Félrevezetett munkavállalók - Országgyűlés

Félrevezetett munkavállalók, alaptörvény-módosítás, lánctartozások megakadályozása. Ülésezett a parlament.

Félrevezetett munkavállalók
        
Gúr Nándor arról beszélt, hogy a kormány erős gazdasági növekedést és egymillió új munkahelyet ígért 2010-ben, ehhez képest azonban recesszió van, nagy a munkanélküliség és nem nőtt a foglalkoztatás. Szerinte a kormány által ígért radikális adócsökkentést csak a munkavállalók 10-15 százaléka élvezi, köztük az országgyűlési képviselők is, miközben a többség nettóban veszített a keresetéből.

Kifogásolta azt is, hogy a családtámogatási rendszerben a jól keresők, például a miniszterelnök három gyermeket nevelve havonta 99 ezer forint adókedvezményt kap, míg egy minimálbéres csak 15-16 ezer forintot.

Szerinte az új típusú rezsiszámlákon nem a rezsiköltségek csökkentését kellett volna feltüntetni, hanem azt, hogy mennyivel kevesebbet kerestek az emberek az elmúlt három évben.

Az alaptörvény nem lehet valamennyi magyaré


A szocialisták képviselői a vita elején még felszólaltak, de a továbbiakban távol maradnak az alaptörvény-módosítás tárgyalásától.

Az alaptörvény nem bírja a társadalom egészének támogatását, így nem lehet valamennyi magyaré - mondta az MSZP vezérszónoka, Harangozó Tamás. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi hatalom "torzszülötté nőtt", felrúgta a hatalommegosztás elvét, célja az ellenfelek teljes megsemmisítése, és a hatalmi gőg vezérli akkor, amikor az Ab által már többször megsemmisített javaslatokat emel az alaptörvénybe.

Azt mondta: a javaslat a gyűlölködésről szól, és kérlelhetetlen bosszúra építkezik. Kijelentette, az igazi pánikot az Ab azon megjegyzése kelthette a kormánypártokban, hogy akár tartalmilag is vizsgálhatja az alaptörvényt, ha abba olyan rendelkezések kerülnek be, amelyeket korábban már alkotmányellenesnek nyilvánított a testület.

A képviselő kifogásolta a hallgatói "röghöz kötést", az Ab hatáskörének korlátozását, a felsőoktatási autonómia korlátozását. Ironikus mese formájában mutatta be a javaslat megszületését, és azt mondta: az egyetemisták, a gyökér nélküli, házasodni nem akaró fiatalok, az egyetemek és a szocialisták a nemzeti együttműködés rendszerének legfőbb ellenségei.

Frakciótársa, Bárándy Gergely ezt azzal egészítette ki: mivel úgy véli, nem tudják meggyőzni a kormányoldalt az "antidemokratikus selejt" visszavonásának szükségességéről, ezért a további vitának nem látják értelmét, így az MSZP nem is vesz részt abban.

Szerinte sok más intézmény után a kormány most az egyetemeket kívánja maga alá gyűrni. A "röghöz kötésről" szólva feltette a kérdést: gondolkodtak-e azon, hogy huszonhárom éve nem volt szükség ilyen intézkedésre?     Kifogásolta, hogy a kormány ahelyett, hogy kulturált szállókat építene a hajléktalanoknak, büntetni akarja őket.

Az Ab-vel kapcsolatban úgy fogalmazott: a testület régóta szálka a Fidesz szemében. Szerinte ma már a házelnök mondata szolgál alapul, amely szerint az Ab tagjainak többsége tudatosan és vállaltan politikai mezőre lépett. Emiatt leckéztetik a testületet, megvonják hatásköreit és feldúsítják lojális pártkatonákkal - értékelte.

Kifogásolta azt is, hogy az alkotmányellenes döntések után sarcot vethet ki a kormány a fizetési kötelezettség teljesítése érdekében. Sok ilyen döntés lesz - borítékolta -, elsőként a bírák kényszernyugdíjazása miatt.

A képviselő aránytalannak nevezte a politikai reklámok közzétételének széles körű tiltását, amelyet a javaslat alkotmányos szintre emel.

Ez a stratégia jelenleg a legtöbb, ami megtehető

Tóbiás József arról beszélt: a föld népességének rohamos növekedése és az ásványi kincsek folyamatos csökkenésével újabb és újabb kihívásokkal kell a világnak szembesülnie. Szerinte a fenntartható fejlődés két alapvető célja a környezeti értékek megőrzése és a jövő generációért érzett felelősség elvének képviselete és a most tárgyalt keretstratégia is ezekre a területekre koncentrál.

Úgy fogalmazott: bár a stratégia lehetne néhány területen több, de a jelenlegi politikai környezetben ez a legtöbb, ami megtehető. Megkérte a Fideszt és a KDNP-t, hogy képviselje a stratégiában foglaltakat: így igazítsa a döntéseit a fenntartható fejlődés elvárásaihoz; az uniós források elosztásakor érvényesítse a keretstratégia elveit, növeljék a kulturális közintézmények forrásait, erősítsék az oktatási rendszer intézményeinek szerepét, identitását. Szerinte bár a célokban egyetértés van, a megvalósítás módjában már jelentősek az eltérések.

Az építésügyi lánctartozások megakadályozásával kapcsolatos törvényjavaslat nem nyújt átfogó megoldást

Tóth Csaba azt mondta: a javaslat nem oldja meg a lánctartozások felszámolását, legfeljebb a peres eljárások gyorsítását eredményezi. A képviselő szerint az indítvány minden pozitívuma ellenére kiforratlannak tűnik, és nem nyújt átfogó megoldást. Mint mondta, szakértők szerint olyan törvényre volna szükség, ami elsősorban a hitelezők érdekeit védi, és sokkal keményebben szankcionálja a szabályszegőket, a "kiskapukeresőket", mert ma is éppen az a legkiszolgáltatottabb, aki a munkát ténylegesen elvégzi. Ezért közölte, hogy az MSZP ebben a formájában nem támogatja a javaslatot.

Frakciótársa, Józsa István úgy vélte, a kormány most helyre akarja hozni azt a csődtömegeket, amit elmúlt három évben maga hozott létre. Szerinte a kormányváltáskor sokkal jobb volt az építőipar helyzete, mint most, jelenleg harmadával kisebb a szektor teljesítménye, mint 2010-ben volt.