyiunk számára megszabnak – ezt mondta a 168 Óra Online-nak Horváth Csaba a kisajátítási törvény várható módosításával kapcsolatban, amely egyebek mellett azt is lehetővé tenné, hogy az állam bármilyen ingatlanra rátehesse a kezét, amelyben közjogi méltóságokat vagy képviselőket akar elhelyezni. A fővárosi MSZP-frakció vezetője szerint a kormányfő gondolkodásmódja egy rossz gyerekére emlékeztet, akit azonban az állampolgároknak nem áll módjában naponta megfegyelmezni.

- Kezdjük egy rossz viccel. Azt ismeri, hogy a miniszterelnök és a főpolgármester együtt utaznak az új Mercedes-buszon? Poén nem is kell.

– Mindannyian láttuk a szóban forgó videót. Ez a korkép világosan leírja, hogyan gondolkodik a hatalom, az országról, a fővárosról, az emberekről és a magántulajdonról – mindezt esszenciálisan mutatta be ez a rövid beszélgetés. Nem csodálkoznék egyébként, ha Spiró György a jövőben színpadra állítaná a jelenetet, mint precíz korképet. Szívesen megnézném a színdarabot.

- Kapcsolódik György István főpolgármester-helyettes, fideszes országgyűlési képviselő javaslata, amely úgy módosítaná a kisajátítási törvényt, hogy az állam bármilyen ingatlanra rátehesse a kezét, amelyben közjogi méltóságokat, képviselőket, illetve ezek hivatalait akarja elhelyezni.

– Tulajdonképpen olyan ez a mentalitás, mint a rossz kölyöké...

- Orbán a rossz kölyök?

– Igen, Orbán Viktor a rossz kölyök ebben az értelemben. A magyar nép viszont nem tudja napi szinten fegyelmezni a renitens kölyköt, hanem csak négyévente van erre módja. Orbán és fideszes barátai mintha naponta akarnák szétfeszíteni azokat a korlátokat, amelyeket a józan ész és az erkölcsi keretek mindannyiunk számára megszabnak. Gyakorlatilag a bankrablást is törvényessé lehet tenni, mert ha a törvény úgy fogalmaz, hogy a fideszes politikusoknak szabad az egyébként tiltott bankrablás, akkor az számukra onnantól szabályos és jogszerű. A kisajátítási törvény is – amely az egyik legjellemzőbb mozzanata ennek a fideszes struktúrának – erről szól. Innentől az a magántulajdon és az a köztulajdon, amit ők annak gondolnak.

- Mi lesz a kisajátítás menete, ha elfogadják a módosítást?

– A legfontosabb különbséget szeretném kiemelni: korábban csak nagyon nyomós közérdekből lehetett kisajátítási eljárást kezdeményezni.

- Vegyünk példának egy autópálya-építést.

– Ha autópálya-építésnél útba esik két magántulajdonú szántóföld, attól nem állhat meg az építkezés. Ha a tulajdonossal piaci alapon nem sikerül megállapodni, akkor a kisajátításról szóló törvény alapján elindul a közigazgatási folyamat. Ezzel párhuzamosan megállapítják az ingatlanok árát és az esetlegesen megmaradó területek értékvesztését, végül kártalanítják a tulajdonost. De még egyszer hangsúlyozom, hogy csak nagyon nyomós közérdekből történhet kisajátítás.

- Kövér László lakhatása nem nyomós közérdek?

– Nyilván vannak, akik úgy gondolják, hogy Kövér László lakhatása nemzeti közérdek. Én nem tartozom ezek körébe. Ez a javaslat a közérdek fogalmát teljesen kiszámíthatatlan módon kiszélesíti és átláthatatlanná teszi. Ha ez a jogszabály így átmenne, akkor senki nem lehetne biztos abban, hogy az ő személyes magántulajdona, lakása, telke, nem válik az állam áldozatává.

- A hivatalából távozó köztársasági elnöknek jogszabály biztosítja az ingatlant. Eddig az állam a piacról válogatott. Ezek után meglesz az a biankó lehetőség, hogy rábökjenek bármilyen épületre?

– Kocsikáznak egyet a közjogi méltóság számára kedves környéken, aki kinéz az autó ablakán, kiválasztja a neki tetsző ingatlant, majd felszólítja a tulajdonost, hogy távozzon. Így néz ki leegyszerűsítve. A tulajdonos nyilván kap valamilyen ellenszolgáltatást. Csakhogy a piaci áralkunak két feltétele van, az egyik, hogy az eladó el akarjon adni, a vevő akarjon megvenni. A másik, hogy találjanak egy mindkettejüknek megfelelő árat. Ha ezen feltételek valamelyike nem áll fenn, akkor életbe lép a kisajátítás. A tulajdonos persze nem kapja meg az árdifferenciát. Ha nem tetszik neki, mehet perelni. Sérül a magántulajdon szentsége, bárki vagyontárgya elvehetővé válik, ráadásul az állampolgárnak kell majd a saját igazát bizonyítania a bíróságon.

