2012. szeptember 19. 16:12

Hála a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikájának, Európában nálunk drágul az élet a leggyorsabban

Idén a magyarok pénze értéktelenedik a leggyorsabban Európában, nem kis részben az adóemeléseknek köszönhetően.

Így ma már mindenkinek, még az adóváltozások tavalyi nyerteseinek is, jelentősen drágul az élete. Az alacsony jövedelmű egyedülállók kétszeresen is rosszul járnak: először az adóváltozásokkal, most pedig a magas infláció is szorít rajtuk egyet.

A pénzünk idén 6 százalékkal ér kevesebbet tavaly augusztushoz képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH inflációs adatai szerint. Ha valaki tavaly óta változatlanul 100 ezret keres havonta, akkor ebből már csak nagyjából 94 ezer forint értékű terméket tud venni, 200 ezres keresettel pedig 12 ezer forintra rúghat a veszteség.        

Vagy ugyanez másképp: annyira megdrágultak a hústermékek, hogy 100 ezer forint tavaly augusztusban még 91 kiló párizsira volt elegendő, ma viszont már csak 84 kilóra a KSH adatai alapján. A tojás ára több mint 30 százalékkal ment fel egy év alatt, így a tavalyi 331 doboz helyett ma már csak 250-re futná ennyi pénzből. Nőtt a cukor, a zöldségek és gyümölcsök ára, a kávé, a csokoládé, a szeszes italok és a dohánytermékek pedig az átlagosnál két-háromszor jobban drágultak. Emelkedtek a rezsikiadásaink is, például a közös költség, a vízdíjak, a csatornadíj és a szemétszállítás ára. Az üzemanyagok is kiugróan drágultak, tavaly még 260 liter benzin jött ki 100 ezer forintból, ma már csak 232.
 

Abban nincs semmi rendkívüli, hogy a termékek és a szolgáltatások drágulnak, egy mérsékelt, kiszámítható szintű infláció általában egy növekvő, stabil gazdaság jele. A magyar pénzromlás üteme viszont ennél az elfogadható mértéknél jóval magasabban van, a gazdaság teljesítménye pedig csökken. Ebben általában komoly szerepe van annak, hogy mire a jegybank a 3 százalékos inflációs cél közelébe fékezné a drágulást, a kormány megemelt néhány fogyasztási adót, vagy piaci bizalmatlanságot gerjesztő gazdaságpolitikával gyengíti a forintot. Így történhetett ez idén is, hiszen a kormányzat jelentős mértékben hozzájárult a dráguláshoz azzal, hogy 25-ről 27 százalékra emelte az áfát, illetve folyamatosan emeli az alkohol- és dohánytermékek jövedéki adóját is. Emellett besegített a gyenge forint is az év első felében, valamint a tartósan magas üzemanyagár. Így jutottunk el oda, hogy júliusban nálunk drágult leginkább az élet Európában, és a többi ország messze lemaradva követett minket.
 
Egy fontos dolgot viszont megmutat a tartós fogyasztási cikkek (továbbá a szolgáltatások vagy például a ruházat) árcsökkenése is: a kereskedelemben nagy számmal működő kis- és közepes vállalkozások veszteségeit. Ez ugyanis azt mutatja, hogy miközben az üzemanyagár és a költségeik növekszenek, ezt nem tudják érvényesíteni az áraikban, így veszteséget szenvednek el – kommentálta az inflációs adatokat a Policy Agenda gazdaságkutató.

Ha az autóáresést nem is, annál inkább megérzi az élelmiszerárak és az energiaárak emelkedését egy alacsony jövedelmű fogyasztó. Ő ugyanis a jövedelme legnagyobb részét élelmiszerre és rezsire költi. A KSH adatai szerint az alacsony jövedelmű csoportok inflációja jóval magasabb (6,6 százalékos) volt az általános adatnál augusztusban. Ehhhez képest a magas jövedelműek inflációja csak 5,7 százalék. Az alacsony keresetűek egyébként a legkiszolgáltatottabbak az inflációnak, mert alacsony érdekérvényesítő képességük miatt kevésbé képesek elérni, hogy munkáltatójuk emelje a fizetésüket, vagy ha például segélyből, netán közmunkából élnek, akkor az állam nem valószínű hogy korrigálni fogja a pénzromlás mértékével a juttatásukat. Mivel a gazdaságkutatók szerint az élelmiszerek ára tovább fog emelkedni, az alacsonyabb keresetűek bevételei továbbra is komoly inflációs nyomás alatt maradhatnak. Télen ők érzik meg leginkább majd azt is, hogy a gáz ára a rezsistop ellenére jelentősen, 8 százalékkal emelkedett tavaly augusztushoz képest.

