2011. szeptember 20. 11:21

A múltat senki nem sajátíthatja ki

"Magyarország példája bizonyítja, a történelmi múlt sérelmeinek meghaladása lehetséges, ha a politikai elit tartózkodik a múlt kisajátításától és kölcsönösen megköveti a másik nemzetet a történelmi sérelmekért." – hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, a 14. alkalommal megrendezett EU-Oroszország parlamenti vegyesbizottság ülésén Varsóban. A tanácskozás egyik kiemelt témája a lengyel-orosz történelmi múlt vitás kérdéseinek tisztázása volt.

"Borisz Jelcin, majd Vlagyimir Putyin orosz elnökök megkövették Magyarországot az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtásáért. Magyar részről Mádl Ferenc, korábbi jobboldali köztársasági elnök kért bocsánatot a magyar hadsereg Szovjetunió ellen intézett támadásáért a második világháború során. Bár nyilvánvaló, hogy a magyar-orosz viszony kevésbé terhelt a lengyel-orosz kapcsolatrendszernél, a nemzetek közötti közeledést ebben az esetben is a politikusok által tett kölcsönös gesztusok szolgálják” – hívta fel a figyelmet a szocialisták delegációvezetője.

Tabajdi Csaba kiemelte, nem elegendő, hogy a két ország felállított egy történész vegyesbizottságot, amely igyekszik közös történelem-értelmezésre jutni egyes események kapcsán. A saját nemzet és a külvilág irányába a politikai vezetők gesztusai bírnak valódi üzenetértékkel. A szocialista delegációvezető ennek kapcsán méltatta Dimitrij Medvegyev orosz elnököt, aki idén márciusban, egy évvel a szmolenszki tragédiát követően elismerte a sztálini szovjet vezetés felelősségét az 1940-ben Katynnál lemészárolt több tízezer lengyel katona és civil haláláért. Elfogadhatatlannak tartotta ugyanakkor, hogy a vegyesbizottság ülésén akadt olyan orosz képviselő, aki vitába szállva a tényekkel, igyekezett kisebbíteni a katyini szovjet beavatkozás jelentőségét.

Tabajdi felszólalásában aláhúzta a múlttal való szembenézés fontosságát mind Oroszországban, mind Lengyelországban. „A sztálini rendszerrel való szembenézésre Oroszországnak saját nemzettudat-fejlődése és a külfölddel ápolt kapcsolatai miatt egyaránt szüksége lenne. A diktatúrával való szembenézést szolgáló kezdeményezések, például a kulákfoglyok múzeumának felállítása azonban az utóbbi években elhalt. Eközben Lengyelországban is a múlt kisajátítása zajlik. Egyes politikusok nyilatkozataikban a mai Németországot és Oroszországot a náci, illetve a szovjet diktatúrákkal azonosítják.”

"Mind bel- és külpolitikai szempontból rendkívül veszélyes, ha egyes politikai erők a múlt sérelmeit aktuálpolitikai céljaik elérésére használják fel. Ez a gyakorlat nem csak a lengyel-orosz viszonyban elfogadhatatlan, de Magyarországon is az” – hangsúlyozta Tabajdi Csaba.


Varsó, 2011. szeptember 20.