Egy saroknyit érted

Még soha nem voltam a Pride-on. Először eszembe se jutott. Mit keresnék ott, hiszen nem vagyok a meleg, leszbikus közösség tagja? Mégse higgyék egy tisztességben megőszült (pontosabban tisztességben hajszínezett) nagymamáról, hogy izé…. Hogy talán ő is érintett. Azért persze dörgő hangú nyilatkozatokat fogalmaztam a menetet ért atrocitások miatt. Mégsem mentem el. Civil korszakom előtt attól is tartottam, hogy ez nem tenne jót a pártom népszerűségének. Nyilvánosan háborogtam Kerényin és megbízóin, meg néhány KDNP-s politikus durva kiszólásain. De elmenni nem mentem.

Idén elmegyek.

Nemcsak a melegekért megyek, hanem értünk is. Megyek mindenkiért, akit oktalanul és méltatlanul ér gúny, sérelem, hátrány, mert ugyan senkinek sem ártanak, de valamiben különböznek másoktól. Azoktól, akik valódi érdemek és teljesítmény híján azzal locsolgatják csenevész öntudatukat, hogy a képzelt "többség" védernyője alól kiabálnak ki. Az Andrássy úton, ahol a menet vonul, sok utcasarok van. Egy saroknyit megyek a melegekért, hogy ne keverhessék össze őket a pedofilokkal, ne tekintsék őket a fogékony ifjak testi-lelki megrontójának. Csak az ostobák hihetik, hogy mint egy facebookos kommentelő írta, "a homoszexualitás felvonulás útján terjed". Egy saroknyit megyek a cigányokért, hogy ne lehessen már a kisgyerekek sorsát is reménytelenség bélyegével megpecsételni. Meg azért, hogy egyetlen baloldali jelölt se mondjon zavaros, maga által sem értett mondatokat arról, hogy nem hisz a roma integráció lehetőségében. Vagy ha mégis, akkor azonnal legyen valaki, aki helyre teszi és elmagyarázza neki, mit jelent a mondata. Ezt a saroknyit azért is meg kell tennem, mert hátha nem intettem le mindig elég hangosan és gyorsan az "Orsósozó" Orbán-kritikusokat. Egy saroknyit megyek azokért a zsidó származású vagy vallású magyarokért, akiket elérnek a terjedő antiszemitizmus nyilai. Egy saroknyit megyek a hajléktalanokért és a nyomorba csúszottakért, akikről olyan gyakran hisszük, ők mások, velünk ez nem történhet meg. Egyet az oly könnyen "lógósnak" ítélt munkanélküliekért és közmunkásokért.

El ne felejtsem, egy saroknyit gyalogolok a nőkért, akiket a "legnagyobb kisebbségnek", a "második nemnek" neveznek. Azokért a társaimért, akiket emiatt ér munkahelyi hátrány vagy családon belüli bántalmazás. Egyet a túl gyenge vagy éppen túl kövér, vagy szemüveges gyerekekért, akiket okos pedagógus eligazítása híján társaik azért csúfolnak, mert nem olyanok, mint ők. Egyet Bakó Mártáért, a "gyogyósért", aki a kisegítő iskolában jó eredménnyel végezve hatodikban került hozzánk, de mi nem segítettük és nem fogadtuk be, és talán örültünk is, hogy a "gyogyós" végül kibukott. Egyet a fogyatékosokért, akikre lesajnálva tekintenek.

Egyet a határon túli magyar kisebbséghez tartozókért. Egyet azokért a fiatalokért, akiket a munkahelyen újonc "kopasznak" kezelve elzárnak az érdemi feladatoktól. Egyet korosztályomért, a mellőzött és sokszor csúfolt idősekért, akiket akaratuk ellenére is elhajtanak munkahelyükről, és már nem várnak tőlük semmit. Egyet a kisegyházakért, akiket megfosztottak jogaiktól, és egyet a nagyokért, akiket az előző rendszer szorított háttérbe. De egyet a pápa tiszteletére, aki másképp, igazi krisztusi szellemben beszél melegekről és nyomorgókról, nem úgy, mint az itthoni KDNP-sek. És egyet Európa himnuszának igazáért: "Egyesítsed lelkeinket, mit zord erkölcs szétszakít."

A "zord erkölcsért" egy lépést sem teszek, csak az igaziért. Mert Weöres Sándortól tudom, hogy mi az "álerény": "Amit én nem teszek, azt másnak sem szabad. Az álerények fojtogatják az erkölcsöt azáltal, hogy rájuk hivatkozva kötelezővé teszik töpörödöttségüket." Vágó István már felidézte Ady Endrét is: "Egy idő óta dühöng az erkölcs Hunniában… egy kis lincselésre mindig készen vagyunk. Az új éra indult meg a purifikáció éhes jelszavával. Az új éra pedig a klerikalizmus és a feudális kaszinó uralmát jelenti."

Sok saroknyit járok majd végig, de az út mégis egy. Az ebben vagy abban "másokat" a tahó irgalmatlanság úgyis egy kalap alá veszi. Amikor Lakner Zoltán hitet tett önmagunk vállalása mellett, a rokonszenvező többségen kívül akadt néhány tanulságos komment. Kiderült, hogy a melegeket és a "kommunistákat", sőt az utált multikat és a zsidókat is egy akolba zárja a megvetés: "Bárcsak minden komancs buzi lenne, legalább nem szaporodnának." "Rotschild és Obama áll mögöttük." "Ez a sátán zsinagógája". A Jobbik egyik polgármesterjelöltje, kivédendő a zsidósága miatti házon belüli gyanakvást, a leleményes nyelvújítással "mélyigényteleneknek" nevezett mélyszegényeket, cigányokat Köves Slomó pesti hitközségébe zsuppolná: "Ön nyugodtan befogadhatja őket, hogy megismerje a bennük rejlő 'értékeket'." Zsidó, cigány, meleg, baloldali, egykutya mind, aki nem húzza magára a hatalom követelte uniformist.

Lakner Zoltán így fejezte be írását: "Nem áll melléd senki, ha nem állsz ki magadért." De igaz az is: Nem áll melléd senki, ha nem állsz ki másokért.

Volt egy régi plakát: "Te is más vagy, te sem vagy más."

Ezért egy saroknyit megyek Érted is, bárki vagy.