mszp.hu | Belföld | illiberális Tusványos nyílt levél
2014. szeptember 07. 11:12

EP-képviselői nyíltlevél-sorozat Magyarország polgáraihoz

Ezer órával Orbán tusványosi és tíz órával az újabb kötcsei beszéde után.

Ezer órával Orbán tusványosi beszéde után írásbeli kérdéssel fordult az Európai Bizottsághoz Pavel Telicka, az európai liberálisok európai parlamenti frakciójának alelnöke. Levelében azt hangsúlyozza: a bizottságnak szembe kell szegülnie a demokratikus értékeket semmibe vevő Fidesz-elnökkel és kormányával, de legalábbis magyarázatot kell adnia arra, hogy miért nem tesz semmit.

Kíváncsian várom magam is az Európai Bizottság válaszát, amely ugyanakkor nyilvánvalóan kellően általános és diplomatikus lesz. Az illiberális Orbán Viktor ugyanis épp az európai közösség liberalizmusát használja ki és feszíti ki mindig addig a pontig, amikor már konzervatív elvbarátai keze is ökölbe szorul, de még nem sújt le. Ironikus, de ha egy olyan elveken működő közösségben lennénk, amelyet jelenleg a Fidesz vezetői követnek és próbálnak meg évtizedekre megszilárdítani Magyarországon, ezért az elvtelen pökhendiségért már rég megrendszabályozták volna a nála erősebb, nagyobb, medveformájú újhaverok. Egy liberális, nyugatos és demokratikus közösségben ehhez nem elég átlépni a határt, de látványosan túl is ki futni rajta. Orbán már átlépte, de – egyébként valójában meglehetősen gyáván, pusztán a lehívható eurómilliárdok miatt – csak óvatosan közelít a teljes támogatottságvesztésig. Mert bár Európa neki büdös, az euróknak nincsen szaga.
 
Ugyanerre játszik a Magyar Köztársaság helyén épített rezsimállamban is. Arra a félelemmel és beletörődéssel vegyített közönyre, amely – egy a jelenleginél egységesebb és erősebb ellenzék esetén is – hatalomban tudja tartani. Pedig Orbán Viktor ezer órával ezelőtt egészen pontosan felvázolta, hogy „támogatásokkal és egyéb technikákkal” milyen világot épít. Egy olyan rezsimet, amely négy évvel ezelőtt egy minden középületben kötelezően kiakasztott nyilatkozattal kezdte foglyul ejteni a társadalmunkat.

A nemzeti együttműködés kiáltványa tulajdonképpen tökéletes mementója a jelenlegi államberendezkedésnek: rajta még „Dr.” Schmitt Pál aláírásával és egy jobbikos képviselő ellenjegyzésével. Mondhatnák azt is, hogy egyszerre szánalmasan vicces és ijesztő. De, mindaz, ahova ettől az erőszakosan keretbe foglalt nyilatkozattól eljutottunk – a lopva mentett nyugdíj-megtakarításoktól az éjszaka leple alatt felállított emlékművekig – bizony jóval több figyelmet érdemel. Több figyelmet és több ellenállást. Orbán Viktor ugyanis gyakran süketel, gyakran üzenget csak a sorok között, gyakran csak szotyizva vagy zsebre dugott kézzel játssza a pökhendi nagymenőt, miközben a végén – ha nyíltan nem is vállalva, de – legtöbbször beáll a normalitást képviselők közé. Eddig.
 
Tusnádfürdőn ugyanis immár a második kétharmad birtokában (amelyet ismét csak meglepő őszinteséggel ezúttal még a „törvényalkotóknak” is megköszönt, vagyis a választási rendszert eltorzító hatalomnak, ergo saját magának) jóval messzebbre ment, mint valaha. Az elmúlt négy éves kormányzása is a kötcsei centrális erőtér mindenáron való kiépítéséről szólt, az ezer órája tett kinyilatkoztatása viszont immár minden olyan távolba mutató vészjelzést is visszaigazolt, amelyekre eddig csak legyintettünk. Mondván, azt már azért úgy sem fogja. Pedig, dehogynem.

Azt gondoltuk, hogy a médiatörvény után nagyobb galádság nem jöhet. De, itt a reklámadó. Balsai István alkotmánybírói kinevezése után azt hittük a független intézmények esetében nem lesz otrombább személyi döntés, aztán Matolcsyból pénzszóró jegybankelnök lett. Azt hittük a felcsúti stadionnal megtelik a kisgömböc, de azóta vitték a trafikokat, a földeket, a magánnyugdíjakat, az uniós pénzeket és most már a nyugati civil forrásokat is. Azt hittük, Orbán csak szeret a törzsi vezér képében tetszelegni, önkényuralmat pedig csak a Fidesz-KDNP szervezetében épít. Aztán láttuk, hogy mire használta az alkotmányozó többséget és most Tusnádfürdőn rideg pontossággal hallottuk, hogy valójában milyen alakot is ölt majd a nagy mű. Putyinszerűt.

Ideje komolyan venni és Európa konzervatív felének is megtennie, amit – még egy liberális közösségi berendezkedésben is – meg kell tenni. Én, továbbra is minden héten meg fogom kongatni a harangokat. Mert demokrataként ez a dolgom.

Ujhelyi István,
az MSZP alelnöke, az Európai Parlament képviselője