Az alacsonyabb keresetűek a havi bruttó 202 ezer forint alatt keresők, a minimálbéresek, de idesorolhatók a közmunkások és a segélyesek is. Ennek a csoportnak a nagy része a jelentős infláció miatt kétszeresen is rosszul járt, ugyanis nagyot bukott az adóváltozásokon is (feltéve persze, hogy nem családos adózóról volt szó, a családi adókedvezmény ugyanis jelentősen növelte a reálkeresetet tavaly). Elsősorban az adójóváírás idei kivezetése és az egy százalékos tb-járulékemelés érintette őket hátrányosan. Az adójóváírás kivezetése korábban éppen annyi adómentességet adott, hogy a minimálbér környékén adómentességet biztosított. Így a megszűnésével az alacsony jövedelműek adóterhe ugrásszerűen megnőtt, a reálkeresetük pedig jelentősen csökkent.
A minimálbéreseknél ezt a kormány azzal kompenzálta, hogy jelentősen megemelte a kötelező bérminimumot, ami éppen fedezi a közteher-növekedést, így a nettójuk ugyanannyi lett, mint tavaly. Ez azonban valójában 6 százalékos fizetéscsökkentés, hiszen az infláció miatt csökken a nettó bérük reálértéke. Reálértelemben még rosszabbul jártak és közel 20 százalékos veszteséget szenvedtek el a tavalyi fizetésükhöz képest azok a tavalyi minimálbéresek, akiknek nem emelte a munkáltatójuk a bérét, hanem ehelyett átjelentette őket részmunkaidőbe ugyanannyi pénzért. Így ugyanis az új adóteher miatt jelentősen csökkent a nettójuk, amit tovább morzsol a magas infláció. Hozzá kell tenni viszont, hogy az valamelyest enyhítette a bruttó 202 ezer forintos havi jövedelem alatt keresők veszteségeit, hogy ebben a sávban idén megszűnt a szuperbruttósítás (a bruttó jövedelem felszorzása 27 százalékkal, ami növeli az adóalapot, emiatt több szja-t kell fizetni, 2012-ben havi 202 ezres kereset felett). Így náluk már idén érvényes a 16 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs, míg a magasabb jövedelműeknek a törvényben beütemezett menetrend szerint csak jövő évtől lesz ténylegesen ennyi az adóteher.

Idén év végére az infláció 5,8-6 százalék körül alakulhat a Policy Agenda várakozásai szerint. A nyugdíjakat elvileg védi az inflációtól a törvény, és a KSH nyugdíjas inflációja alapján év végén egy összegben kifizeti azt a veszteséget minden nyugdíjasnak, amivel a vártnál magasabb infláció miatt csökkent a nyugdíja. A KSH nyugdíjas fogyasztóiár-indexe az elmúlt hónapok adatai alapján idén valahol 6 százalék alatt alakulhat, miközben év elején csak a költségvetésben betervezett 4,2 százalékos inflációval emelkedtek a járadékaik, így a kormánynak ki kell majd egészítenie a pénzüket.

Ennek ellenére van esély arra, hogy ők is rosszul járnak. A Policy Agenda várakozásai szerint ugyanis a nyugdíjasok ténylegesen a hivatalos adatnál valamivel magasabb, 6,3 százalékos drágulással szembesülhetnek, ami problémát okozhat, ha a hivatalos adatokban alacsonyabb lesz a mutató. Ekkor ugyanis a kormány kevesebbel igazíthatja ki a nyugdíjakat novemberben, mint a tényleges drágulás üteme. Emiatt a Policy Agenda szerint előfordulhat, hogy a nyugdíjak reálértéke 0,3-0,5 százalékkal csökken 2012-ben.