Népszava
2011. november 24. 09:33

Ellevelezi Orbán a nyugdíjasok pénzét

Az előző, szocialista kormányokat a nyugdíjasok pénzének "eltőzsdézésével" vádoló Fidesz-kormány még bizonytalanabb "befektetésbe" öli az idősek ellátására fordítható pénz egy részét: "ellevelezi". A Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik ugyanis azt a mintegy 200 millió forintot, amennyibe Orbán Viktor miniszterelnök nyugdíjasokhoz írt - hétfőig mintegy 1,7 millió háztartásba postázott - újabb propaganda-levele kerülhet.

Ez az elmúlt másfél év ötödik vitatható hasznosságú nemzeti levelezése, az akciók összköltsége pedig eléri a 2,2 milliárd forintot.

Még meg sem kapta minden nyugdíjas a kedden mintegy 1,7 millió háztartásba postázni kezdett miniszterelnöki "körlevelet", talán már fogalmazzák is az újabb tájékoztatót a Miniszterelnökségen. Legalábbis valamilyen formában illene megmagyarázni az időseknek, hogy miért a Nyugdíjbiztosítási Alapból fizetik azt a becslések szerint mintegy 200 millió forintot, amennyibe Orbán Viktor üzenetének elkészítése és eljuttatása kerül.

Az "unortodox" finanszírozási megoldás azért is szorul indoklásra, mert Orbán többször hangsúlyozta, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások "einstandolásának" célja, hogy a nyugdíjkasszából csak nyugdíjcélú kifizetések történhetnek. Míg a kormány és Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott a témában az előző, szocialista kormányokat vádolta a nyugdíjasok pénzének "eltőzsdézésével" - amúgy alaptalanul -, addig Orbán még bizonytalanabb "befektetésre" fordítja az idősek pénzét, hiszen "ellevelezi". Ráadásul - mint Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő kedden kifejtette - a kormányfőt az késztette levélírásra, hogy a mostani, "bizonytalan hírek időszakában" meg kell védeniük az idős emberek biztonságérzetét. A levelet olvasva a nyugdíjasok arról is első kézből kaphatnak majd információt, hogy a gáz-, villany-, távfűtés-, víz-, és csatornadíjak nem nőhetnek nagyobb mértékben, mint az ellátások.

A Fidesz a választási kampányban is élt a kéretlen levelek módszerével. Emlékezetes, tavaly tavasszal garancialevélben ígérte Schmitt Pál, hogy kormányzásuk alatt megvédik a nyugdíjakat, törvényben tiltják meg a nyugdíjpénztárak privatizációját, és megőrzik a nyugdíjak reálértékét. Kormányra kerülve a Fidesz folytatta ezt a kommunikációs gyakorlatot. Az elmúlt másfél évben szinte kéthavonta tájékoztatták az emberek bizonyos csoportjait, vagy kérték ki véleményüket egyes kérdésekben.
A nyugdíjasoknak most postázott miniszterelnöki tájékoztató küldemény az ötödik a propaganda-levelek sorában. Az elsőt ugyancsak az 1,7 millió nyugdíjas háztartásnak kézbesítették. Abban tavaly ősszel, még az önkormányzati választások előtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy az idősekkel folytat párbeszédet. Arra kérte őket, osszák meg vele gondjaikat és írják meg, szerintük mi lenne a kormány legfontosabb teendője.

A kérdőíves levélben azt is kérték a címzettektől, hogy nevük, címük és az összes elérhetőségük megadásával járuljanak hozzá ahhoz, hogy a párt "kapcsolattartás, választási és egyéb" tájékoztatás céljából kezelje adataikat. A nyugdíjasokkal folytatott "párbeszéd" intézményes formáját, az új Idősügyi Tanácsot a levéltől függetlenül, csak jelentős késéssel hozták létre, vagyis a "kapcsolatfelvételre" elköltött 200 millió forint alighanem kidobott közpénz volt.

Ennél is többet, csaknem 238 millió forintot fordítottak a következő levelekre: tavaly év végén a "szabad" nyugdíjpénztár-választással összefüggő jogszabály-változásokról tájékoztatták az állampolgárokat.

