A népnek joga van véleményt mondani - Országgyűlés

Kormányzati félelem a népszavazástól, letelepedési kötvények, tankönyvválasztás, gazdálkodás természetvédelmi területen, egészségügy, Polt Péter és Matolcsy György szerepe. Ülésezett a parlament.

A népnek joga van véleményt mondani

Az MSZP civil szervezetekkel együttműködve rekord gyorsasággal gyűjtötte össze a szükséges, több mint százezer aláírást ahhoz, hogy ugyanazon a napon kerüljön sor a kormány népszavazására és a fideszellenes népszavazásra – jelentette ki Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfői napirend előtti felszólalásában.

Az MSZP elnöke azt mondta: a kormány eddig nem mert szembe nézni azzal, hogyan is néz ki az a Magyarország, amelyik nem az Országgyűlés üléstermében van, viszont szeretne véleményt mondani a Fidesz kormányzásáról.

Egy napon és egy lapon dönteni ésszerű és egyszerű, hiszen felesleges elkölteni plusz 6 milliárd forintot, amikor az országban számos területnek lenne szüksége erre a pénzre – fogalmazott a pártelnök.

Tóbiás József kijelentette: a jogállam alapvető tétele a népszavazás, a részvételi demokrácia erősítése, és bár ez a Fidesz-KLDNP-nek is érdeke lenne, most mégis félelméről és rettegéséről ad tanúbizonyságot a kormányzó pártszövetség, amikor pénzügyi, adminisztratív eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni, hogy a kormánnyal szemben állók véleményt mondjanak. A kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban azt mondta, a Fidesz-KDNP nem a menekültekről akar beszélni, hanem a valóságot igyekszik eltakarni, azt, hogy az MNB-ben Matolcsy sajátjaként kezeli a köz pénzét, Polt Péter legfőbb ügyész pedig asszisztál ehhez.

A kormány a saját hatalmát szeretné bebetonozni, és el akarja takarni gazdasági elitjének a törvényesített lopásait – tette hozzá. Tóbiás József leszögezte: az aláírásgyűjtés folytatódik, és lesz valódi népszavazás, amely a kormány elmúlt hat évéről fog szólni.

Mikor engedik már el végre a csaló haverok kezét?

Gőgös Zoltán arra várt választ: miért nem bontanak szerződést azokkal a hortobágyi gazdákkal, akik nem tesznek eleget vállalt kötelezettségeiknek a természetvédelmi területeken folytatott gazdálkodás során? Rámutatott: sokan nem tartják be az ökológiai gazdálkodás feltételeit, de már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is megállapított visszásságokat.

Felszólította a kabinetet: engedjék el a "csaló haverok" kezét!

Bérszakadék tátong az egyes országrészek között

Gúr Nándor arra mutatott rá, hogy a budapesti, és az ország legalacsonyabb átlagbérrel rendelkező megyéje között 87 százalékos különbség van a jövedelmek szintjében. Bírálta, hogy az országos átlagnak megfelelő nettó 162 ezer forinthoz csak minden harmadik kereső jut. Szerinte a kormánynak nem érdeke a szegények felkarolása.

Miért van két egészségügy?

Tukacs István azt mondta, hogy az egészségügyi költések 35-36 százaléka magánzsebekből származik, amiben benne vannak a magán-egészségügyi szolgáltatások, de a hálapénz is.

Papíron létezik egy szolidaritás alapú és nemzeti kockázatközösségen működő egészségügy, de ugyanakkor egyre többen fizetnek azért, hogy gyógyuljanak - emelte ki. A rendszert így is terheli az orvosok és ápolók elvándorlása, a pénztelenség, a kórházak növekvő adósságállománya - sorolta a képviselő.

A politikus azt kérdezte, a kormány mit tesz azért, hogy ne két egészségügy működjön, egy a gazdagoknak és egy a szegényeknek.

Mikor állítják vissza a szabad tankönyvválasztást?

Kiss László a szabad tankönyvválasztás visszaállítása iránt érdeklődött. Szerinte minél több tankönyv áll rendelkezésére a pedagógusoknak, annál sokszínűbb a pedagógiai kultúra.

A szocialista képviselő szóvá tette, hogy megszüntették a sokszínűséget, szétverték a tankönyvpiacot, a tankönyvterjesztést központi vízfejre, a Kellóra bízták, a pedagógusok pedig minimális bérért kiszolgáltatott helyzetben végzik ezt a munkát. Megjegyezte: folyamatosan, minden évben változik a tankönyvrendelés feltétele.

Azt kérdezte, hogy miért nem dönthetnek a pedagógusok arról, milyen tankönyveket választanak, miért kísérleteznek a gyermekeken.

„Ipari méretű lopás és károkozás” fűződik az MNB elnökéhez

Harangozó Tamás azt mondta, az egész országot felháborító, "ipari méretű lopás és károkozás" fűződik az MNB elnökéhez. Polt Péter legfőbb ügyész pedig "évek óta asszisztál a gazemberségek eltussolásában" - fogalmazott.

Ez így rendben van?

Demeter Márta szembeállította, hogy a kormány fellép az illegális bevándorlással szemben, miközben pénzért letelepedési kötvényhez juthatnak külföldiek. Szerinte ezzel nem az állam jár jól, hanem az ebben részt vevő offshore cégek.