A kiszámíthatatlan gazdaságpolitika következménye az adósságkonszolidáció is!

Helyesnek tartjuk azt, hogy a kormány segíti az önkormányzatok adósság konszolidációját, ami elsősorban azért vált szükségessé, mert olyan bizonytalan a gazdaságpolitikai környezet és szinte lehetetlenné vált az önkormányzatok korábban végiggondolt gazdálkodásának véghezvitele – hangsúlyozta Csabai Lászlóné, megyei alelnök, mai Nagy Lászlóval tartott sajtótájékoztatóján.

Részben évente több százmillióval csökkent az önkormányzatoknak juttatott állami támogatás, részben nagyon fontos bevételek esnek ki a kasszájukból, mint pl. az illetékbevétel, amely Nyíregyháza város esetében közel 1 milliárd forintos kiesést jelent a 2009-es időszakhoz képest, és sorolhatnám. Ezért elkerülhetetlen volt, hogy az adósság konszolidációjában az állam részt vegyen. Helyeseljük ezt a lépést – érvelt az alelnök asszony.

Helyeseljük azt is, hogy a kis adósságoknál és kis önkormányzatoknál ez teljes körű legyen és a nagyoknál pedig differenciáltan történjen meg az adósság rendezése.

Néhány dolgot azért nem vettek figyelembe. Szinte az egész országban, de a megyében is 2/3- részben a teljes infrastruktúra kiépült, aminek a költségével a következő időszakban már nem kell számolni. Jelentős energia megtakarítással összefüggő intézkedések voltak az elmúlt években, intézményt nem kell építeni a következő években, hiszen akár a szociális, akár az oktatási intézmények teljes körű kiépítése megtörtént. Amire oda kell még figyelni, a korszerűsítés és az energia megtakarítás. Ha egy kiszámítható gazdaságpolitika lenne, akkor az önkormányzatok képesek lennének a hitelek visszafizetésére.

Minden ellenkező híresztelés ellenére a legnagyobb adóssággal a megyei önkormányzatok és a nagyvárosok közül is a fideszes önkormányzatok rendelkeznek. Ezt jól mutatják azok az adatok, amelyeket a különböző kimutatások tartalmaznak.

Viszonylag nagy adóssággal rendelkeznek az alföldi nagyvárosi önkormányzatok. Arányaiban jóval magasabbal, mint a dunántúliak, ez a tény azzal van összefüggésben,hogy milyen gazdasági helyzete van Dunántúlnak és az Alföldnek. A nagy adóssággal rendelkező nagyvárosok között van Miskolc, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza, Hódmezővásárhely, Szeged, attól függetlenül, hogy kinek milyen a vezetése.

Nem attól függ, hogy ki milyen jól intézte a városnak a dolgait, hanem kinek milyen lemaradása volt ahhoz, hogy  pótolja az elmaradt beruházásokat.

Fontosnak tartjuk, hogy azok az önkormányzatok, amelyeknek nem volt adóssága, valamilyen kompenzációban részesüljenek. Ez lehet az EU pályázatok saját erejének kiegészítő támogatása. Fontosnak tartjuk azt is, hogy azok az önkormányzatok, akik viszonylag kisebb adóssággal rendelkeznek, választhassanak, hogy részt vesznek-e az adósság konszolidációban vagy igényt tartanak az előbb említett kompenzációra. Ha a kormány ezt a döntést meghozza, akkor az adósság konszolidáció egy igazságos és méltányos eljárás lehet mindenki számára – hangsúlyozta Csabai Lászlóné.

Nagy László, kiegészítve az előbb elhangzottakat felhívta a figyelmet arra is, hogy melyek azok a pontok, amelyek árnyalják akár a város, akár a megye többi településének adósságállományának a megítélését.

Egy adósságkezelésnél figyelembe kell venni azt is, hogy mennyi a településnek a forgalomképes vagyona. Nyíregyháza forgalomképes vagyona megközelíti a 30 milliárd forintot. Ehhez viszonyítottan több, mint19 milliárd forintos a jelenlegi adóssága. Ez azt feltételezi, hogy a forgalomképes vagyonnal a hitelállomány kezelhető. Mi az, ami a több mint 19 milliárd forintos adóssághoz elvezetett?

A 2010-es váltás időszakában 14,5 milliárd körüli volt. Az elmúlt 2 évben amellett, hogy a kormány adósságtörlesztésből vajmi keveset vállalt magára, nagymértékben hozzájárult az adósságállománynak a növekedéséhez a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikájával. Az árfolyam növekedésből származó adósság növekmény hatásaként nőtt meg több, mint 19 milliárd forintra Nyíregyháza adóssága.

Az sem elhanyagolható kérdés, hogy mennyi az éves adóbevétel és milyen arányban van az adóssággal. Megyei szinten számos olyan település van, amelyeknek másfélszerese, kétszerese az egy főre jutó hitele Nyíregyházához képest. Amíg Nyíregyházán 165.000 Ft/fő, Csenger 337.000 Ft/fő, Mátészalka 180.000 Ft/fő, Tiszalök 123.000 Ft/fő, Kisvárda 130.000 Ft/fő, Demecser 213.000 Ft/fő, és egy nem megyei kiugró adósságállományt említve, Hódmezővásárhely 460.000 Ft/fő.

A települések sajátossága sok szempontból befolyásolja az adósságállomány kezelhetőségét. A dunántúli városokban olyan még az előző rendszerben kialakult iparágak vannak, ami által az azóta eltelt időszakban csak tovább erősítették az adóerő képességét az ottani településeknek. Ebből a szempontból félrevezető az, hogy csak a számokat vesszük figyelembe. Ezekből a tételekből kiindulva nem igaz az, amit korábban, de akár mai napokban is lehet hallani, hogy Nyíregyháza a legeladósodottabb városok közé tartozik. Az sem igaz, hogy a város a működőképesség határán áll. Akik ezt állítják, szándékosan ferdítik el a valóságot, vagy igazolni akarják a negatív üzenettel azt, hogy az elmúlt 2 évben rosszul csináltak a városban valamit.

Az adósság konszolidáció egyik jelentős eleme az önhibáján kívül nehéz helyzetbe jutott településeknek a segítése. – az önhiki is. A jelenlegi előterjesztésben nincs arról szó, hogy azok a települések, akik a korábbi években jelentős mértékű önhikit kaptak, azoknak az adósságait hogyan fogják rendezni. Egy kalap alá veszik megint az egészet. Ebből a forrásból a nagyvárosok, mint Nyíregyháza is soha nem részesültek. Azok a források, melyek megjelentek az önhikiben tovább árnyalják azt a képet, ami az összehasonlítás alapjául szolgál. Az adósság konszolidáció egységes szemlélete tévútra viheti a folyamatot. - hangsúlyozta Nyíregyháza választókerületi elnöke.