MTI/mszp.hu | Belföld | országgyűlés
2013. február 12. 09:09

Euróban számolva kevesebb pénz jut Magyarországnak - Országgyűlés

Uniós támogatás, E.ON, új Ptk., trafiktörvény - ülésezett a parlament.

Euróban számolva kevesebb pénz jut Magyarországnak

Mesterházy Attila, frakcióvezető reagálásában arról beszélt: nem több, hanem 4,6 milliárd euróval kevesebb uniós forrás jut Magyarországnak az Európai Unió következő 7 éves költségvetéséből. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között 25 milliárd euró jutott, a múlt heti uniós csúcson elfogadott tervezet szerint 2014 és 2020 között mindössze 20,4 milliárd euróval gazdálkodhat Magyarország. Szerinte azért mondhatja Orbán Viktor, hogy több forrás jut forintban egy-egy magyar emberre a következő hét évben, mert az előző költségvetés elfogadásakor 40 forinttal kevesebbe került egy euró és 115 ezerrel több ember élt Magyarországon.

Elismerte ugyanakkor: lehetett volna még rosszabb is a magyar helyzet, így öröm, hogy az eredeti - ennél is rosszabb - helyzeten sikerült változtatni.

Mesterházy Attila szerint "nem szabad feladni ezt a küzdelmet", hiszen a tervezet most kerül az európai parlament elé. Ezért azt kezdeményezte, hogy hívják haza a magyar EP-képviselőket és készítsék fel őket arra, hogyan érveljenek a teljes uniós költségvetés főösszegének növelése mellett.

Kiemelte: a mostani költségvetési időszakból hátralévő egy évben még 4000 milliárd forintnyi uniós forrást lehet lehívni, ezért gyorsítani és egyszerűsíteni kell a pályázatokat és nem szabad, hogy "mindent a Közgép nyerjen meg".

Hiányolta, hogy a miniszterelnök felszólalásában nem beszélt az E.On-nal kötött megállapodásról, illetve az Oroszországgal és a Gazprommal folytatott tárgyalásokról.

A reménytelenség az úr Magyarországon

Gúr Nándor arról beszélt, kevesebben dolgoznak Magyarországon, mint dolgoztak a kormányváltáskor, a kabinet adócsökkentést csak a tehetősebbeknek tett, a szegényebb rétegnek a sárgacsekk-adóval, a telefonadóval és az adórendszer átalakításával pedig csak rontottak a helyzetén. Szerinte "a reménytelenség az úr" ma Magyarországon nagyon sok ember számára.

Hozzátette: 500 ezer ember kint dolgozik a határon túl, 100 ezer ember pedig elhagyta Magyarországot. Szerinte ezek is azt mutatják, hogy más kormányra van szüksége az országnak, olyanra, amely azokon az embereken segít, akik "10 körmükkel kaparnak, hogy munkát szerezhessenek".

Teljesítsék a Közmunkás Szakszervezet követeléseit!
    
Nyakó István, arról beszélt, hogy az Orbán-kormány "elnyomó politikája" miatt mára négy millióan élnek a létminimum alatt, több százezer gyermek éhezik időről-időre és kritikusra fordult a vidéki Magyarország helyzete.

A szocialista képviselő azt kérdezte: mikor vonják vissza az egykulcsos adót, felülvizsgálják-e a "rabszolgamunka törvénykönyvét" és az elmúlt két és fél év szociális tárgyú törvényeit, illetve teljesítik-e a Közmunkás Szakszervezet ötpontos követelését.

Valóban Miskolc ékszerdoboza Lyukóbánya?

Simon Gábor interpellációja során egy, a Miskolchoz tartozó Lyukóbányáról szóló cikkből idézett. Az írás olyannak mutatja be a városrészt, mint ahol nincsenek közművek, csak áramszolgáltatás, és alig vannak aszfaltozott utak. Hozzátette, hogy eközben viszont Pintér Sándor belügyminiszter egy hetilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Lyukóbánya "ismét Miskolc ékszerdoboza".

A politikus arra is kitért, hogy egy miskolci közmeghallgatáson a terület egyre romló közbiztonsági helyzete volt a legfőbb téma.

Mi indokolja a móri korház integrálását a Fejér megyei kórházba?

Horváth András Tibor arra kérdezett rá: mi indokolja a móri kórház integrálását a Fejér megyei kórházba, azt követően, hogy a móri intézmény teljes struktúraváltást hajtott végre, amelynek eredményeként "szinte nyereségesen működik".