Idén februárban pedig 730 millió forintot sem sajnált a kabinet arra az újabb levélküldési akcióra, melyben a Nemzeti Konzultációs Testület kérdéseit postázták az összes háztartásba. A díszes levéllel kísért kérdőívben az új alkotmánnyal kapcsolatban kérték az emberek véleményét. A népszavazást, a valódi párbeszédet helyettesítő akció ugyan egy átlagos referendum hetedébe került, ám keveseket érdekelt: a címzettek, a választópolgárok mindössze 11 százaléka, 920 ezer ember küldte vissza a 12 kérdéses ívet. A kormányzat mégis nagy sikerként értékelte a kampányt, sőt később az is felmerült, hogy a visszajelzések alapján megalkotott új alaptörvényt szintén küldeményként minden háztartásba eljuttatják. Ennek hatására terjedt el egyébként a postaládákra ragasztható matrica azzal a felirattal: "Alkotmányt és egyéb reklámanyagot nem kérek".

Nem sokkal később, május végén mintegy 800 millió forintért tíz kérdést tettek fel majdnem 8 millió állampolgárnak a szociális konzultáció keretében. Többek között a devizahitelezéssel, a védett kor bevezetésével, a munkanélküliek segély helyett munkalehetőséggel való támogatással és az oktatás átszervezésével kapcsolatban érdeklődtek. Ebben a kampányban már a 16 éveseket is megcélozták. A sokat bírált, irányított, leegyszerűsített kérdések többségére leginkább egyetlen válasz volt adható. Alig több, mint egymillió válasz érkezett vissza, azt pedig azóta sem sikerült megfejteni, hogy a levélen miért kapott helyet egy kép, melyen papa-mama, 3 gyerek, egy munkás, egy nyugdíjas és egy tehén volt látható - a 30-as évek amerikai stílusában.

Elfelejtettek fizetni

A Fidesz több alkalommal is levelezett már a polgárokkal, és az is előfordult, hogy nem fizetett a kézbesítésért. Emlékezetes, 2002-ben, a két választási forduló között a párt két kampánylevelet is eljuttatott a Magyar Posta segítségével a választókhoz - mintegy 3,6 millió háztartásba -, ám adós maradt 109 millió forinttal a kézbesítőcégnek. Hosszú ideig tartó pereskedés után végül a Fővárosi Ítélőtábla megfelezte a posta kamatokkal növelt 120 millió forintos követelését, a Fidesznek pedig törlesztenie kellett a 60 millió forintot. Később, 2008-ban, a Fidesz által kezdeményezett népszavazási kampány hajrájában is a levelezési módszerrel buzdították a szimpatizánsokat "igen"-re. A pártelnök Orbán Viktor akkor a címzettektől pénzadományt is kért.

Törvénysértő volt, oszt' jónapot!

A szociális konzultációnak nevezett legutóbbi levélkampányt a kormány annak ellenére sem állította le, hogy Jóri András adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint az adatkezelés törvénysértő volt, mivel nem biztosította "az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát". Emlékezetes: botrányt okozott, hogy egyedi vonalkódot helyeztek el az űrlapokon, amelyek ily módon "megszemélyesítésre" alkalmassá váltak, másrészt a levélben hiányosak voltak a további adatkezelés feltételei is. Az ombudsman és más szakértők is leginkább azt kifogásolták, hogy a vonalkódok felhasználásával akár adatbázis is készíthető arról, ki nem küldte vissza a levelet, ami önmagában is törvénysértő.

A kormányzat ugyanakkor nem ismerte el a törvénysértést, sőt Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő azt is állította, hogy Jóri személyes érdekei miatt támadta a konzultációt - hiszen az ombudsmani rendszer átszervezésével posztja megszűnik. Az is kiderült: erős túlzás volt Szijjártó állítása, miszerint háromszor is egyeztettek a biztossal a kérdőívről. Már az első "egyeztetés" idején készen volt ugyanis a levél szövege. Jóri később jogellenes adatkezelés miatt határozatban rendelte el a kérdőíveken szereplő személyes adatok törlését és megtiltotta azokból adatbázis létrehozását, kezelését. A határozat ellen az adatkezelő állami szerv a bíróságon nyújtott be keresetet.

Az ellenzéki pártok felvetették, a levélkampány nem szolgált másra, mint az egyébként a Fidesznek már meglevő, a választópolgárokat pártszimpátia alapján besoroló, úgynevezett Kubatov-lista frissítésére.

L.T. / Népszava

Az eredeti cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=494186