Külföld | régiók közlemény Románia
2013. november 05. 22:26

A régiók kialakítása tükrözze a nemzetiségi viszonyokat

"Elfogadhatatlan a román kormány közigazgatási átszervezési terve, amely Székelyföldet egy román többségű régióba olvasztaná be. Ez ellentétes az Európa Tanács 1993/1201-es ajánlásával, valamint az 1996-os magyar-román alapszerződéssel is. A Románia által is ratifikált Kisebbségi Keretegyezmény és a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája kimondja, hogy a régiók átalakításánál figyelembe kell venni az etnikai határokat. A székelyek nagy menetelése erre is figyelmeztetett: a regionális beosztásnál nem hagyható figyelmen kívül a másfél milliós magyar közösség legitim igénye." - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, a Kisebbségügyi Intergroup (Frakcióközi Munkacsoport) elnöke a bukaresti parlamentben tartott előadásában a "Nemzeti kisebbségek az Európai Unióban" című konferencián.

A szocialista EP-képviselő hozzátette: "Fontos az erődemonstráció, a közösséget megmozgató lépések, Székelyföld területi autonómiáját azonban nem lehet a román kormány beleegyezése nélkül elérni. Felkértem ezért a jelenlévő román parlamenti képviselőket, hogy folytassanak végre érdemi párbeszédet az erdélyi magyarsággal az autonómia kérdéséről, hiszen számos jól működő autonómia-modell található Európában. Az Európa Tanács 1993/1201. számú ajánlásának 11. cikke - amely módosító indítványom elfogadásával született - teljesen egyértelműen fogalmaz:"azokban a régiókban, ahol többséget alkotnak, egy adott nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk lesz megfelelő helyi, vagy autonóm közigazgatással, vagy egy különleges jogállással rendelkezni, a specifikus történelmi és területi helyzetnek megfelelően és az állam nemzeti jogrendjével összhangban."

"A mai konferencia egyik fő támogatója, Olaszország példája mutatja meg legjobban Dél-Tirol estében az autonómia megadásának kedvező hatásait. Az észak-olasz régió Nyugat-Európa legszegényebb térségéből annak egyik leggazdagabb régiójává vált az önrendelkezés kiszélesítésesével. Ennek szélesebb körben való bemutatására lenne szükség, amely előreviheti az erdélyi magyarság ügyét is. Mi az oka annak, hogy egy olyan uniós tagállamban ahol 20 elismert nemzeti kisebbség él, évek óta húzódik a kisebbségi törvény elfogadása?" - vetette fel a kérdést a baloldali politikus.

"Európában ma negyvenmillió ember tartozik valamilyen nemzeti kisebbséghez, azaz a teljes európai lakosság több mint nyolc százaléka. Az európai roma stratégiához hasonlóan uniós szintű nemzeti kisebbségi stratégia kialakítására lenne szükség. Az Európai Parlamentben működő Kisebbségügyi Intergroup vezetésemmel elkészítette az európai kisebbségvédelem jogi alapjait rögzítő állásfoglalás-tervezetet, amelynek parlamenti megvitatását és elfogadását a következő hónapokban tervezzük. Az állásfoglalás komoly politikai nyomás alá helyezné az uniós tagállamokat, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek és társnemzetek jogait tiszteletben tartsák. A kisebbségek ügye szempontjából is fontos, hogy az Európai Bizottság létrehozzon egy átfogó európai demokráciát ellenőrző mechanizmust az alapjogok védelme érdekében." - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.