MTI/mszp.hu | Belföld, Gazdaság | költségvetés 2016
2015. május 28. 12:46

Folyik a költségvetés vitája

Cserbenhagyott rendőrség; tej helyett marhapörkölt; gondatlanság a nemzetbiztonságiak körül - ülésezik a Parlament.

Cserbenhagyják a rendőrséget

Harangozó Tamás szerint a fideszes Vas Imre által elmondottaknak nem sok köze van a valóságnak, szerinte ugyanis a költségvetés cserben hagyja a rendőrséget, "egy huncut fillért" sem tartalmaz béremelésre, életpályamodellre. Az ellenzéki politikus azt feltételezte, hogy az ágazati béremelést három évvel elhalasztja a parlament és jutalmazásra sem lesz lehetőség 2017 előtt. Kifogásolta azt is, hogy a rendvédelmi illetményalap mértéke változatlan marad.

A szocialista politikus azt is szóvá tette, hogy 10 százalékkal csökken a dologi kiadások előirányzata, miközben másfél milliárd forintot költenek golyóálló mellényekre. Szerinte a javaslatból az is kiolvasható, hogy megszűnik a rendőrök közterületi jelenléte.

Harangozó Tamás bírálta, hogy miközben nő a Nemzeti Védelmi Szolgálat támogatása, a szervezet nem végzi jól a dolgát, nem tárta fel például az adóhivatal vezetőjének kitiltási ügyét.

A büntetés-végrehajtási fejlesztéseket támogathatónak nevezte, azt ugyanakkor megjegyezte, hogy hiába emelik 250 millió forinttal az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság keretét, összeomolhat a szemétszállítás és a kéményseprés.

Nem kellő gondossággal tervezték meg a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetését

Molnár Zsolt véleménye szerint nem kellő gondossággal tervezte meg a kormány a Terrorelhárítási Központ (TEK), a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség költségvetését. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke felhívta a figyelmet a közel-keleti, az ukrajnai helyzetre, illetve a Balkánra, ahol a magyar határtól 150-200 kilométerre terroristasejtek vannak. A kedvezőtlen folyamatokat a kormány tetőzte Magyarország Iszlám Állam elleni szerepvállalásával Kurdisztánban - közölte, és úgy értékelte, hogy ezzel aránytalanul megnőtt a kockázat.    

Szerinte a kormányzat mintha nem értené a változásokat, nem érzékelte a kockázatokat, egy kormánynak pedig az a feladata, hogy remélje a legjobbat, de a rosszra készüljön. Kérdéseket vet fel a TEK költségvetésének csökkentése - mondta. Hozzátette: az Alkotmányvédelmi Hivatalnak bár nő a támogatása, de kizárólag új feladatai, a közszféra átvilágítása miatt. Nagy kihívás a missziós tevékenység Kurdisztánban, de nem biztos, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatnak juttatott az 139 millió többletforrás elegendő lesz-e - vetette fel.    

Vita a tejkvótáról

Gőgös Zoltán azt mondta, mindenki kezdje megszeretni a marhahúst, a marhapörköltet, mert az uniós tejkvóta megszűnése miatt tömegével fognak megjelenni a szarvasmarhák a vágóhidakon.

A honvédelem nemzeti ügy

Demeter Márta arról beszélt, hogy a honvédelemnek nemzeti ügynek kell lennie. Nemzeti érdek és nem luxus egy modern, jól felszerelt haderő kialakítása, fenntartása - hangoztatta. Hozzátette: 2016-ra olyan állapotok alakulnak ki, hogy a működőképesség fennmaradása kizárólag a katonáknak, a honvédségi dolgozók munkájának köszönhető. 
    
Az átlagos 30 százalékos illetményemelés szerinte pozitív, de a költségvetésben a honvédségre szánt források továbbra is a GDP egy százaléka alatt maradnak. Ez 2010 előtt sosem fordult elő - jelezte. A tízéves fejlesztésre szánt 5,3 milliárd több, mint a semmi, de a technikai eszközöket illetően nem sokat jelent ez az összeg - mutatott rá.

Hangot adott azon véleményének is, hogy a Magyar Honvédség nem rendezvényszervező cég és nem állami rendezvények díszlete. Kritizálta még, hogy tovább csökken a honvédség létszáma. Nem látszik az sem a büdzséből, hogy mikor valósítják meg azt a helikopterbeszerzést, ami egyre sürgetőbb - mondta Demeter Márta.

Az MSZP sérelmezi az ombudsmani hivatal büdzséjének csökkentését

Bárándy Gergely felszólalásában az ombudsmani hivatal költségvetésének tervezett csökkentését sérelmezte. Az is kérdés szerinte, hogy miért nem kap jelentősen több forrást az igazságügyi szakértői intézet. Felvetette továbbá, hogy az áldozatok kárenyhítési alapjának nagyobb keretösszeget határozzanak meg.

Bizonytalanságok vannak a költségvetésben
    
Szakács László a költségvetési tervezés bizonytalanságaira hívta fel a figyelmet, mert csupán az első negyedéves adatok állnak a rendelkezésre, és még a tavalyi számokat sem lehet ismerni. Ha a forint árfolyama csak egy százalékkal változik a 303 forinthoz képest, vagy az infláció csak fél százalékkal lesz más, módosítani kell a költségvetést - mondta.

