Népszava
2011. október 20. 09:39

Az adók csapdájában

Kétséges, hogy 2013-tól valóban megszünteti -e a második Orbán-kormány az energetikai, a telekommunikációs társaságok és az élelmiszer-áruházláncok különadóztatását, illetve csökkent-e a pénzintézetekre kivetett extraadót - állítják a lapunk által megkérdezett szakértők. Abban az esetben, ha mégis megteszik, akkor valamilyen újabb közterheket kell kivetni, vagy mintegy 200 milliárd forintot le kell faragni a költségvetésből - vélik a hozzáértők, akik szerint az utóbbi két megoldás újabb csapás.

A jelenlegi kormányzat nem, hogy két évre, de két hétre sem képes előre tervezni. Ezért nem tudni, hogy mikor szűnteti meg a második Orbán-kabinet a különadókat - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás. A volt pénzügyminisztériumi államtitkár ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy kormányzat közölte: 2013-tól leállítják az energetikai, a telekommunikációs cégek és az élelmiszer-áruházláncok különadóztatását, emellett a pénzintézeteket sújtó extraadó nagysága is a mostani évi 187 milliárd forintról 90 milliárd forintra csökkenne.

A szocialista szakpolitikus szerint még a jövő évi költségvetés sorsa is kétséges. Így nem érdemes komolyan venni a 2013-as kormányzati terveket sem. Az eddigi tapasztalatok amúgy is azt mutatták, hogy általában az ellenkezőjét valósítja meg a Fidesz- kabinet annak, amit ígért - jegyezte meg a szakember. A különadók kivezetésével mintegy 200 milliárd forint bevétele esne ki 2013-tól a költségvetésnek. Ezt csak újabb adók kivetésével, vagy az amúgy is magas infláció mesterséges felpörgetésével tudja majd pótolni a második Orbán-kormány. Így ismét szegényebbek viselik majd a nagyobb terheket. A kisebb keresetűeket ugyanis sokkal érzékenyebben érinti a pénzromlás, mint a magas jövedelműeket. Miután a bérük nagyobb hányadát költik el napi fogyasztási cikkekre. Vagyis a mostani kormánypárt hű marad az eddigi politikájához, amely szegények megsarcolására és a gazdagok támogatására épül - fogalmazott Katona Tamás.

Más szakértők is megerősítették lapunknak, hogy a piaci szereplők nagy része már nem veszi komolyan a Fidesz- kabinet bejelentéseit. Így nem hiszi el a többletadók megszüntetéséről szóló híreket sem. A Fidesz -vezetés iránti bizalomvesztés óriási mértékű - jegyezték meg elemzők. Az elmaradó bevételek ellensúlyozására egyes szakemberek szerint szóba jöhet még a költségvetési kiadások további drasztikus megnyirbálása is. Kérdés, hogy ezt hogyan viselné el az amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdaság, illetve a társadalom. Hozzáértők állítják: a különadók nagy részét nem a megadóztatott társaságok, hanem a lakosság fizette meg. Miután az extra adókat valamilyen formában az ügyfeleikre, illetve vásárlóikra hárították át a cégek. Így kormányzat csak látszólag rótt többlet terhet a "multikra", illetve a bankokra. Valójában a lakosságot sújtotta a kormányzat a többlet adókkal.

Az áfa döntő része meg fog jelenni a fogyasztói árban. A kormány a fogyasztás 0,2 százalékos bővülésével számol, én inkább úgy vélem, szinten marad, mert lesznek olyan területek ahol visszaesik a forgalom, de olyanok is, ahol növekedhet - vélte Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetségének főtitkára. Lesznek olyan vállalkozások, amelyek bizonyos termékeknél "lenyelik" az áfa emelés egy részét. A cégek valószínűleg a tervezett beruházások elhalasztásával takarítanak meg pénzeket, és ebből fedezik az áfa-emelés hatásának többletterheit. A szakember szerint az áfa-emelés nem jár majd létszámleépítésekkel - jegyezte meg a szövetség főtitkára. Vámos úgy vélte, a kenyér és a tej mellett a burgonya és a liszt áfáját is csökkenteni kellene legalább 18 százalékra, hiszen azok is alapvető élelmiszerek, de még jobb lenne, ha ezeknek a termékeknek a forgalmi adóját 5 százalékra mérsékelné a kormány. Az agrárminiszterrrel szemben azonban a sózott szalonna kedvezményes áfáját nem támogatnám - tette hozzá Vámos György.

Bikkfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács főtitkára elmondta, arra törekszenek, hogy ne kelljen árat növelniük, de az áfa mellett a termékdíj várható emelését már biztosan nem tudja teljes mértékben kigazdálkodni az ásványvíz ágazat. A Magyar Sörgyártók Szövetsége (Sörszövetség) számára rendelkezésre álló adatok alapján a népegészségügyi termékadó ízesített sörökre való kiterjesztése a termékkategória túlzott adóztatását jelenti, és nem szolgálja az adónem bevezetésének valódi indokát.A jövedéki és egyéb adóval sújtott termékkör összes adótartama így a tizenkétszeresét is meghaladó mértékű egy átlagos üdítőhöz viszonyítva.

Milyen mértékben hárítják át a fogyasztókra az áfa emelést?

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetségének főtitkára:
Az áfa emelésnek legföljebb egy nagyon kis hányadáról képzelhető el, - termékenként eltérő mértékben, - hogy az élelmiszer kereskedelmi hálózat valamelyik szereplője áthárítja. Minden bizonnyal "lenyelik" majd a 25 százalékosról 27 százalékosra növekvő adó egy részét. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a belső fogyasztás 2007 és 2010 között folyamatosan csökkent, idén pedig szinten maradt, és jövőre is ugyanerre számítunk, így a kereskedőknek nincsenek már tartalékaik.

Juhász Attila a Political Capital vezető elemzője:
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szolgáltatók, illetve a kereskedők általában áthárítják az adó növekedést a fogyasztókra. Egyes szektorokban azonban megtörténhet, hogy az emelésnek csak egy részét, vagy azt sem "adják tovább" a cégek. Némelyik ágazatokban ugyanis a piaci verseny olyan éles, hogy a társaságok nem emelhetnek árat a vevőik elvesztése nélkül.

Népszava-összeállítás

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=483037