mszp.hu/Népszabadság
2014. december 30. 12:46

Hidegháború: Orbánék a hírszerzésnek sem hittek

Magyarország műveleti terület, ám Orbán Viktor sejtetéseivel szemben nem csak az amerikaiak mutatnak fokozott érdeklődést irántunk – nyilatkozta a Népszabadságnak Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke, akit arról is kérdeztük: ha a szövetségeseink esetleg kémkednek nálunk, tartható-e az a doktrína, hogy mi nem kémkedünk ellenük?

Molnár Zsolt (MSZP), az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke erősen eltúlzottnak tartja Kövér László házelnök Magyar Hírlapnak adott interjújának azt a részét, amelyben a most zajló IV. világháborúról beszélt. Szerinte Kövér ezzel csak nyugtalanságot keltett az emberek egy részében. Molnár ugyanakkor azzal egyetért, hogy az elmúlt egy-másfél évben a világ alaposan megváltozott körülöttünk, amire szerinte a magyar külpolitika késve és rosszul reagált.

– Nem vették észre, vagy ha észlelték, nem vették komolyan, és nem számoltak a következményeivel, hogy az orosz–ukrán konfliktus egy új hidegháborúba sodorta a NATO-t, az Európai Uniót és Oroszországot – mondta. – Nem vették észre, hogy alapjaiban megváltozott a 90-es évek óta a gazdasági expanzióra, külpolitikai, biztonságpolitikai és katonai téren pedig a NATO-val, az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal való együttműködésre törekvő orosz külpolitikai doktrína, és feléledtek az orosz nagyhatalmi törekvések.

Molnár szerint a kormány úgynevezett keleti nyitás politikája, az orosz–magyar gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok erősítése, bővítése egészen addig nem volt kifogásolható, amíg az orosz nagyhatalmi törekvések előtérbe nem kerültek. Ebben a helyzetben viszont Magyarország már nem hagyhatja figyelmen kívül a NATO- és az EU-tagságából adódó kötelezettségeit.
Úgy vélte, a Krím megszállását és az orosz–ukrán konfliktust a kormány rosszul értékelte, úgy tekintett rá, mint rövid távon megoldódó helyi konfliktusra, amelynek nem lesz komolyabb kihatása a nemzetközi viszonyokra. Pedig a magyar titkosszolgálatok ezzel ellentétes prognózist adtak.
– A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, de el kell ismernem, ebben a kérdésben az Információs Hivatal is, az ukrán válság kezdete óta számos alkalommal bizonyította a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt, hogy „képben van”. Részleteket a dolog természeténél fogva nem árulhatok el, de azt kijelenthetem, hogy az ő előrejelzéseik minden esetben pontosak voltak – fogalmazott a bizottsági elnök.
Később arra a felvetésre, hogy a katonai titkosszolgálatokhoz hasonlóan pontos információkat kapnak-e a Magyarországot, egyes magyar politikusokat, közéleti szereplőket érintő ügyekben a polgári titkosszolgálatoktól, Molnár sokkal visszafogottabban reagált. Arról például, hogy Pintér Sándor belügyminisztert egy külföldi szervezet megpróbálta lejáratni, ő is csak a sajtóból értesült. Ma sem tud többet az ott leírtaknál, azaz lényegében semmi konkrétumot nem ismer. Továbbra is várja a miniszter hivatalos tájékoztatását.

Az utóbbi időben kiderült, hogy az amerikaiak lehallgattak szinte mindenkit, köztük a német kancellárt is. Nemrég sajtóhírek szerint lehallgatóközpontok nyomaira bukkantak a norvégok és a svédek. A miniszterelnök szerint műveleti terület vagyunk. Mit tesznek a magyar polgári titkosszolgálatok? – kérdeztük.
Molnár Zsolt szerint érzékelhetően megnőtt az érdeklődés Magyarország iránt, bizonyos értelemben valóban műveleti terület vagyunk, de nem úgy, ahogy azt a miniszterelnök sejtetni engedte. Ukrajna és Oroszország közelsége, a múltban gyökerező gazdasági, kereskedelmi és privát kapcsolatok a kialakult helyzetben felértékelték Magyarországot. Nálunk például viszonylag gyorsan nyélbe üthetők titkos találkozók, megbeszélések.

A bizottsági elnök többszöri kérdésünkre is kitért a válasz elől azzal kapcsolatban, hogy a „fokozott érdeklődés” a hírszerzés aktivizálódását jelenti-e, s ha igen, akkor a külföldi kémek ellenünk dolgoznak-e, vagy csak nálunk. Arról sem kívánt beszélni, hogy mit tesznek a kialakult helyzetben a magyar szolgálatok. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország nem kémkedik a szövetségesei ellen.
– Az elhárítás természetesen teszi a dolgát. Azt a szövetségeseinknek sem engedjük meg, hogy törvénytelen eszközökkel megszerezzék a titkainkat – szögezte le. De vajon létezik-e hatékony elhárítás jól működő hírszerzés nélkül? Erre a kérdésre Molnár csak annyit mondott, hogy ez jó kérdés, mint ahogy az is, hogy meddig tartható fenn a „szövetségeseink ellen nem kémkedünk” doktrína.
Molnár Zsolt szerint azonban eddig egyik szövetségesünk sem sértette meg az ország szuverenitását. Az amerikaiak sem – tette hozzá – azzal, hogy emlékeztették az ukrán válság kezdetén egyfajta hintapolitikába kezdő magyar kormányt a NATO-kötelezettségeire. És szerinte akkor sem, amikor a korrupció elleni hatékonyabb fellépésre buzdították.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes minapi bejelentéséről, hogy „a ciklus végére meglehet az egymillió új magyar állampolgár”, még úgy is, hogy egyes helyeken titkosszolgálati eszközökkel próbálják akadályozni az embereket a magyar állampolgárság kérelmezésében, Molnár leszögezte: szerinte Semjén tévedésben van. Ez nem egy régi kommunista munkaverseny, amelyben meghatározott időre adott számú új állampolgárt kell előállítani.

– Akit a törvény alapján megillet a magyar állampolgárság, annak azt meg kell kapnia – szögezte le, majd hozzátette: – Néhány hónapja már felvetődött, hogy egyes országokban bűnszervezetek és/vagy titkosszolgálatok manipulálni próbálják a kinti magyarokat. Akkor a Belügyminisztérium és a szolgálatok megnyugtató választ adtak a bizottság előtt minden kérdésre. Őszintén remélem, hogy ha ez újra probléma, akkor a bizottság következő ülésén a szolgálatok jelzik majd ezt nekünk.