MTI/mszp.hu | Belföld | költségvetés 2015
2014. november 21. 16:05

A hiteleket a 2010-es árfolyamon kell forintosítani!

Burány Sándor az MSZP vezérszónoka, a fair bankokról valamint a kölcsönök forintosításáról szóló jogszabályok együttes általános vitájában kijelentette: pártja ragaszkodik ahhoz, hogy a hiteleket olyan árfolyamon forintosítsák, amilyennél a Fidesz elkezdte kormányzását 2010-ben.

Szerinte az elmúlt hónapokban a Fidesz és a kormány kétszer is becsapta az embereket. Először akkor, amikor azt ígérte, hogy a forintosítás nem piaci árfolyamon megy végbe. De akkor is, amikor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta: nem lesz kötelező a forintosítás. 

Hazugságnak nevezte azt is, hogy a Kúria jogegységi határozata kötelezné a kormányoldalt a piaci árfolyam alkalmazására. Példaként hozta a végtörlesztést, amely szintén nem piaci árfolyamon történt. Cáfolta azt is, hogy a jegybank ne vállalhatna szerepet a kedvezményes forintosításban, mivel a kedvezményes kisvállalkozói hitelkonstrukcióban is nagy szerepet vállal a nemzeti bank.      

A politikus a devizahitelesek általa legnagyobbnak ítélt problémájáért, a forint kedvezőtlen árfolyamáért a kormányt tette felelőssé valamint egyes kormánypárti politikusokat, nyilatkozataikért. 

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese a fair bankokról szóló törvényjavaslat legnagyobb hibájának nevezte, hogy 2014 végén került a Ház elé, kijelentve: már rég megalkotható lett volna a jogszabály. Szerinte a forintosítás "mocskos alku a bankokkal", és azért nem hajtották meg hamarabb az elszámolást, hogy beszedhessék a bankadót. 

Úgy ítélte meg, hogy a gyors forintosítás káoszt eredményez majd, hiszen a bankoknak a nulláról kell felépíteniük lakossági üzletágukat. 

Nem a devizahiteleseknek kellene megfizetniük a kormány gazdaságpolitikájának árát

Varga László kiemelte: 2010-ben 185 forint volt a svájci frank árfolyama, és bár erősödött a valuta, de mégis a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája miatt alakult ki a mai helyzet. Ennek árát nem a devizahiteleseknek kellene megfizetniük - jegyezte meg.

A bankszövetséggel kötött megállapodás alapján behozott törvényekben a három szereplő közül egyetlen félre hárítják a probléma összes terhét, az adósokra. Annak a reményét is elveszik, hogy javulhat az árfolyam és ezzel együtt az ő helyzetük - vélte.

Kitért a Matolcsy György, jegybank elnök által finanszírozott "luxus-beruházásokra" is, és azt mondta: ez méltatlan egy olyan helyzetben, amikor ekkora társadalmi probléma van. Szerinte a bankok beláthatnák, részt kell venniük a probléma megoldásában, hogy az adósok ne lehetetlenüljenek el. Szóvá tette azt is: a családi csődvédelemről évek óta beszélnek, de nem történik semmi.

"Bűncselekmény", ahogy a bankok áthárították a terheket
    
Harangozó Gábor elmondta: részben Belgiumban és Magyarországon élve, mindkét országban volt hitele, egy belga anyabanknál és annak hazai leányvállalatánál. Kijelentette: amit a bank a válság után a terhek áthárításában Magyarországon művelt, az szerint felháborító bűncselekmény.

Hozzátette ugyanakkor, a kormány, látva, milyen hatékonyan fosztották ki a bankok a magyar népet és váltak a válság alatt is nyereségessé, nem arra kötelezte a pénzintézeteket, hogy ne nyúzzák tovább a népet, hanem azt mondta: "önök jól tudják behajtani a pénzt, csináljuk együtt".

A bankok elszámoltatását szerinte nem a kormány kezdeményezte, hanem azok az emberek, akik beperelték a pénzintézeteket. Hangsúlyozta: fair bankokról szóló törvényt már 2010-ben be kellett volna terjeszteni.