A politikus beszélt az egészségügyi béremelésre elkülönített 15 milliárd forintról, amit ha elosztanak a szféra dolgozóinak 85 ezres számával, akkor 3 százalékos emelést jelent. Erre nem kellene büszkének lenni - hangoztatta.

Kifogásolta, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) fillérre ugyanannyi pénzt kap, mint amennyit idén. Az OMSZ finanszírozásával kapcsolatban rámutatott: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak több tartaléka van, mint amennyivel egy év alatt gazdálkodnak a mentők.

A költségvetés a szakadékba tolja az agráriumot

Gőgös Zoltán bírálta a kárenyhítési alap felhasználásának módját. Bonyolultnak ítélte az eljárási szabályokat, emiatt szerinte sokan kiszorulnak abból. Megjegyezte, akár napi harminc telefont is kap az országból a probléma miatt.

Álláspontja szerint az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére kellene fordítani azt a mintegy 120 milliárd forintot, amely a személyi jövedelemadó egy százalékpontos csökkentéséhez kell; utóbbiról szólva azt mondta, az leginkább a magasabb jövedelműeknek kedvez.

Úgy ítélte meg: a legnagyobb áfa-csalásban érintett tejnek és a disznóhús helyettesítője, a csirkének az áfáját is csökkenteni kellene. Szerinte a kabinet néhány haver támogatása érdekében tesz tökre rég óta jól menő mezőgazdasági vállalkozás, a költségvetés pedig tolja tovább a szakadékba az agráriumot. 

Nem látni az embereket a költségvetés mögött

Teleki László azt mondta, papír, írott betűk és számok csupán a költségvetés, az embereket azonban nem látják mögötte. A foglalkoztatás terén ugyanazt akarják tenni mint eddig, azaz jobb, ha kimennek a fiatalok külföldre dolgozni. A kormánynak meg kell gondolnia, kíván-e a fiataloknak alternatívát nyújtani - jegyezte meg.

Ugyanez igaz a civil szektorra is - folytatta - hozzátéve: 2008-ban több mint 8 milliárdot fordítottak a civilek támogatására, most 4,5-4,6 milliárd jut e célra. A közalapítványoknál sokszor stagnál a támogatás - jegyezte meg. Ha azt mondják, fontos a roma ügy, akkor miért szüntették meg a Macika-t? - firtatta, nem látni azt sem, hogyan javul a romák foglalkoztatási helyzete. Szóvá tette a kulturális támogatásokat is.

Ez a cserbenhagyás költségvetése

Gúr Nándor a cserbenhagyás költségvetésének nevezte a büdzsét. A legnagyobb bajnak azt tartotta, hogy a jövedelemtermelő munkát végzők száma nem bővült, csupán a közfoglalkoztatottaké. Szerinte az alacsony jövedelműek érdekében kellene cselekednie a kormányzatnak, mert csaknem 5 millió ember él a létminimum alatt. Számukra egyszámjegyű vagy akár 0 százalékos adóterhet javasolt.

Az MSZP több szociális témájú módosítót nyújt be
    
Bangóné Borbély Ildikó a szociális terület forrásainak szűkülését tette szóvá és kifogásolta, hogy az állam többet költ saját működésére és sportra.

A politikus ismertette, hogy a lakástámogatásra szánt források növelését kezdeményezik és emelést szeretnének a meddőségi kezelések előirányzatán is. A képviselő a családi pótlék és több más támogatási forma növelését is kérte, s egyúttal kevesellte a gyermekétkeztetésre tervezett pénzeket.


Vidéken terjed a dolgozói szegénység

Heringes Anita felszólalásában azt mondta, a kormány hangzatos kijelentései ellenére ma már vidéken a dolgozó emberek körében is növekszik a szegénység és egyre többen vannak, akik nem tudnak megélni a fizetésükből.

"Nem hiszem el, hogy önök ezt nem hallják" - fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint az szja kulcsának egy százalékos csökkentése ismét nem a létminimum környékén élők helyzetét segíti, hanem a komolyabb fizetésből élőket.    

Kiemelte, az MSZP a jelenleginél sokkal több értékteremtő munkát adna az embereknek.

Már a beterjesztés körülményei sem sugallnak kiszámíthatóságot

Józsa István szerint a kormány jól kezdte a 2016-os költségvetés összeállítását, mert annak tényleg kiszámíthatóságot kell sugallnia, de végül még a beterjesztés körülményei sem tették ezt meg. Mint mondta, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is jelezte: az előterjesztés az adósságpálya kiszámításáról szóló, január elseje óta hatályos törvénybe ütközik.

Elmondta még, hogy a kormányváltáskor 20 ezer milliárd forint alatt volt az államadósság, most pedig 25 ezer milliárd fölött van, az uniós források elosztásával kapcsolatban pedig úgy vélekedett, hogy garanciavállalással kellene segíteni a kis- és középvállalkozásokat, hogy az utófinanszírozott támogatásokat fel tudják használni.