Az uniós alapértékeket sérti a lettországi oroszok jogfosztottsága

Szégyenkezésre ad okot, hogy az uniós csatlakozás után nyolc évvel továbbra is megoldatlan a háromszázezres lettországi oroszajkú kisebbség helyzete.

A lakosság 27%-át kitevő lettországi oroszok többsége továbbra sem rendelkezik állampolgársággal, amely nem csak a lett, de az EU Alapjogi Kartájában rögzített jogok gyakorlásából is kizárja őket. Helyzetük valamelyest javulna az orosz nyelv hivatalos nyelvként való elismerésével" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségügyi Intergroupjának (Frakcióközi Munkacsoport) társelnöke.  Az Intergroup idén második alkalommal tűzte napirendjére a lettországi oroszok ügyét, hogy felhívja az európai jogalkotók figyelmét az emberi- és kisebbségi jogi szempontból tarthatatlan helyzetre.

Tabajdi Csaba a lettországi helyzet kapcsán ismét rámutatott, hogy az Európai Unió nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé tennék az Alapvető Jogok Kartájában rögzített jogok kikényszerítését. Emlékeztetett rá, hogy Viviane Reding, az Európai Bizottság alapvető jogokért felelős biztosa a magyarországi és romániai antidemokratikus folyamatok kapcsán már javaslatot tett a demokrácia, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségét ellenőrző állandó uniós monitoring rendszer felállítására. "Az Európai Unió intézményei eszköztelenek, ha az emberi- és kisebbségi jogsértésekkel szemben kell fellépni. Ezt korábban a szlovákiai és a romániai magyar kisebbséget ért sérelmek esetén is megtapasztalhattuk. A nemzeti és etnikai szempontból egyre színesebbé váló Európai Unió azonban csak akkor lehet sikeres, ha közösségi szintű megoldást talál erre a problémára. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a csatlakozást követően visszarendeződés történik a kisebbségi jogok terén, ahogy az 2006-ban történt Szlovákiában, 2012 óta Romániában, illetve a csatlakozás óta folyamatosan Lettországban."

Az Intergroup szintén megvitatta az okszitán nyelv és kultúra helyzetét, amely szintén szégyenkezésre ad okot. Ebben az esetben az Európai Unió egyik alapítója folytat az uniós alapértékekkel, a koppenhágai kritériumokkal ellentétes gyakorlatot. Tabajdi Csaba ennek kapcsán sürgette, hogy Franciaország, a baloldali Francois Hollande elnök kampányban vállalt ígéretével összhangban ratifikálja az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartáját. "Az európai kisebbségvédelmi törekvések szempontjából is nagy előrelépés lenne, ha Franciaország végre szakítana a kisebbségi identitás tagadását jelentő jakobinus doktrínával. Ennek első lépése az lehetne, ha Franciaország hivatalos nyelvként ismerné el az országban használt regionális nyelveket" - hangsúlyozta a szocialista EP képviselő.