Népszava | Gazdaság | költségvetés 2015
2014. október 31. 15:29

Benyújtották a túlélés költségvetését

Egy nappal a határidő előtt benyújtotta a kormány a 2015-ös év költségvetését a parlamentnek. A korábban kiszivárgott számok jó része változatlan maradt, ám volt ami meglepetést okozott. A 2,5 százalékos GDP-növekedés az idénre tervezett 3,2 után visszaesés, bár az elemzők e körülre várták a bejelentést. A tervezetet a házelnöknek benyújtó Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter megemlítette, hogy ez évre 2 százalékkal terveztek, aminél jobb lesz a tényszám, és remélik jövőre is a tervezettnél jobban teljesít a gazdaság.

A hiánycél teljesülését 2,4 százalékra várja a kormány, a háztartások fogyasztásában 2,6 százalékos javulást remél, és az államadósság a tervek szerint 75,4 százalékra csökken év végére, ami az ideinél 0,9 százalékkal kisebb mérték. Meglepetést keltett viszont a várható inflációs szám. A bejelentés szerint a költségvetést 1,8 százalékos inflációval tervezték, korábban 2,2 százalékról tudott a közvélemény, a jegybank prognózisában pedig 2,5 százalékot tűzött ki.

Klasszikus javulás nem látható az most benyújtott tervezetben, ez a túlélés költségvetése – mondta Katona Tamás közgazdász, egyetemi tanár a tervezet első átlapozása után. Az látható, hogy a közszolgáltatásokból jelentős pénzeket vonnak el. Az intézményrendszer esetében a kormány folytatja a több éve ismert gyakorlatot, éppen csak annyi pénzt juttat erre a területre, hogy ne dőljenek be. A 2015-ös tipikus túlélési év lesz a közszolgáltatásoknál, ugyanez várható a felsőoktatásnál, közoktatásban. Igaz, hogy ide több pénz jut, mint tavaly, de ennek jó részét elviszi a pedagógusok béremelése. Első olvasatban az összegeket tekintve úgy tűnik, a költségvetési törvény a jövő ősztől már kisebb pedagóguslétszámmal számol. A közoktatás színvonala viszont nem sokat változhat, hiszen dologi kiadásokra gyakorlatilag nem jut az emelésből. A felsőoktatásban ez a gond még hatványozottabban jelentkezik - mondta Katona.

A gyógyító-megelőző szektor is minimális többletforráshoz jut, érdemi javulásra itt sem lehet számítani. A kórházak a csaknem 100 milliárdos adósságukat kénytelenek lesznek tovább görgetni maguk előtt. A költségvetési számokból nem látszik, hogy miből finanszírozzák a közösségi közlekedés, a szociális ellátás, a mélyszegénységben élők növekvő igényeit. Az viszont egyértelmű, hogy több közmunkást akarnak foglalkoztatni, de továbbra is minimálbér alatti pénzért. Az igazgatási költségek - például rendvédelem, büntetés végrehajtás - viszont nőnek és több kormányzati intézmény is meglepően jól jár. Az egyházak is kitüntetetten szerepelnek és több jut presztízsberuházásokra, a kormánynak kedves területekre. Például a miniszterelnökség költöztetésére ötször annyit 5 milliárd forintot költenek, mint tornaterem építésre.

A költségvetés normaszövegéből az derül ki, hogy 1,8 százalékos inflációt és ennek megfelelő mértékű nyugdíjemelést terveznek. Az emberi erőforrások minisztériumának vezetője 2,2 százalékos emelésre tett ígéretet egy nappal korábban - ez idő alatt hova tűnt a 20 százalékos különbség - tette fel a kérdést a közgazdász. Kétséges, hogy tartható-e a 2,5 százalékos költségvetési hiány, ezt érzi a kormány is, ugyanis növelte a tartalékok szintjét, amiben szerepe lehetett a Költségvetési Tanács több kockázatot feltáró véleményének is.

Összességében az már világosan látható, hogy ebből a költségvetésből nem lesz növekedés, de életszínvonal-bővülés sem, jobb élet pedig végképp nem. Ez a túlélés és a kínlódás költségvetése - foglalta össze Katona Tamás.