2012. május 25. 12:49

A Roma Tagozat véleménye...

A Roma Tagozat véleménye az az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. Törvényről a Velencei Bizottságnak.

Ez a választási törvény számtalan pontban sérti az egyenlő, független, titkos és a szabad választáshoz való jogot, amik a demokrácia és a 300 éve fejlődő demokratikus választás alapkövetelményei.

A hazai kisebbségeket rákényszeríti az állam a választások előtti választásra - a kisebbségi regisztrációval, mellyel egyúttal le is mondatja a pártlistára történő szavazati jogáról a kisebbséghez tartozó választópolgárt - amennyiben el kell dönteni a választás időpontja előtt hat hónappal, hogy kisebbségi listára vagy pártlistára adja–e le a voksát, mindezt visszalépési lehetőség nélkül.

PL: A magát kisebbségnek valló személynek egy Görögországban vagy Olaszországban is kialakult esetleges államcsődnél vagy politikai válságnál nincs lehetősége az újonnan kialakult viszonyokhoz igazítania a döntését.

Az idő előtti kényszerdöntéssel a választás lehetőségét csak sima szavazásra konvertálja át az állam, mivel a kisebbségi lista csak egy (kizárólag az országos nemzetiségi önkormányzat állíthatja), és csakis egy opcionális lehetőséget nyújt a választópolgár számára (titkos választójog nem érvényesül), ráadásul a lista személyi összetételét még abban a pillanatban (a „választások” előtt hat hónappal) nem is ismerheti, mégis döntésre van kényszerítve, ami demokrácia ellenes.

Továbbá diktatúrákra jellemző módon a kisebbségi lista állítását egy olyan szervezet korlátlan hatáskörére bízza (Országos Roma Önkormányzat) - törvényben rögzített listaállítási eljárásrend nélkül - (nem megadva a jogorvoslati lehetőséget ), amelynek a mandátuma nem jogosítja fel erre a szerepre, ráadásul a szavazópolgárok által ráruházott időkereten is túlnyúlik, ez olyan, mintha csak a 2010-ben megválasztott parlament és kormány állíthatna listát és indulhatna el a 2014-es választáson.

Mindezt annak a tudatában teszi a Fidesz kormánya, hogy ennek a szervezetnek (ORÖ-nek) a legitimációja is folyamatosan kérdéses (maga a Fidesz is bírálta 2009-ben amikor nem az ő emberük vezette), hiszen az ORÖ elnökét és testületét négy fordulón keresztül, torzultan, nem közvetlenül a kisebbség választja, amin nem is indulhat el független jelölt sem, illetve olyan szervezet amelynek a bejegyzése nem történt meg három éve (ami a pártoknál nem így van).

A törvény kettős mércét követ és diszkriminatív abban a tekintetben a hazai kisebbségekkel szemben, hogy például a határon túl élőktől nem követeli meg azt a magyar állam, hogy mondjanak le listás szavazati jogukról a hazájukban a soron következőleg kiírt választásokon.


Javaslatunk:

A kisebbségi választási rendszer is igazodjon a demokratikus alapértékekhez, így mind Európai mind tagállami szinteken konform elképzelést fogalmazzunk meg, tehát a népszámlálási adatokhoz kapcsolódóan kisebbségi választókörzetek létrehozását javasoljuk 60 000 főt számláló kisebbségenként (azért ennyi mert kb. ekkora egy átlagos választókörzet Magyarországon, ami így kb. 6 választókörzetre osztaná az országot ebben a tekintetben és ennyivel több képviselő dolgozna a parlamentben).

Az így megkapott választókerületekben bárki szavazhat, ám csak magát a kisebbséghez tartozónak valló jelölt indulhat akár függetlenként akár párt színekben vagy civil szervezet jelöltjeként. Az Európai Unióra szintén ezt a megoldást javasoljuk a megfelelő arányszámmal, ami kb. 500 000, ez Magyarország, Románia, Bulgária tekintetében plusz két-három főt jelentene az Európai Parlamenteben. Ezzel a kézenfekvő megoldásokkal hosszú ideig orvosolható lenne, mind az európai mind nemzeti szinten a romák képviselete, és megnyílna a tényleges lehetőség a felzárkózásra.