Belföld | rászorultak létminimum nyomor
2012. november 10. 12:22

A Szociális Munka Napjára

A szocialista párt a november 12-én esedékes Szociális Munka Napja alkalmából minden szociális területen dolgozó kollégának köszöni a rászorultak érdekében végzett áldozatos munkáját.

Szociális munkásnak lenni jóval több, mint munka. Szolgálat a szó legnemesebb értelmében. Gyakorlói mindent tudnak az életben való boldogulás megkönnyítéséről. E különleges tudás birtokosai a segítségre szorulóknak a konkrét, azonnali, olykor nélkülözhetetlen segítségen túl konfliktuskezelő, válságmegoldó technikákat is tanítanak.

A szegénység elleni küzdelemben emberfeletti munkát végeznek. Gondoljunk csak az utcai szociális munkások, a családsegítők, a hajléktalanszállók, a bentlakásos pszichiátriákon, idős otthonokban és más szociális intézményben dolgozókra. Ők hihetetlen alázattal, önfeláldozással végzik munkájukat. Energiát nem kímélve, gyakran megalázóan alacsony fizetésért, sokszor a közvetlen szeretteiktől, a családjuktól elcsent órákban adnak reményt a megalázottaknak, egy tányér levest a nélkülözőknek, egy darabot magukból az elesetteknek.

Nagyon nagy szükség van a munkájukra. Az országban közel négy millióan élnek a létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és bizony közel félmillióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban.

Egy társadalom fokmérője, hogy miképpen bánik a magára maradt emberekkel. Ma olyan időket élünk, hogy a hatalom nem csökkenti, hanem okozza és fokozza a szegénységet és a kirekesztettséget. Segítséget nem nyújt, sőt elvesz azoktól, akiknek úgyszólván semmijük nincs. Elvesz fizetést, megvon járadékot, megfoszt a fedéltől. Majd cinikusan azt mondja, „akinek nincs semmije, az annyit is ér”.

Nincs jól ez így.

Korózs Lajos,
elnökségi tag