Vasárnapi Hírek | Belföld | interjú
2014. július 21. 12:41

Felgyűrt ingujj - Interjú Tóbiás Józseffel

Amíg a választási rendszer nem változik, az MSZP együttműködik majd a többi balos párttal, de most nem ez a legfontosabb.- Aki személyesen beszélt Pásztor Alberttel, az tudja, hogy támogatható - mondta lapunknak az MSZP új elnöke.
Fotó: Nagy Balázs

– Gondolta valaha, hogy az MSZP elnöke lesz?

– Dehogy! 1991 októbere óta dolgoztam a baloldali ifjúsági szervezetben – vagyis én nem az MSZP-ben kezdtem. Amikor 1998-ban képviselőjelölt lettem, akkor közölte Horn Gyula, hogy rendben van, Tóbi, de 2002-ben már egyéni képviselőjelöltként is el kell indulnod, úgyhogy tessék belépni a pártba. Aki ismerte, tudja, Gyulánál nem volt apelláta. Mondjuk, nem is esett nehezemre felvállalni azt az értékrendet, amit ő képviselt.

– Ha már Horn Gyula – az MSZP hét elnöke közül kinek az útját folytatná?

– Nem így fogom fel a feladatot. Minden elődöm elnökségi időszakából lehet okulni, de én nem a múltnak akarok megfelelni, inkább a magam elveinek és a családomnak. Amíg édesapám élt, addig az volt a fontos, hogy ő hogyan lát. Mióta nem él, ebben is magamra maradtam.

– Ez mit jelent?

– Hogy azt mondom, amit gondolok, amiben hiszek.

– Vagyis?

– Olyan értékalapú közösséget szeretnék vezetni, amelyik tiszteli az elődeim munkáját, a hibákból pedig tanul.

– Mi az ön értékalapja?

– Egy kis faluból származom, apám egyedül nevelt, huszonévesként először nem is a politikai elveimet, hanem a barátaimat találtam meg a baloldali közösségben. Ahonnan én jöttem, ott ma már alig van esélye a hozzám hasonlóknak, hogy idáig jussanak. Na, ezen is változtatni kell, hogy ne az határozza meg a sorsod, hova születtél. Többek között ez is az új MSZP egyik nagy feladata.

– Melyik faluról beszélünk?

– A Tisza menti Dombrádról. Amikor az ember politikussá válik, sok dolgot beemelhet a mondandójába, viselkedésébe. De csak az lesz hiteles, ami valóban az övé, amit megélt. A nagyanyámmal jártam templomba, és az apám azt tanította, hogy meg kell tanulnom a két kezem munkájából megélni. Megtanultam, sokáig abból éltem. Amikor ma egyenlőségről, szabadságról, szolidaritásról beszélek, nem politikai kategóriákat szajkózok. Hanem a megélt tapasztalatot.

– Szocialista politikus ritkán állítja például a párt elé a pápát, ahogy ön tette a kongresszusi beszédében. A bibliaforgató nagymama öröksége?

– Őszinte csodálattal figyelem Ferenc pápát. Amit tesz és mond, az nekem azt üzeni: az ember a legértékesebb. Nem hinném, hogy van ennél értékesebb tanítás. Azt szeretném, hogy annak is, amit mi teszünk és mondunk, szintén ez lenne a világosan kihallható üzenete. Magyarországon az emberek többsége ma azzal küzd, ami ellen a katolikus egyház feje is szót emel, s ez a szegénység. Ezért van helye és oka a pápára való hivatkozásnak a szocialista párt kongresszusán.

– Azt mondta, baloldali pártot építenek, így szavazatmaximálás érdekében sem hajlandó beemelni rendpárti retorikát az MSZP mondandójába. Mit szól hozzá, hogy Miskolcon pártja támogatja a korábban cigány-bűncselekményeket megkülönböztető, rendpárti retorikát használó polgármesterjelöltet?

– Csak az beszél így Pásztor Albertről, aki nem beszélt vele személyesen.

– Ön megtette?

