2012. június 27. 11:44

A dunai hajózás és az árvíz elleni védekezés került veszélybe

"Súlyos gazdasági és környezetvédelmi károkat okoz a 120 éve működő VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet  ellehetetlenítése. A dunai vízállásról és a gázlóviszonyokról közölt jelentések elmaradásával összeomolhat a dunai vízi közlekedés. Súlyos veszélyhelyzetet eredményezhet, ha nem veszik át időben az intézet által gyűjtött és elemzett vízállási adatokat, és ezzel lehetetlenné válik az árvízi védekezés a magyar folyószakaszokon. Sérülhet az egészséges ivóvízhez fűződő közérdek azzal is, ha nem folytatódnak a VITUKI által végzett vízminőségi vizsgálatok. A magyar emberek érdekének védelmében az Európai Bizottságnak kell felhívnia a kormányt a dunai hajózáshoz, az árvízvédelemhez és az ivóvízminőséghez kapcsolódó közfeladatainak teljesítésére" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja annak kapcsán, hogy írásbeli kérdést intézett az Európai Bizottsághoz.

A képviselő arról kérdezte az uniós testületet, hogyan érinti a Vidékfejlesztési Minisztérium VITUKI felszámolásáról hozott döntése a Víz Keretirányelv, és más uniós dokumentumok, így a Duna Stratégia keretében vállalt magyar kötelezettségek teljesítését. Felhívta a figyelmet arra, hogy a VITUKI feladatait részben átvállaló Nemzeti Környezetügyi Intézet költségvetési finanszírozása, és személyi állománya jelentősen elmarad a feladatok ellátásához szükséges színvonaltól. "Súlyos szakmai hiba, hogy az árvízi védekezés kikerül a környezetvédelmi tárca hatásköréből, és átkerül a közmunkaszervezéssel foglalkozó Belügyminisztériumhoz. Az árvízi védekezést a szakmai előrejelzések alapján, és nem a kormány közmunkaprogramjának igényei szerint kellene megszervezni" - hangsúlyozta a szocialista európai parlamenti képviselő.

A Tabajdi Csaba által benyújtott írásbeli kérdésre az Európai Bizottság hat héten belül köteles választ adni.
 


Az írásbeli kérdés szövege:

A magyar Vidékfejlesztési Minisztérium 2012 júniusától felfüggesztette a VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet költségvetési támogatását. A döntés következményeként a 120 éves múlttal rendelkező intézet kénytelen volt felfüggeszteni az általa végzett közérdekű tevékenységeket. Az intézet kezelte az országos vízállási jelentéseket, szolgáltatta a hajózási adatokat a Duna magyarországi szakaszán, és vízminőségi vizsgálatokat végzett, többek között olyan anyagok koncentrációját mérve, amelyek elsőbbségi anyagnak, vagy elsőbbségi veszélyes anyagnak minősülnek a Környezetminőségi előírásokról szóló 2008/105/EK irányelv, illetve a Víz Keretirányelv szerint. A VITUKI hatáskörét részben átvállaló, a közelmúltban felállított Nemzeti Környezetügyi Intézet nem lesz képes ellátni elődje feladatait. Költségvetési támogatása, infrastrukturális és humán kapacitása ugyanis nem éri el a szükséges színvonalat.

Megvizsgálja-e az Európai Bizottság azt, hogy az új magyar intézményrendszer megfelel-e a Víz Keretirányelv előírásainak?

Figyelemmel követi-e a Bizottság azt, hogy Magyarország teljesíti-e a Víz Keretirányelv által előírt jelentéstételi kötelezettségeit?

A Bizottság értékelése szerint a közelmúltban történt intézményi változások hogyan befolyásolják Magyarország lehetőségeit a Duna Stratégia megvalósításában való részvételre?