2011. november 06. 09:27

Az Orbán-korszak meghaladása

Hogyan is felejthetnénk 2008 gyötrelmes őszét, a világgazdasági válság kirobbanásának idejét? Hiába folytatott akkor már évek óta szigorú költségvetési politikát a kormány, részben a korábbi magas deficit miatt Magyarország a közvetlen veszélyzónába került. S bár a veszély kívülről jött, villámgyorsan elért bennünket.

Mi a helyzet három évvel később, 2011 őszén? Magyarország kockázati felára alig marad el a válság eddigi legrosszabb heteinek számaitól és messze meghaladja azt az értéket, amely a szocialista kormányzás végén fennállt. Pillanatokon belül a bóvli kategóriába kerülünk a hitelminősítőknél. Ott vagyunk a világ tíz legkockázatosabb országa között. Egy Washington Post által nemrég közzétett kutatás szerint Magyarország a világválság legnagyobb vesztese.
A rossz minősítések annak ellenére érkeznek, hogy a költségvetési politika elvileg nagyon szigorú - amit a választópolgárok sajnos a saját bőrükön éreznek. A benzin és a gázolaj ára 400 forint felett szárnyal, a svájci frank árfolyama megint az egekben van ismét a szívbajt hozva a devizahitelesekre. Emelkednek az adók. Közben mégse jut több pénz az oktatásra és az egészségügyre. A szómágia ellenére az államadósság nem csökken, viszont a nyugdíjvagyon elfogyott és a költségvetési elvonások miatt a gazdaság lefagyott.

Sok bajunk forrása megint Magyarországon kívül van: a görögországi fejlemények nyomán ismét fogy a bizalom a nemzetközi piacon. Csakhogy Magyarország ebben az európai viharban megint a veszélyzónába került, mégpedig azért, mert szinte senki nem hisz már az Orbán-kormánynak. A fantaszták gazdasági és költségvetési politikája megbukott.

A helyzet úgy áll, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György egy egészen különleges "gazdaságpolitikai mixet" - ahogy ők szeretik nevezni - állítottak elő. A megszorítás gyomorszájon vágja a lakosságot, a gazdaság leáll, a gazdaság szereplői mégsem hisznek a szigorú költségvetési politika sikerében. Ők is látják ugyanis, hogy az egykulcsos adóval és az adókedvezményekkel zúdul ki a pénz a büdzséből, meg azt is, hogy a közszolgáltatások államosítása nem teszi hatékonyabbá és jobbá sem az érintett rendszereket. Az orbáni kísérlet eredménye az, hogy a megszorítást a lakosság a bőrén érzi majd, viszont a piac nem hisz benne. Kettőből kettőt hibázott el a kormány, ami a célokat illeti.

Ilyenkor különösen nagy az ellenzék felelőssége, elsősorban az ellenzék legnagyobb pártjáé. A Váltópárt 2014 stratégia nem csupán arról szól, hogy az MSZP újra utat találjon a választókhoz, bár nyilván ez is nagyon fontos. Az Orbán-kormány katasztrofális gazdasági és társadalmi következményekkel járó politikájával szemben azonban többet kell nyújtanunk: összetett, koherens, szakpolitikailag erős, társadalomképében kiforrott programot. E munka elején járunk, de már ezen dolgozunk: programalkotó műhelyeink a váltópárti program megalapozását végzik.

Elengedhetetlen továbbá, hogy az MSZP, mint szervezet, megújuljon és megerősödjön. A huszonegyedik században nem ugyanúgy kell pártot építeni és működtetni, mint akár húsz évvel ezelőtt. Nyitottabb, gyorsabban reagáló, gyorsabb információáramlást és nagyobb részvételi lehetőséget biztosító szervezettel tudunk helytállni az állampárti modellt építő Fidesszel szemben.

Az MSZP programját és működését illetően egyaránt a jövő felé tart, hogy elkötelezett tagjaival, támogatóival, szavazóival együtt alkalmassá váljon az Orbán-korszak meghaladására, a demokrácia és a biztonságos élet helyreállítására.

Mesterházy Attila,
pártelnök, frakcióvezető