Külföld | Ukrajna Oroszország
2013. december 07. 08:29

EP-delegáció: Gondoljuk újra a Keleti Partnerség politikáját!

Az Európai Unió felelőssége nyilvánvaló a Keleti Partnerségi csúcstalálkozó sikertelenségéért, hiszen nem volt elég körültekintő, nem folytatott intenzív politikai párbeszédet Oroszországgal. A Keleti Partnerség politikája nem rendelkezik elegendő politikai és gazdasági erőforrással ahhoz, hogy a korábbi orosz érdekszférába tartozó országokat ellensúlyozzák az orosz „büntető intézkedésekkel” szemben.

A legfőbb felelősség ugyanakkor az országot az összeomlás szélére kormányzó ukrán politikai elitet terheli, emellett Moszkva felelőssége is elvitathatatlan a kialakult helyzetben. A Keleti Partnerség keretében Európának egyértelművé kell tennie, hogy az Unió keleti politikája nem Oroszország a térségből való kiszorítására irányul. Mind Európának, mind Oroszországnak elemi érdeke Ukrajna politikai és gazdasági stabilitása. Az Európai Uniónak ezért újra kell gondolnia a Keleti Partnerség politikáját, mivel Oroszország bevonása nélkül nem lehet sikeres Kelet-Európában. Így összegezhető "az Európai Unió viszonya a Nyugat-Balkánhoz és Kelet-Európához" című konferenciának mondanivalója, amelyet a magyar szocialista EP-képviselők szerveztek az Európai Parlamentben. A tanácskozáson számos EP-képviselő és magyarországi szakértő mellett részt vett Hannes Swoboda, az Európai Szocialisták Frakciójának elnöke, Libor Roucek, az Európai Szocialisták Frakciójának külpolitikáért felelős alelnöke, Pierre Mirel, az Európai Bizottság Bővítésért felelős Főigazgatóságának igazgatója valamint Sz. Bíró Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa. A magyar szocialista párt képviseletében a konferencián felszólalt Kocsi László és Kozma József volt valamint Gőgös Zoltán jelenlegi országgyűlési képviselő.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációjának vezetője vezérszónoki előadásában hangsúlyozta, hogy "Ukrajna gazdasági, energetikai és politikai problémáira a Keleti Partnerség jelenlegi formájában nem nyújthat megoldást. Hiba volt kizárni a Keleti Partnerség folyamataiból Moszkvát, Oroszország bevonása nélkül ugyanis nem lehet stabilizálni a térséget." Gurmai Zita kiemelte, hogy "az EU bővülése nem állhat le, mert a nyugat-balkáni országok nélkül nem lehet teljes az unió. Az integráció az első számú garanciája a térség biztonságának és stabilitásának. A fejlődés és a stabilitás mellett az integrációs folyamat közvetlen előnyökkel is jár a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok lakosságának, hiszen az EU komoly elvárásokat fogalmaz meg az alapvető állampolgári jogok, köztük a kisebbségi jogok vagy a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesülése tekintetében is."

Herczog Edit EP-képviselő kiemelte, hogy "napjainkban sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az Európai Unió létrehozásának eredeti célja a béke fenntartása volt a kontinensünkön, és ez a mi szemünkben ugyanúgy vonatkozik az Unióval szomszédos európai országokra, mint annak 28 tagállamára. Sajnálatos, hogy Ukrajna egy olyan kelet-nyugat törésponton fekszik, ahonnan a gazdasági szálak jobban keletre fűzik, de fejlődésének iránya inkább nyugatra húzná, azonban mindig a kettő között kell majd egyensúlyoznia." A konferencia zárszavában Göncz Kinga kifejtette: "a bővítéssel az Európai Unió a békét és a demokráciát, a jogállamiságot exportálja. Aláássa az Európai Unió hitelességét, ha a demokratikus értékek tiszteletben tartását a saját tagállamaiban nem kéri számon. Ha az EU "befelé" nem tudja érvényesíteni az értékek tiszteletét, hogyan várhatjuk el, hogy "kifelé", a Nyugat-Balkán vagy a Keleti Partnerség országaitól ezt megkövetelje? Ezért is fontos az unió számára, hogy mi történik Magyarországon."