mszp.hu/MTI | országgyűlés
2015. június 12. 19:41

Az MSZP elvi problémák miatt nem támogatja a javaslatot

Bárándy Gergely leszögezte, hogy az MSZP képviselőcsoportja nem támogatja a Ház előtt fekvő, a bírósági végrehajtás rendszerének átalakítását célzó javaslatot, amellyel szemben elvi problémáik vannak. Hangsúlyozta, semmiféle hibrid rendszert nem fognak támogatni.

Az MSZP elvi problémák miatt nem támogatja a javaslatot


Bárándy Gergely leszögezte, hogy az MSZP képviselőcsoportja nem támogatja a Ház előtt fekvő, a bírósági végrehajtás rendszerének átalakítását célzó javaslatot, amellyel szemben elvi problémáik vannak. Hangsúlyozta, semmiféle hibrid rendszert nem fognak támogatni.

A képviselő azt mondta, végrehajtókra szükség van és azzal is egyetért, hogy a tevékenységhez a jogi diploma megszerzését feltételül szabják meg.

Az indítvány nem teremt egyértelmű felelősségi viszonyokat, jobb lett volna eldönteni, hogy a felelősséget a privát szférában hagyják vagy átviszik az államiba - bírált Bárándy Gergely. Szerinte a kar olyan lesz, hogy "látszólag van, de valós jogkörei nincsenek", mert azokat a hivatal fogja gyakorolni, ami fölé egy miniszteri biztost is ki lehet nevezni.

 

Nem jó kétféle rendszer keverése 


Bárándy Gergely (MSZP) is arról beszélt, hogy az állami és magánrendszer keverékét nem tartja jónak. Egy törvényjavaslatnál egyeztetésre van szükség és nem tájékoztatóra - jegyezte meg. 

Hozzátette, ami jó és helyes, azt támogatták és a jövőben is támogatni fogják, de nem lehet külső támogatója egy ellenzéki párt a kormánynak. A jogi végzettség megkövetelését helyes és jó irányba tett lépésként értékelte. 

 

Meg kell erősíteni a jelzőrendszert
        

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka célként fogalmazta meg a gyermekek szexuális kizsákmányolásának, zaklatásának megelőzését, az áldozatok jogainak védelmét, ellenőrző mechanizmusok kialakítását.

Úgy vélte: mindennek az alapja a jelzőrendszer jó működése, az óvodai, iskolai, oktatási szakemberek, védőnők, gyermekorvosok, rendőrök és bírósági szakemberek együttműködése. Értékelése szerint Magyarországnak e téren sok tennivalója van.

Az ellenzéki politikus részletesen ismertette a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazásra vonatkozó ombudsmani jelentést, s a jelzőrendszer megerősítését, a civil szervezetek bevonását és a közvélemény széles rétegeinek felhívását szorgalmazta.

Pártja nevében közölte, hogy támogatják az egyezmény kihirdetését, ugyanakkor még mindig úgy tartják, hogy többre van szükség.

 

Az MSZP az isztambuli egyezmény kihirdetését sürgeti    
    

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy noha a javaslatnak örülniük kellene, nem teszik, mert ehelyett az isztambuli egyezményt tartják szükségesnek.

Cinikusnak nevezte, hogy a stratégia a költségvetési lehetőségekhez köti a fellépést, szerinte ez azt jelenti, hogy több pénz nem lesz a területre.

Az ellenzéki politikus szóvá tette azt is, hogy a kormány a be nem fejezett feladataira még másfél év haladékot ad. Értékelése szerint a dokumentumban határozottabb megfogalmazások kellenek, az isztambuli egyezmény kihirdetése mellett pedig fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer megerősítése.

 

Ratifikálni kell az isztambuli egyezményt


Teleki László (MSZP) hangsúlyozta, fontos lenne ratifikálni az isztambuli egyezményt, mert azzal sok problémát meg lehetne oldani.

