MTI/mszp.hu
2012. július 31. 09:44

A cigány holokausztról emlékeztek meg Nagykanizsán

A 70 esztendővel ezelőtti Magyarország saját állampolgárait "másodrendűnek, megbélyegzettnek, kiirtandónak ítélte, és mindent elkövetett, hogy ezt az ítéletet végre is hajtsa" - mondta Frölich Róbert főrabbi hétfőn Nagykanizsán, a roma holokauszt megemlékezésen.

A második világháború cigány áldozatainak emlékére 1991-ben emelt emlékműnél tartott rendezvényen a főrabbi kijelentette: nem lehet megmagyarázni a világtörténelem tömeggyilkosságát, "nem lehet azt mondani, hogy itt az ok, mert az nincs".

Arra emlékeztetett, hogy Magyarországon az 1920-as évektől kezdve "tendenciózusan, jogszabályokkal, rendeletekkel, újságcikkekkel fölépítettek egy kegyetlenül logikus rendszert, amelynek a vége törvényszerűen a holokauszt volt".

Hozzátette: "ha figyelmesen olvasunk újságot, hallgatunk rádiót, böngésszük az internetet, akkor kegyetlenül ismerős mondatokat hallunk, szlogeneket, jelszavakat". Le lehet írni, el lehet mondani ugyanazt, amit leírtak és elmondtak ezelőtt 90 esztendővel, "csak mi már tudjuk, hogy hova vezet, mi lesz a vége", s ezt most kellene megállítani.

Az ország "igen kemény történelmi tapasztalatokkal rendelkező polgárai számára" az lehet a cél, hogy "ne csak egymás mellett, de egymás kezét fogva, egymással békében, az ember iránti tisztelettel, és az ember iránti szeretettel éljünk" - mondta a főrabbi.

Teleki László, a megemlékezést szervező nagykanizsai roma nemzetiségi önkormányzat vezetője utalt rá, hogy 1944. augusztus 3-ra virradó éjjelén  egyetlen éjszaka mintegy háromezer cigányt végeztek ki Auschwitz-Birkenauban. A cigány kisebbség már az 1930-as évektől "üldözöttje volt az akkori politikai rezsimnek, a nemzetiszocialista eszmének", később a romákat először munkatáborba, majd koncentrációs táborba hurcolták.

Egy európai uniós demokráciában nem szabadna engedni, hogy "ilyen nagy mértékű, kisebbségellenes, szélsőjobboldali retorika" megjelenjen, ami ma végigsöpör Magyarországon is. "A szélsőjobboldali szervezetek a pártokkal nyíltan zsidózhatnak, cigányozhatnak különösebb következmények nélkül", ezért is van felelőssége minden kormányzatnak és kormányzó pártnak abban, hogy "tud-e és akar-e gátat szabni a gyűlöletbeszédnek" demokratikus eszközökkel vagy a törvények szigorításával - fejtegette a roma politikus.

Göndör István, az MSZP országgyűlési képviselője azt fejtegette, hogy "a  mindennapi politika eredményeként sajnos ma Magyarországon újraéled az antiszemitizmus", s az állam feladata a szélsőségek erőre kapásának megállítása. Ezzel szemben néhány héttel ezelőtt az Országgyűlésben "a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvényjavaslatot éppen a kormánypártok elbuktatták".

"Az alantas politikai hatalom iránti vágy miatt a napi politikában" már szinte állandó a zsidók, cigányok, kommunisták emlegetése, s azért kell az ellenségkép, mert "a sikertelenségről valamivel el kell terelni a figyelmet". Nem elég az együttérzés a megemlékezéskor, a hétköznapokban, "tenni kell a szegénység, a munkahelyek, a szociális problémák, a gyermekek, az oktatás, az otthonteremtés kérdésében", s az előítéleteket, a szegénységet, az iskolázatlanságot csak együtt, összefogással számolhatjuk fel - jelezte a szocialista politikus.