A választók üzentek a kormánynak - Országgyűlés

A korrupciós botrány visszhangja, az újpesti választás, a gimnáziumi férőhelyek, a magántulajdon fogalma. Ülésezett a parlament.
Az MSZP újra bevitte az európai, demokratikus értékek jelképét a Parlamentbe. Fotó: Szalmás Péter, Népszava

Milyen visszhangja volt a korrupciós botránynak?

Tóth Bertalan szerint üdvözlendő lenne, ha minden külügyi témában a parlament előtt felszólalna a tárcavezető és ismertetné a kormány álláspontját. Az MSZP-s képviselő szerint a miniszter nem hajlandó a külügyi bizottság előtt megjelenni, ezért javasolta: a beszámolót ott is tegye meg. Szóvá tette, hogy nem hallottak arról, miért folytat "kettős beszédre épülő külpolitikát" a kormány, és azt firtatta, hogy a tagállamok hogyan ítélik meg Magyarországot, "a korrupciós botránynak" milyen visszhangjai voltak. Mi vezényli Szijjártó Pétert személyzeti politikájában, hiszen miközben több száz embert bocsát el, lassan egy egész focicsapat dolgozik a tárcánál? - kérdezte, hozzáfűzve: hol van az a korábban ígért külügyi stratégia, amely egy nemzeti minimum alapja lehet.


Elég volt!

Tóbiás József az újpesti választás kapcsán arról beszélt, hogy az eredménnyel a választók azt üzenik a kormánynak, elég volt. Nem folytatható az a politika, amely a totális állam hűbérúri rendszerét kívánja kiépíteni - tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint a választás üzenete, hogy nem folytatható az a kormányzás, amelynek eredményeként egymillió dolgozó él létminimum alatt, vagy amely 100 milliárdos stadionépítésbe kezd, miközben gyermekéhezés van.


A kormány csökkentené a gimnáziumi férőhelyek számát

Kiss László interpellációjában az oktatáspolitikát bírálva arról beszélt, hogy a kormány mindent megtett az oktatáshoz való hozzáférés esélyének csökkentéséért. Kritizálta a tankötelezettségi korhatár leszállítását, "tankönyvkáoszt" emlegetett, működésképtelen vízfejnek nevezte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), majd azt mondta, hogy a kabinet újabb terve a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése. Ezzel szerinte mindenfajta társadalmi mobilitást ellehetetlenítenének.

A szocialista politikus álláspontja szerint a férőhelycsökkentéssel visszaesik majd a felsőoktatási intézményt végzettek száma is.


Miért kell megvárni az utca hangját?


    
Gúr Nándor azt kifogásolta, hogy miközben a munkáltatók egyre többet költenek a munkavállalókra, azok mégis kevesebbhez jutnak. Hiányolta a konzultációt a cafeteria adózásával összefüggésben, szerinte ennek következménye volt a közfelháborodás. Elmondta azt is, hogy a béren kívüli juttatások hat éve adómentesek voltak, most pedig 120 ezer forintot vettek volna el az emberektől. Az ellenzéki politikus azt kérdezte: miért kell megvárni az utca hangját ezen kérdésben.


Magánnyugdíj ügy: Önök tudják mit jelent az, hogy magántulajdon?

Harangozó Tamás a magánnyugdíj-pénztárak megszüntetésére kérdezett rá, a többi közt arra várt választ: magántulajdon-e az ezeken számlákon lévő összeg, és ha igen, hogyan veheti azt el a kormányzat. Emlékeztetett: a megtakarítások "einstandolása" után mintegy 60 ezren maradtak pénztártagok. Most mégis felszámolnák a pénztárakat, azzal az indokkal, hogy ott nincs biztonságban az emberek pénze.


Mikor hozzák nyilvánosságra a 34 korrupciós ügyet?

Lukács Zoltán a legfőbb ügyészt kérdezte az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) magyarországi vizsgálatairól. Azt mondta: a hivatal az elmúlt években szerinte összesen 34 ügyről adott át információkat az ügyészségnek. Feltette a kérdés: folyik-e vizsgálat ezekről, és az ügyészség nyilvánosságra hozza-e azokat.


Mi a helyzet a kecskeméti KSE ügyében?

Heringes Anita azt firtatta, hogy a kecskeméti KSE számlázási botrányának feltárásában történt-e előrelépés. Mint mondta, a sportegyesület olyan céggel kötött marketing- és reklámcélokra szerződést, amelynek ez nem szerepelt a tevékenységi körében, és adócsalás, valamint okirat-hamisítást miatt indítottak eljárást.


Mikor kapnak valódi béremelést a szociális ágazat dolgozói?

Korózs Lajos azt kérdezte, mikor kapnak valódi béremelést a szociális ágazat dolgozói. Véleménye szerint az ebben a szférában dolgozók bére elmarad a humán ágazat többi dolgozójáétól. Hozzátette: az adójóváírás eltörlése érzékenyen érintette a szociális területen dolgozókat.


Miért csökkennek a jelnyelvi tolmácsolásra fordított állami pénzek?

Teleki László azt firtatta, miért csökkennek jövőre csaknem százmillió forinttal a jelnyelvi tolmácsolásra, illetve az elemi látásrehabilitációra fordított állami pénzek. Mint mondta, az idén közel 480 millió forintos támogatás jövőre 384 millió forintra csökken.