– Persze. Az emberi méltóság feltétlen tiszteletben tartása alapkövetelmény, ebből én nem engedek. De ez önmagában nem elég. Végre fel kell tárnunk a társadalmi konfliktusok okait is. És rá kell jönni, hogy egy helyi önkormányzat mit tehet ezen problémák megszüntetése érdekében. Én erre kértem garanciát Pásztor Alberttől, és nincs okom kételkedni abban, hogy betartja a szavát. Beszélgettünk például arról, miért akarja most a számozott utcák lakóit kitelepíteni a fideszes városvezetés Miskolcról, s hogy azon a környéken mik a konfliktusok okai. Tőle tudom, hogy ott a vasgyári kolóniában a rendszerváltásig mindenki dolgozott, nem is volt a mostanihoz mérhető feszültség. Ha van munka, enyhülnek az egyenlőtlenségek, csillapodnak a konfliktusok, és akkor erősebb lesz Magyarország is, Miskolc is. Ez a szocialisták feladata. A kongresszus elején, a Himnusz eléneklése előtt nem véletlenül hívtam magam mellé a színpadra Bereczki Katit, aki a rendszerváltás óta kisebbségi képviselőként, több civil szervezet vezetőjeként rengeteget tett a romákért.

– Miközben baloldali pártot épít, hogy éli meg, hogy a DK és az Együtt-PM ugyanezen a térfélen, sőt gyakorta az MSZP bázisára játszik?

– A demokráciában természetes a versengés, a másik két párt értékéből nem von le semmit, hogy az MSZP korábbi miniszterelnökei alapították. Csakhogy ez a verseny jelenleg az 1,3 milliós szavazóbázis birtoklásáért folytatott hatalmi játszma. Én ebben nem kívánok részt venni. Egy dolog érdekel: Magyarországon 4,5 millió ember van képviselet nélkül. Minden baja és nehézsége ellenére egyedül az MSZP képes és alkalmas arra, hogy az Orbán-rendszer veszteseinek, sokmilliónyi leszakadóban lévő magyarnak védelmet, biztonságot, politikai érdekképviseletet nyújtson. A választási rendszer miatt és az Orbán-kormány leváltása érdekében együttműködünk majd valamilyen mértékben a DK-val és az Együtt-PM-mel, de számomra pillanatnyilag nem ez a legfontosabb.

– Az említett 4,5 millió ember több mint kétharmada 20 ezer fő alatti falvakban él. Ott hogy lehet sikeres az MSZP?

– Az a feladat, hogy kinyissuk a pártot. Az MSZP-ben túl sokáig lehetett politikai teljesítmény az, ami csak és kizárólag a párton belül volt érzékelhető. A választót viszont nem érdeklik a hatalomtechnikai játszmák. Most az a dolgunk, hogy visszaadjuk a teljesítmény becsületét, és ne a pártról, hanem Magyarországról beszéljünk. Ezért írtam levelet minden egyes tagunknak, és a válaszokból az rajzolódik ki, hogy sok a tenni akaró ember a baloldalon. Az ő segítségükkel érzékelhetjük a helyi problémákat, válaszokat adunk és védelmet kínálunk a hatalom ellen.

– Védelemről beszél, de hogy oldható ez meg, amikor a vállalkozókat, az önkormányzati dolgozókat, a közmunkásokat gyakran gazdasági függésben tartja a hatalom?

– Tény, hogy elképesztő mérvű az emberek kiszolgáltatottsága, de bízom benne, hogy rájönnek: van, ami fontosabb, s ez a gyermekeik és a saját jövőjük. Ahhoz, hogy a családok dönthessenek a sorsukról, el kell vágni az őket gúzsba kötő béklyókat. Igaz, ma jogos félelem, hogy kitesznek valakit a munkahelyéről, kikerül az ellátórendszerből, ha mást gondol, mint a hatalom. Nekünk ezért arról kell beszélnünk, hogy az ellátás, a védelem nem kegy, hanem jog. Egyszerűen jár. No persze a sajtó ilyenkor joggal kérdezi, hogy akkor holnaptól mi változik...

– Holnaptól mi változik?

– Holnaptól azért dolgozunk, hogy már 2018 előtt egyértelmű legyen: van létjogosultsága a baloldali értékalapú politikának.

– Ha már értékalapú politika, itt a Deák Ferenc Kör...

– Ebből is látszik, hogy van életereje a pártnak, vannak emberek, akik leülnek és azon gondolkodnak, hogyan és mit lehetne jobban csinálni.

– Szóval a Deák Ferenc Kör azt mondta, hogy végre ne háttéralkuk eredményeképp álljon össze az MSZP vezérkara. Minek érzi magát: legkisebb közös többszörösnek vagy háttéralku tárgyának?

– Tóbiás Józsefnek, aki most felgyűri az ingujját és dolgozik tovább, ahogy eddig. Csak mostantól pártelnökként.