Arra is kitért, hogy sok esetben nem kapnak védelmet a gyermekek vagy a családok, ezért meg kell erősíteni a gyermekvédelmi és a családsegítő hálózatokat. A társadalmi szerepvállalásra áttérve kijelentette, minél inkább érzekennyé kell tenni a társadalmat a problémára.

Ezt követően az elnöklő Sneider Tamás lezárta az általános vitát.

 

Fontos a prevenció
    

Gúr Nándor (MSZP) a prevenció és a példamutatás fontosságáról beszélt, valamint fontosnak tartotta a titkos menedékházak megerősítését.

Arra is oda kell figyelni, hogy minél kevesebb "vak komondor" futkosson az országban - fogalmazott.

 

Az Országgyűlés falain belül is szóvá kell tenni a jelenséget


Bangóné Borbély Ildikó Dunai Mónikához fordulva azt mondta: szeretné, ha a Ház falai között is megtörténne, hogy a fideszes képviselők szóvá teszik az erőszakot. Nem helyes, hogy Petneházy Attila kér bocsánatot, nem neki kell elnézést kérnie - közölte.

Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy van egy civil szervezet, amely közzétette, melyek azok az általános tévhitek, amelyek a témában megjelennek, majd részletesen ismertette ezeket. 

Egyúttal sürgette, hogy a jelzőrendszerre eleget költsenek.

 

A részletek nem derülnek ki az előterjesztésből 


Tukacs István (MSZP) kijelentette: lényegesen növekvő finanszírozási pályára kell állítani a háziorvosi ellátást. Közölte: nincs kibékülve a javaslat kerettörvény jellegével, azzal, hogy a kormányzat később, rendeletekkel töltené meg tartalommal. Ezeket a politikus "minimálisan" az Országgyűlés szakbizottságával is megvitatná. 

Talánynak nevezte azt a paragrafust, amely a nem kötelező szűrésekre ösztönözne. Azt mondta, a kedvezmények közé akár az is beletartozhat, hogy a várólistán előnyt élveznek a résztvevők, holott a nem kötelező szűrővizsgálaton való megjelenés gyakran anyagi kérdés is. 

Elfogadhatónak ítélte, hogy a jogszabály arra ösztönzi a háziorvosokat, minél kevesebb beteget küldjenek tovább a szakellátásba, de úgy ítélte meg: itt is perdöntőek lesznek a részletszabályok. 

Frakciótársa, Szakács László kijelentette: kíváncsi arra, mit tartalmazhat az a banki hitelszerződés, amelyhez fedezetként felhasználható egy OEP-pel kötött finanszírozási szerződés. Feltette a kérdést: ha a kormány is elismeri, hogy pluszforrásra van szükség, miért gondolják, hogy az ellátást nyújtók még hitelt is tudnak törleszteni. 

Bírálta, hogy az önálló alapellátási intézetet egy főosztállyá szűkítették, és szerinte azzal, hogy az önkormányzat kedvezményt adhat az iparűzési adó alól a háziorvosoknak, a kormányzat csak tovább tolta a finanszírozás problémáját.

 

Szükség van az átalakításokra


Hiller István volt oktatási miniszter az MSZP vezérszónokaként úgy vélte: azért módosíthatják most a törvényt, mert a 2011-es szabályozás szakmailag gyenge volt, több forrást kivontak a szektorból, ami a színvonal romlását hozta.

Kifejtette, attól tart, hogy a rektor, a kancellár és a konzisztórium tevékenységében sok súrlódás lesz a felek között és utóbbi rendszer bevezetésével tovább szűkítik az intézményi autonómiát, növelik az állami szerepvállalást, de arra nincs garancia, hogy ezzel a minőség is 
Azt javasolta, hogy a kormány hirdessen amnesztiát annál az 50 ezer hallgatónál, akik azért nem kaptak diplomát, mert nem szereztek nyelvvizsgát. Szerinte az ő diplomájukba bele lehetne írni, hogy "nyelvvizsga nélkül", a munkaerőpiac pedig majd eldönti, hogyan reagál erre.