Észak Online
2012. március 27. 15:15

A Fideszt nem érdekli a vidékiek sorsa

Gúr Nándor szerint az MSZP-nek markánsabb vidékpolitikát kell folytatnia. Az Orbán-kormányt el kell zavarni, mert érzéketlen.

A Fidesz a jómódúak, a jól keresők pártja, s eltiporni való, értéktelen embereknek nézi a szegényeket, a bajba jutottakat. Ez ma már világosan látszik a vidékpolitikájukon is, hiszen a leszakadt, hátrányos helyzetű térségekben élő embereket nemhogy segítenék, de minden egyes intézkedésükkel még rosszabb helyzetbe kényszerítik őket. Egyszerűen nem érdekli őket a vidéki emberek sorsa. Ebből következik, hogy a leszakadt térségek felzárkóztatása érdekében az Orbán-kormánynak távoznia kell a hatalomból, ám ehhez viszont az kell, hogy az MSZP jóval markánsabban jelenítse meg a vidéki Magyarország gondjait a párt országos politikájában. Minderről Gúr Nándor országgyűlési képviselő, az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke beszélt annak kapcsán, hogy az MSZP március 31-én tartja tisztújító kongresszusát, ahol a borsodi szocialista politikus is komoly esélyekkel indul az egyik alelnöki poszt megszerzéséért.

– Jelölték elnökhelyettesi tisztségre is, ám az nem vállalta, csak az alelnöki jelölést. Miért?

– Az MSZP elnökhelyettese a párt egészének politikáját képviseli, egyfajta integráló személyiség. Én viszont elsősorban a vidéki emberek gondjaival, bajaival foglalkozom, a vidéken élők keserveire hívom fel a figyelmet, ha tetszik, a párt vidéki vonalát képviselem. Alelnökként ezt jobban tudom csinálni, hiszen ebben a tisztségben megtehetem, hogy többségében erre a területre koncentráljak.

– Olyan nagy a baj vidéken?

– A rendszerváltás óta nagy a baj, de most, az Orbán-kormány első két éve után még kilátástalanabb az itt élő emberek helyzete, mint az elmúlt években. Sajnos a szocialista kormányok sem tudták megoldani a leszakadt térségek felzárkóztatását, az élhetőbb vidék megteremtését, ám legalább kísérletet tettek erre. Az Út a munkába program elindítása némi segítséget jelentett a munka nélkül tengődő emberek számára, ám ezt az Orbán-kormány menten leállította, amint hatalomra került. Közben olyan intézkedéseket hozott, amelyek még jobban sújtják az embereket, főleg a kiskeresetűeket, vagy a munkanélkülieket.

– Mint például?

– Például az adójóváírás megszüntetése. Azzal áltatták a kiskeresetűeket, hogy ezt nem fogják megérezni, mert kompenzálják. Ez csak nagyon kevés helyen nem történt meg, elsősorban az állami társaságoknál. A versenyszférában? Ha meg is csinálták, komoly áldozatok árán. Volt ahonnan dolgozókat bocsátottak el, hogy ezt kigazdálkodják, volt, ahol részmunkaidőssé tették a munkavállalót. Aztán itt van az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése. A jól kereső emberek, a milliomosok dörzsölik a kezüket, mert ezzel ők valóban jól jártak. Megint kik jártak rosszul? A kiskeresetűek, a munkanélküliek, mert az évi 500 milliárd forintos adóbevétel-kiesést rajtuk hajtják be. A már említett adójóváírás-megszüntetéssel, az álláskeresési járadék futamidejének drasztikus csökkentésével, a gyógyszerkassza megvágásával, a délutános műszakpótlék eltörlésével, az éjszakás műszakpótlék jelentős csökkentésével, a regionális minimálbér lehetőségének megteremtésével. És még sorolhatnám.

– Közmunkaprogram éppen most indult, március 1-jén. Ez nem segítség?

– Mihez képest? A februári állapotokhoz képest biztosan. Csakhogy a kormányváltás óta ez az első valamire való közmunkaprogram, ezt is csak nagy nehezen, az ellenzék folyamatos követelésére indították el. A Start program ráadásul nem elegendő ahhoz, hogy megoldja az itt élők problémáit. Úgy meg pláne nem, ha a közmunkások ma már nem kapnak annyit sem, mint amennyit kaptak a kormányváltás előtt. Az Orbán-kormány ugyanis bevezette a közfoglalkoztatási minimálbért, ami jóval kevesebb mint maga a minimálbér. Ez az a bizonyos 47 ezer forint, ami a kormánypárti politikusok szerint elég a megélhetéshez. A szocialista kormányok idején a 8 órás közfoglalkoztatott megkapta a maga nettó 60 ezer forintját. Tehát nem elég, hogy alig biztosítanak közmunkát, még ki is zsákmányolják a szerencsétlen, rászoruló embereket.

