Az uniós támogatás nem az Orbán kormány zsebpénze!

Tabajdi Csaba, Göncz Kinga, Gurmai Zita és Herczog Edit elsőbbségi írásbeli kérdés formájában fordult Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztoshoz, miután az Európai Bizottság felfüggesztette a Magyarországra érkező uniós támogatások döntő részét.

"Hazánkban 2009 óta az állami beruházások 97%-a uniós támogatásból valósult meg. Az uniós tagságot választó magyar emberek teljes joggal várhatják el mind az Európai Bizottságtól, mind a magyar kormánytól a hiteles tájékoztatást. Az Európai Bizottság döntéseinek átláthatósága fontos a lakosság bizalmának megnyerése érdekében. Mint felelős európai parlamenti képviselők számos megválaszolatlan kérdésre várjuk az Európai Bizottság sürgős válaszát." - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációjának vezetője.

Tabajdi Csaba kiemelte: "A magyar kormány magyarázattal tartozik az uniós támogatások felhasználását illetően, hiszen ez nem a kormány zsebpénze, ez a magyar embereket illeti! A kormány ne hárítsa át a felelősséget az Európai Bizottságra, hiszen a közbeszerzéseknél felmerülő szabálytalanságokat több mint egy éve jelezték az unió illetékesei. A türelmi idő leteltével az Európai Bizottságnak nem maradt más választása, mint az uniós források kifizetésének felfüggesztése. A Fidesz hatalmi gőgjében a korábbi figyelmeztetéseket nem volt hajlandó figyelembe venni, hiszen csak az erő nyelvén ért. Ha a Fidesz valóban a magyar családok érdekeit képviseli, be kell tartaniuk - másik 27 uniós tagállamhoz hasonlóan - a közösségi szabályokat. Az Orbán kormány a magyar kis- és középvállalkozások és önkormányzatok érdekében mielőbb állapodjon meg az Európai Bizottsággal!"

Lázár János illetékes államtitkár nyilatkozata szerint az Európai Bizottság egy 2012-es vizsgálatra hivatkozva a Magyarországon működő 15 operatív programból 13 esetében fagyasztotta be az Európai Regionális Fejlesztési Alap kifizetéseit. "A magyar közvélemény azonban nem rendelkezik elegendő információval az Európai Bizottság döntését illetően. Pontosan milyen szabálytalanságok merültek fel az uniós vizsgálat során, mekkora összeget érinthet az Európai Bizottság döntése? Mely operatív programok esetében függesztették fel a kifizetéseket? Mikor és milyen formában tájékoztatták és értesítették hivatalosan a magyar kormányzatot a hiányosságokról és a pénzek befagyasztásáról? A talált szabálytalanságok arányban állnak-e a felfüggesztett támogatások, illetve a büntetés mértékével? Milyen eszközei és lehetőségei vannak az Európai Bizottságnak a magyar közvélemény minél szélesebb körének hiteles tájékoztatására, amelyekkel elősegítheti, hogy ezekről az ügyekről hamarabb értesüljön a lakosság? Élt-e Bizottság ezekkel az eszközökkel?" - veti fel a szocialista EP-képviselők írásbeli kérdése.

Az írásbeli kérdés szövege:

A magyar közvélemény aggodalommal értesült 2013. augusztus közepén a Magyarország számára folyósítandó uniós támogatások felfüggesztéséről. Az Európai Unió kohéziós forrásai - különösen a gazdasági válság idején - kiemelt jelentőséggel bírnak a magyar gazdaság és társadalom fejlődésében, uniós átlaghoz való felzárkózásában. Az Európai Bizottság szerint Magyarországon 2009 óta az állami beruházások 97%-a valósult meg uniós támogatásból.

Lázár János illetékes államtitkár nyilatkozata szerint az Európai Bizottság egy 2012-es vizsgálatra hivatkozva a Magyarországon működő 15 operatív programból 13 esetében befagyasztotta a kifizetéseket. A magyar közvélemény azonban nem rendelkezik elegendő információval az Európai Bizottság döntését illetően.

A magyar közvélemény teljes joggal várja el mind az Európai Bizottságtól, mind a magyar kormánytól a hiteles tájékoztatást. Az Európai Bizottság döntéseinek átláthatósága fontos a lakosság bizalmának megnyerése érdekében. Erre hivatkozva felelős európai parlamenti képviselőkként a következő kérdésekre várjuk az Európai Bizottság sürgős válaszát:

- Pontosan milyen szabálytalanságok merültek fel az uniós vizsgálat során, mekkora összeget érinthet az Európai Bizottság döntése?
- Mely operatív programok esetében függesztették fel a kifizetéseket?
- Mikor és milyen formában tájékoztatták és értesítették hivatalosan a magyar kormányzatot a hiányosságokról és a pénzek befagyasztásáról?
- A talált szabálytalanságok arányban állnak-e a felfüggesztett támogatások, illetve a büntetés mértékével?
- Milyen eszközei és lehetőségei vannak az Európai Bizottságnak a magyar közvélemény minél szélesebb körének hiteles tájékoztatására, amelyekkel elősegítheti, hogy ezekről az ügyekről hamarabb értesüljön a lakosság? Élt-e Bizottság ezekkel az eszközökkel?