A hitelkárosultak megvédése az Európai Bizottság feladata is

A keret-jelzáloghitelek károsultjainak gyakran kilakoltatással kell szembenézniük, önhibájukon kívül. Michel Barnier uniós biztost arról kérdezte Herczog Edit európai parlamenti képviselő, hogy a Bizottság milyen lépéseket tervez a jelenlegi, veszélyes és erkölcstelen banki gyakorlat megváltoztatására, amely Magyarországon is komoly probléma.

A közelmúltban életbe lépett a hitelintézetek felelős gyakorlatáról szóló új uniós irányelv, ami a hitelkihelyezések kockázatainak mérséklését szolgálja. Az Európai Parlamentben politikai egyetértés övezi a formálódó jelzáloghitelezési irányelvet is. Ennek célja, hogy kiszűrje a meggondolatlanul felvett és folyósított jelzáloghiteleket. Azonban nincs és nem is körvonalazódik olyan jogszabály, ami az úgynevezett keret-jelzáloghitel konstrukciókban védené a jóhiszemű, de kiszolgáltatott vásárlókat.
 
Gyakran megesik, hogy egy-egy épület kivitelezője, a beruházó, bankhitelből finanszírozza az építkezést. Sok bank biztosítékként kiköti, hogy a vevőre, tehát a lakások megvásárlóira háríthassa a hitel kockázatait. A lakásokra úgynevezett keretjelzálogot jegyeznek be. Ha a beruházó nem fizet, akkor a bank „viheti”, elárverezheti a már kifizetett lakást is.
 
Az ügyfelek, vásárlók érdekei és jogai súlyosan csorbulnak. A banktitok miatt nem szerezhetnek tudomást a beruházók esetleges tartozásairól. Teljes joggal gondolhatják sokan, hogy a vételár megfizetésével szuverén tulajdont szereztek, és csak a fizetési felszólításokkal, illetve a kilakoltatás rémével szembesülve derül ki, hogy mekkorát tévedtek. Ez a nagyon is reális veszély fenyegeti az Unió polgárait – akiktől nem várható el, hogy tisztában legyenek a keretjelzálogjog intézményével.
 
Herczog Edit szocialista európai parlamenti képviselő ezért a következő kérdéseket intézte Michel Barnier belső piacért és szolgáltatásokért felelős uniós biztoshoz a mai napon:
 
§ Helyesli-e Ön az olyan szerződéskötési gyakorlatot, amelyik fogyasztókat/vevőket teszi anyagilag felelőssé a beruházó tartozásaiért?
§ Elvárható-e az emberektől, hogy ezt a kockázatot felismerjék és eredményesen elhárítsák?
§ Mit kíván a Bizottság tenni azért, hogy ilyen biztosítékot a jövőben a bankok ne köthessenek ki jogszerűen?
 
Az EP-képviselő írásban várja a biztos úr válaszát, amelyet természetesen kézhezvétele után nyilvánosságra hoz.
 
Herczog Edit meggyőződése, hogy a 2007-es pénzügyi válság nyomán fontos a hitelkihelyezés biztonságosabbá tétele a pénzintézetek számára. Ez ugyanis növeli a hitelezési kedvet és élénkíti a gazdaságot, így munkahelyeket teremt. De mindez nem veszélyeztetheti a jóhiszeműen eljáró, kiszolgáltatott vevőket és fogyasztókat. Ezért szorgalmazza a sokszor emberi sorsokat tönkretevő keretjelzálog-hitelek betiltását az egész Európai Unióban.