Stop
2011. december 13. 12:49

Időzített bombán ülünk, bármikor robbanhat

Sok témát érint interjúnk. Női szempontból sajnos hasonló az "arab tavasz" és a magyar rendszerváltás. Az EU-ban nagy lépésekről lehet beszámolni a nők elleni erőszak áldozatainak védelmében. Európai ügyekben van együttműködés a fideszesekkel - az alaptörvény kérdésében ez nem megy. A STOP Gurmai Zita európai parlamenti képviselővel beszélgetett.

Budapesten tartotta zárókonferenciáját a "Nők lendületben" címen meghirdetett európai rendezvénysorozat a napokban. Gurmai Zita volt a rendezvény főszervezője.


STOP: November 25-én volt a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Mi ezen a téren a legnagyobb probléma akár Európában, akár Magyarországon?


Gurmai Zita: Idén Brüsszelben voltam ezen a napon, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetével épp lezártunk egy tíznapos kampányt, amelyet a holland tagszervezetünk vezetett. Itt természetesen szóba került, hogy Magyarországon minden ötödik, Európában pedig minden hetedik nő érintett a családon belüli erőszakban. Ráadásul a 18 és 32 év közötti nők 16 százalékának van ilyen jellegű tapasztalata. Ilyen elborzasztó adatok mellett igenis beszélnünk kell az erőszak csúf arcáról. Mi több, ennek megfelelően lépéseket kell tenni a megelőzésére. Fontosnak tartom elmondani, nagyon pozitív fejlemény számomra, hogy a kampány során számos férfitársam is aktívan részt vett a megbeszéléseken.

- Mint ismeretes, Ön képviselő az Európai Parlamentben, mennyire jelenik meg ott ez a kérdés?

- Kezdjük talán a legfontosabbal: a spanyol-magyar-belga uniós elnökség idején a három ország prioritásnak jelölte meg a nőket érő erőszak elleni küzdelmet. Európa több országában is vannak jó gyakorlatok, például a portugáloknál a megfelelő törvényi rendelkezés említhető meg, míg Magyarországon több menedékházat is létrehoztak, ráadásul működik egy segélyvonal is, amiben nagy szerepe van a NANE-nek (Nők a Nőkért az Erőszak Ellen). De említhetjük a november 25-ei rendezvényt is, ahol az Európai Parlament színe-java is jelen volt, és boldogan vállaltak közösséget a nők jogaiért. Ismét hangsúlyozom, hogy örvendetes, hogy egyre több férfi is kiáll ezekért a jogokért.

- Beszélhetünk áttörésről, sikerekről ezen a téren?

- Természetesen igen. Ma Európában sikerül ezt a kérdést folyamatosan napirenden tartani. Az EP pedig elfogadta az úgynevezett Európai Védelmi határozatot (European Protection Order), amely európai szintű védelmet biztosít. Példaként érdemes megemlíteni, hogy Németországban építettek egy olyan házat, ahol nyugalomban és biztonságban lehetnek a nők. Magyarországon az első áttörés az volt, amikor képesek voltunk valamelyest láthatóvá tenni a problémát. Úgy gondolom, hogy sikerként lehet elkönyvelni, hogy egyre több bántalmazott nő mert feljelentést tenni. Ezzel nyilván nem csökken az esetek száma, de meggyőződésem, hogy hosszú távon a probléma felszámolásához elsősorban szükségünk van annak pontos ismeretére.

- A konferencián szóba került az arab tavasz és a nők helyzete, erről mit gondol?

- Az úgynevezett "arab tavasz" nagyon hasonló a magyarországi rendszerváltáshoz női szempontból. A gyengébbik nem politikusai ugyanis mindkét esetben háttérbe szorultak. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy az Unió megfigyelőket küldött az arab térségbe, világosan jelezve, hogy figyelünk a demokratikus döntéshozatalra. Ehhez nyilván a nők arányos képviselete is hozzátartozik. Nem győzöm azonban hangsúlyozni, hogy egy időzített bombán ülünk, amely bármikor robbanhat. Kulcskérdés, hogy baloldali demokratikus fordulat történjen és ne iszlám fundamentalista berendezkedés valósuljon meg. Kétségtelen, hogy a fundamentalista vallás megjelenése ezeken a helyeken sem teszi könnyebbé a nők helyzetét.

- Kanyarodjunk el egy kicsit, Ön az Alkotmányügyi Bizottság alelnöke is, itt milyen feladatai vannak? Előkerült az új alaptörvény kérdése?

- Nagyon fontos eredményként emelem ki, hogy a Lisszaboni Szerződés megkötése óta lehetősége van az európai polgároknak, hogy részvételi formában szóljanak bele a közösségi döntéshozatalba. Ennek egyik legfontosabb eszköze a 2012-től működő Állampolgári Kezdeményezés, mely keretén belül egy millió aláírás összegyűjtésével a közösségi politikákkal összhangban lévő témákban lehetőség nyílik állampolgári javaslat beadására. Az erről szóló európai parlamenti jelentés egyik jelentéstevője voltam és büszke vagyok rá, hogy még a tengerentúlon is az egyik legjelentősebb 2011-es politikai újításnak tartják a Polgári Kezdeményezés eljárási rendjének kidolgozását.

Az alkotmányügyi bizottság tagja Szájer József néppárti képviselőtársam is, aki a magyarországi alaptörvény egyik megalkotója volt. Sajnálatos módon, bár európai ügyekben tudunk együttműködni, az új magyar alkotmány kérdésében nem értünk egyet. Ez az egyetlen olyan európai alkotmány, melynek egyeztetéséből teljesen kihagyták a civil társadalmat és a dokumentum számos európai alapjogi kérdéssel szembemegy. Ezt a Velencei Bizottság is elismerte - akinek tagjai elismert jogtudósok.

- Az európai ügyek mellett marad ideje Magyarországra?

- Minden héten hazajövök, tehát tulajdonképpen egy tudathasadásos állapotban élek. A hét első felében általában Brüsszelben dolgozok, ahol az Európai Szocialisták Pártjának alelnöke vagyok a Nőszervezet elnökeként. Ugyanakkor nyilván sosem felejthetem el, és nem is felejtem el, hogy én a magyar baloldali nőknek köszönhetem, hogy itt vagyok. Az EP-ben természetesen szeretnénk csupa szépet mondani Magyarországról, jelenleg azonban ez nem mindig lehetséges.

Szerző: Klopfstein-László Kornél

Stop