– Pedig ilyesmi a Fidesz választási kampányában nem is szerepelt. Ami viszont szerepelt, s ezt az elmúlt két évben Ön többször is hangoztatta, nem nagyon sikerült a végrehajtani. Van remény, hogy netán pótolja a kormány ezt a mulasztást?

– Nincs. A jelenlegi gazdaságpolitika alkalmatlan arra, hogy 1 millió új munkahelyet teremtsenek. Nem a gazdagokat kell támogatni az egykulcsos adóval, hanem adókedvezményt kell adni azoknak, akik ugyan dolgoznak, de akkor sem tudnak kijönni a fizetésükből, ha megszakadnak. Nem lehet többletterhet zúdítani a vidékre a hibás kormányzati döntések miatt. Ma már több mint 1 millióval élnek többen a létminimum alatt, mint 2010-ben. Nem jött a megígért gazdasági növekedés. A radikális adócsökkentésnek, ami szinte kizárólag az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó formájában öltött testet, és az adójóváírás kivezetésének 3,5 millió vesztese van. És ezek a vesztesek főleg a vidéken élő kisjövedelmű emberek. Ezért mondjuk, hogy csökkenteni kell például az élőmunkára rakódó terheket, ezzel erősíteni lehet a munkahelyteremtéssel is együtt járó beruházási kedvet.

– Nem ez történik, történik viszont más. A legfrissebb hír, hogy áprilisban 412 vonatjáratot szüntet meg a MÁV. Nem nagy bátorság kijelenteni, hogy ez sem a vidékiek érdekeit szolgálja...

– Ebben az ügyben is aljas, hazug és sunyi politikát folytat a Fidesz. Néhány évvel ezelőtt, amikor alig használt vasúti szárnyvonalak bezárásáról döntött az akkori szocialista kormány, ordítozták, hogy az MSZP tönkre teszi a vidéket. Tették mindezt úgy, hogy 1999-ben, az első Orbán-kormány idején ők maguk is 1000 kilométernyi vasútvonal felszámolásáról döntöttek, noha a döntést az akkori választások közeledtével visszavonták. Most viszont nem elég, hogy jelentős mennyiségű járatot szüntetnek meg a MÁV-nál, de azoknak a szárnyvonalaknak a többségét sem nyitják újra, például a Szilvásvárad–Putnok vonalat, amelyre korábban ígéretet tettek. Az Új Széchenyi Tervben ráadásul az is szerepel, hogy a 7200 kilométernyi vasútvonalat 6000 kilométerre redukálják, a Széll Kálmán Tervben pedig az, hogy évente ezentúl 40-60 milliárd forinttal kevesebbet költenek a MÁV működtetésére. Természetesen már megint a hátrányos helyzetű térségek járnak rosszul, hiszen például a Sátoraljaújhely–Budapest vonalon, vagy az Ózd–Miskolc vonalon IC-k, gyorsvonatok szűnnek meg. Nem elég, hogy a térségben nincs munkahely, még azoknak a munkába járását is megnehezítik, akiknek lenne hová utazniuk minden nap.

– Mit lehet tenni?

– Ez a kormány nem hallgat senkire és semmire. Érdemi vitát folytatni velük, meggyőzni őket valamiről, lehetetlen. Azt tudjuk tenni, hogy a vidéki emberek problémáiról, gondjairól addig beszélünk, amíg kénytelenek nem lesznek valamit tenni annak érdekében, hogy legalább védekezhessenek, elmondhassák, lám, mi mindent tesznek ők a vidékiekért, miről beszélünk mi, szocialisták. Ez már eredmény. Az igazi eredmény azonban lesz, ha sikerül a vidéki embereket ráébreszteni arra, hogy a Fidesz még a Jobbikkal együtt sem fogja megoldani az ő problémáikat: a Fidesz a jómódúak, a jól keresők pártja, s eltiporni való, értéktelen embereknek nézi a szegényeket, a bajba jutottakat. A vidékieken, de egész Magyarországon is az segít majd, ha sikerül 2014-ben leváltani ezt az érzéketlen kormányt, s végre elindulhat egy felzárkóztató program. Én magam és a szocialista párt mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez így legyen.