2012. április 11. 15:22

Az Európai Bizottság vizsgálja a magyar egyházügyi törvényt

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a magyar Országgyűlés által elfogadott egyházügyi törvény összhangban van-e az uniós joggal, köztük az egyenlő bánásmódról szóló irányelvvel - áll Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnökének válaszában, amelyet Tabajdi Csaba, Göncz Kinga és Gurmai Zita szocialista EP-képviselők, valamint az Európai Parlament más tagjai által írásban feltett kérdésre adott.

Az írásbeli kérdés megfogalmazói szerint a magyar jogszabály nincs összhangban a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód követelményét előíró közösségi irányelvvel. Az irányelv ugyanis meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amikor a munkáltató korlátozott mértékben eltérhet a megkülönböztetés tilalmától.  Vallási szervezetek például megkövetelhetik, hogy a foglalkoztatott személy azonos vallású legyen, de csak és kizárólag vallási vagy meggyőződési alapon “diszkriminálhatnak”. A levél aláírói szerint az egyházügyi törvény túlmegy az uniós direktíva által meghatározott kivételek körén, amikor úgy fogalmaz, hogy „az egyházi intézmény világnézeti szempontból elkötelezett, így a felvételnél és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél, fenntartásánál és megszüntetésénél a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételek határozhatók meg”.

“A törvény szándékosan homályos és tág értelmezési lehetőségeket  biztosító szövege teret ad a vallási meggyőződésen kívüli egyéb szempontok mérlegelésének, ez pedig egyértelműen szembemegy az uniós irányelv rendelkezéseivel. Viviane Reding válasza világossá teszi, hogy az Európai Bizottságban is kételyek merültek fel az egyházügyi törvény közösségi jognak való megfelelésével kapcsolatban. Az Európa Tanács mellett működő, neves alkotmányjogászokból álló szakértői testület, a Velencei Bizottság már leszögezte, hogy a magyar jogszabály néhány pontja nem felel meg a nemzetközi elvárásoknak. Az Európai Bizottság vizsgálata ezeken túlmenően, újabb problémás rendelkezésekre világíthat rá” - hangsúlyozta Göncz Kinga.

Tabajdi Csaba emlékeztetett arra, hogy az Európai Bíróság három ügyben, a Magyar Nemzeti Bank, az adatvédelmi hatóság, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége és a bírák nyugdíjazása kapcsán kötelességszegési eljárást indított. Ezen felül az uniós testület a médiatörvény ügyében tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól és most az egyházügyi törvény esetében is vizsgálatot indít. "Mindez azt mutatja, hogy az Orbán kormány által rohamtempóban kialakított új magyar alkotmányos renddel és az alapjogok védelmével súlyos problémák vannak, azok több ponton ellenkezhetnek az Európai Unió alapelveivel" - hangsúlyozta a szocialista delegációvezető.

"A diszkrimináció elleni fellépés független a pártpolitikától. Európai alapérték, amelyet következetesen és minden esetben védenünk kell." - hangsúlyozta Gurmai Zita. Az MSZP EP-képviselője hozzátette: ha az Európai Bizottság bármilyen diszkrimináció felett szemet hunyna, azzal azt üzenné: más csoportok hátrányos megkülönböztetése is rendben van. "Ha a világnézeti alapú diszkriminációval szemben nem emelünk szót, hogyan fogunk küzdeni más, hátrányos helyzetben lévő európai polgárok, pl. a nők megkülönböztetése ellen? Helyes és üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság is belátta: a demokratikus alapjogok érvényesülése európai ügy!" - mondta.

Háttér:

Viviane Reding válasza a Bizottság nevében

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK irányelv tiltja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás és a munkavégzés során.

Az irányelv 4. cikke különleges esetekben korlátozott eltéréseket biztosít. Az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése –szigorú feltételek mellett – az irányelvben említett okokkal kapcsolatos jellemző alapján történő megkülönböztetést engedélyez, ha az érintett foglalkozási tevékenység jellege miatt az ilyen jellemző „valódi és meghatározó foglalkozási követelményt” kíván meg.

Az irányelv 4. cikkének (2) bekezdése lehetővé tesz olyan tagállami rendelkezést, amely értelmében az egyházak és vallási szervezetek megkövetelhetik, hogy a foglalkoztatott személy azonos vallású legyen, amennyiben ezt a szóban forgó foglalkozási tevékenység természete indokolja. A 4. cikk (2) bekezdése szerinti mentesség csak a vallási vagy a meggyőződési alapon történő megkülönböztetést engedélyezi a vallási szervezetek számára.

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint az egyenlő bánásmód elve alóli kivételeket – mint például a 2000/78/EK irányelv 4. cikkében is szereplő kivételeket – megszorítóan kell értelmezni.

A munkaerő felvételére, a foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére és a munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb feltételekre vonatkozó tagállami jogszabályoknak tiszteletben kell tartaniuk a 2000/78/EK irányelv értelmében vett egyenlő bánásmód elvét.

A Bizottság felveszi a kapcsolatot a magyar hatóságokkal további tájékoztatásért és annak vizsgálata céljából, hogy a magyar jogszabály összhangban van-e a 2000/78/EK irányelvvel.

Michael Cashman, Ulrike Lunacek, Sophia in 't Veld, Raül Romeva i Rueda, Sirpa Pietikäinen, Göncz Kinga, Gurmai Zita, Tabajdi Csaba és Baroness Sarah Ludford írásbeli kérdése az Európai Bizottsághoz:

Tárgy: Az új magyar egyházi törvény és annak összeegyeztethetősége az EU egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályaival

Magyarországon a közelmúltban lépett hatályba a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény, amely úgy rendelkezik, hogy „[a]z egyházi intézmény világnézeti szempontból elkötelezett, így a felvételnél és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésénél, fenntartásánál és megszüntetésénél a sajátos identitás megőrzéséhez szükséges feltételek határozhatók meg” (12. § (2)).

A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összevetve úgy tűnik, hogy ez a széles hatáskörű rendelkezés jelentősen megnöveli bizonyos munkáltatók abbéli mozgásterét, hogy teret adhassanak a megkülönböztetésnek. Úgy tűnik, hogy a fent említett törvény különösen:

–    figyelmen kívül hagyja a 2000/78/EK irányelvben előírt „fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételek” kritériumát, és

–    a kivételek körét kiterjeszti a valláson és meggyőződésen kívüli területekre is, ami ellentétes a 2000/78/EK irányelvvel.

A fentiek fényében tud-e a Bizottság részletes magyarázattal szolgálni a tekintetben, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény összhangban van-e az európai uniós joggal, és ezen belül is a 2000/78/EK irányelvvel? Amennyiben nincs összhangban, szándékában áll-e a Bizottságnak jogi eljárást kezdeményezni annak elérése érdekében, hogy e szöveg megfeleljen az uniós vívmányoknak?