- Visszatérve a miniszterelnök úr és a főpolgármester úr buszon zajlott beszélgetésére: a Balettintézet állítólag eladó. Teljesen piaci alapon. Puhatolózott a főváros?

– Csodálkoznék rajta, ha Budapest ajánlatot tudna tenni, mert a buszon álldogáló egyik úriember sajnos kifosztotta a fővárost, a másikuk pedig asszisztált ehhez. Orbán Viktor négy év alatt mintegy 200 milliárd forintnyi kárt okozott Budapestnek. Ennyi forrást vett el. A főváros korábban mintegy 550 milliárd forintnyi büdzsével rendelkezett, most kevesebb mint a felével. Az egyik fő ok a beruházások elmaradása. A másik pedig, hogy több pénzt vettek el a fővárostól, mint ahány közfeladatot államosítottak például a kórházak átvételével, vagy az oktatás részleges átvételével. A mi számításaink szerint nagyjából 50 milliárddal húzzák túl minden évben Budapest költségvetését, a hiányzó összegből a hármas metró teljes vonalát kétszer fel lehetett volna újítani.

- A Fidesz szóvivője erre valószínűleg azt mondaná, tetszettek volna felújítani a metrót az „elmúltnyolcév” alatt.

– 2010-ben, amikor csúcsra járt a fideszes hazugsággyár, éppen hatezer szavazattal lett egyfős szavazattöbbsége a kormánypártnak a Fővárosi Önkormányzatban. Ez nagyon csekély győzelem volt. Másnap beszélgetések során kiderült, a Fidesz maga is biztosra vette, hogy Budapestet bukni fogják 2014-ben. Azóta az is kiderült, hogy a hangzatos Budapest-barát politika hazugság volt. Érdemi kormányzati támogatások az elmúlt három évben nem voltak, és nem is számítok arra, hogy lesznek.

- A Duna rekordszinten tetőzött néhány napja. A fővárosi árvízvédelem egyik kritikus pontja a Római-part. A mobilgát ügyében mégis tesze-toszának tűnik az MSZP álláspontja.

– A római partot valamilyen technikai eszközzel meg kellene védeni, ebben általános egyetértés van. A környezetvédők álláspontja, hogy ne csúfítsák el a rómait, ne vágják ki a fákat, és ne tegyék tönkre. Emellett van egy történelmi tény, hogy az a terület jórészt beépült, az ott lakók joggal várják el, hogy valamilyen védelemben ők is részesüljenek. A part vonalában szükség van egy olyan mobilgátra, amely nem jár nagy arányú fakivágással, és a lehető legkisebb mértékben avatkozik bele a meder struktúrájába. A közegészségügyi kérdés a környezetvédelemmel is összefügg, hiszen üdvös lenne, ha nem kellene minden árvíz után fertőtleníteni az egész területet. Az ÁNTSZ-norma szerint négyzetméterenként egy kilogramm klórmeszet kell kiszórni.

- A pártja megüzente, hogy az MSZP az ár levonultáig nem támadja a kormányt. Miért?

– Azt gondoltuk, hogy egy ilyen rendkívüli állapotot nem használunk politikai haszonszerzésre. A védekezési munkálatok sokkal fontosabbak ennél. Úgy gondolom, hogy ez helyes döntés volt. Más kérdés, hogy nem mindegyik politikai erő gondolta hasonlóképpen, és egyesek erősen „túlfotózkodták” ezt az időszakot.

- Éppen emiatt tűnik öngólnak ez a gesztus.

– Lehet, de úgy gondolom, hogy az embereknek már sok volt az a politikusi szereplés, amit az elmúlt napokban tapasztalhattak az árvízzel kapcsolatban. Az MSZP politikusai tudatosan nem látszottak, lehet, hogy emiatt hiányérzete volt a választók egy részének, de szerintem helyes volt a döntés, amely szerint „többet a kerekekre és kevesebbet a sípra”.

- Amikor ez az egyhetes nyilatkozati szünet ötlete született, nem számoltak azzal, hogy a kormányfő ilyen mértékben fogja kihasználni a katasztrófahelyzet jelentette ingyenreklámot?

– Lehetett rá számítani. A nézők majd eldöntik, hogy sok volt-e a miniszterelnökből, aki minden egyes homokzsák-kupac mellett helyzetjelentést adott. Én ilyen esetben inkább egy vízügyi szakembertől hallgatnám meg azokat a mondatokat, amitől biztonságban érzem magamat. Ebben a politikusoknak önmérsékletet kell tanúsítani. Lehet azt mondani, hogy egy miniszterelnök általában felelős az országért, de a dolgok rendje szerint ilyenkor a katasztrófavédelem vezetője irányítja a munkát. Minden hasonló, a gáton megjelenő politikus korlátozza a védekezést, hiszen az ott dolgozóknak, ha mást nem is, legalább azt meg kell várni, amíg elvonul a stáb. Még egyszer mondom, mindemellett nagy pozitívum, hogy a politika érdemben nem befolyásolta a védekezést.