Arra is választ várt: mi lesz a szakdolgozókkal és mi biztosítja a betegellátás jelenlegi színvonalának fenntartását? A problémák között sorolta, hogy számos fehérvári orvos dolgozik szerződéssel Móron, ezt pedig az összevonás után nem tehetik meg.

Mikor lesz végre magáncsőd?

Simon Gábor a devizahitelesek megmentésével kapcsolatos kormányzati ígéreteket kérte számon a kormányon, mert szerinte a kormány leginkább a tehetősebb hiteleseknek segített, az eszközkezelő és az árfolyamgát pedig nem megfelelő a probléma tömeges megoldására. Ezért azt kérdezte, hogy mikor vezeti be végre a kormány a magáncsőd intézményét.

Mikor fejezi be a kormány a népnyúzó politikát?
    
Varga László kifogásolta, hogy a minimálbér reálértéke nyolcezer forinttal csökkent a kormány regnálása óta. Eközben szerinte emelkednek a rezsiköltségek, és az ország számos pontján drasztikusan csökkent az életszínvonal. Mikor fejezik be ezt a népnyúzó politikát? -  tette fel a kérdést a képviselő.

A diákok külföldön keresnek majd boldogulási lehetőséget

Hiller István szerint "rendesen átverték a hallgatókat". A képviselő kifogásolta a felsőoktatási kerekasztal korábbi berekesztését, azt néhány hete mégis összehívta a tárca, valamint azt a szándékot is, amely az úgynevezett röghöz kötés intézményét az alkotmányba emelné. Szerinte a diákok el fogják hagyni az országot, a kormány pedig nem tudja majd itt tartani a hallgatókat.

Változnak-e az állattartás szabályai?

Pál Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy az állattartási szabályok betartását eddig az önkormányzatok ellenőrizhették, de most nincs jogosítványuk erre. A képviselő azt kérdezte, hogy tervezik-e a törvény módosítását úgy, hogy az önkormányzat is eljárhasson az állattelepekkel szembeni panaszos ügyekben.

Kétszeres eljárás az új segélyezési rendszerben

Tóth József arról kérdezte Rétvári Bence államtitkárt, hogy mennyivel lett ügyfélbarátabb az új segélyezési rendszer, és tervezik-e az egyszerűsítését. Elmondása szerint ugyanis aki a közgyógyellátásra való jogosultságot szeretne kérni, annak kétszer kell eljárnia az ügyben.

Vita a családjogról

Lendvai Ildikó azt kérdezte a kormányoldaltól: "miért érte meg maguknak ez a családjogi kis manőver, miért érte meg, hogy a parlamentet olyan kőkonzervatív testületnek mutassák be, amelyik életidegenül gondolkodik, és feltehetőleg csak a gravitáció hozta le a fáról?" A parlamenti többség nem ismeri az életet - mondta.

Újságot, üdítőt, kávét is árusíthatnak a dohánytermékeket forgalmazó boltok

Tóth Csaba szerint átgondolatlanul, kapkodva alakítják át a dohánypiacot, és emiatt az eljárás sok bosszúságot okoz. Úgy vélte, a törvényalkotó is belátta: az eredeti terv életképtelen, de azzal, hogy a forgalmazható termékek körét bővítik, csak a jövedelmezőséget növeli, de kisboltok ugyanúgy tönkre fognak menni.

Vita a kkv-szektor 2009-2010-es helyzetéről

Tóth Csaba azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz-kormány ígéreteivel ellentétben nem csökkentette az adóterheket, csak az adók számát mérsékelte kezdetben, az adókoncentráció mértéke ugyanakkor növekedett. Az ellenzéki politikus külön kiemelte az egykulcsos személyi jövedelemadót, amely szerinte szintén nem segítette a kkv-kat.

Bizottsági igen az E.ON-gázüzletág miatti módosításra

Szekeres Imre hangsúlyozta: helyesnek tartják azt a célt, hogy magyar vállalat vegyen gázt és azt tárolni tudja Magyarországon, de ehhez nem kell megvásárolni az E.ON cégeit, mert minimális költséggel ugyanez biztosítható. A szocialista frakció azért nem tartja általános vitára alkalmasnak a javaslatot, mert úgy véli, "felesleges pénzkidobás" az E.ON megvétele. Ugyanez a cél például az MVM profiljának kibővítésével is megoldható lett volna - fűzte hozzá Szekeres Imre.

Módosulhat a költségvetés az E.ON-vásárlás miatt

Göndör István arra figyelmeztette a kabinetet, hogy a gáztárolók megvásárlásával sem tudja függetleníteni magát a földgáz világpiaci árától.