nagyvaros.hu
2012. május 08. 15:49

Interjú a főváros új képviselőnőjével

Lendvai Anna pesterzsébeti önkormányzati képviselővel egészül ki szerdán a fővárosi MSZP frakció. A szocialista képviselő szociológus-közgazdász diplomával rendelkezik, jelenleg pszichológia szakos tanulmányait fejezi be. A nagyváros.hu interjúja következik.

Hogyan látja a főváros mostani helyzetét?

Nem kell ma a Fővárosi Közgyűlés tagjának lenni ahhoz, hogy felismerjük a legfőbb problémákat. Úgymond kívülről is jól látszott, hogy a Fidesz gyakorlatilag mindent leállított Budapesten. Nem látszik például a panelprogram folytatása, de nem látszanak újabb fejlesztések egyik területen sem. Fejlesztés helyett azonban van rombolás. A szociális, az oktatási és az egészségügyi rendszer teljes szétzúzása sajnos jól érezhető. Az oktatási rendszer rég nem látott bizonytalanságban van, azt látni, hogy sokszor még a döntéshozók sem tudják, hogy mi fog történni az államosítás után, vagy hogy hogyan fog egyáltalán lezajlani. Félő, hogy iskolákat fognak bezárni, és félő, hogy mindezt politikai okok miatt. Hiszen ilyen példát is láttunk már, gondoljunk csak a Janikovszky Éva Általános Iskolára.

A bölcsődei gondozási díj bevezetése, és a több kerületben bevezetett ingatlanadó jól mutatja, hogy a kormányzati forráskivonások miatt a kerületi vezetők újabb és újabb terhekkel igyekeznek pénzt beszedni a lakosságtól azért, hogy a Matolcsy-féle gazdaságpolitika hibáit korrigálják. Ez az a politika, ami zsákutcába vitte az országot, ez az a politika, ami lehetetlen helyzetbe hozta a lakosságot, az önkormányzatokat és a vállalkozásokat. Ennek a hibának a beismerésére és korrigálására sokan várunk.

Fővárosi képviselőként milyen jellegű kérdésekkel szeretne foglalkozni?

Elsősorban a szociálpolitika az, amit kértem és kaptam a frakciótól, mint területet, de természetesen minden olyan téma, ami jobbá teheti ezt a várost érdekel és tenni szeretnék érte. Egy biztos, hitem és értékrendszerem alapján fogok dolgozni a Fővárosi Közgyűlésben is csakúgy, mint ahogy Pesterzsébeten, önkormányzati képviselőként tettem és tenni fogom ezután is.

Először 2006-ban választották meg Pesterzsébeten önkormányzati képviselőnek egyéniben. A frakciójában és a Fővárosi Közgyűlésben hogyan tud majd pesterzsébeti lokálpatriótaként helyi érdekeket képviselni egyetlen erzsébeti képviselőként?

Úgy gondolom, hogy ami Pesterzsébet érdeke, az az egész dél-pesti régió érdeke is egyben. Ha így fogjuk fel a helyi érdekek képviseletét, akkor máris könnyebb a dolgunk, hiszen nemcsak az én frakciómban, de a Fidesz soraiban is találunk dél-pesti kötődésű képviselőt. Említhetem például a Fidesz-KDNP frakcióigazgatóját, Orbán Gyöngyit, aki annak a Soroksárnak a képviselője, amelyikkel Pesterzsébet egykor egy kerületet alkotott. Bízom benne, hogy amikor régiós érdekekről van szó, akkor kormánypárti képviselőtársaim nem a pártérdekek, hanem a városrész érdekei szerint fognak cselekedni és dönteni.

Egyébként pedig Pesterzsébetet a mindennapi, látszólag a kerületet közvetlenül nem érintő kérdésekben is lehet képviselni, hiszen bármi történjék ebben a városban, az valamilyen formában minden városrészt érint.

Fiatal és csinos értelmiségi nő. Hogyan tudja majd összeegyeztetni a magánéletét a két politikai szintéren végzendő képviselői munkával?

Nem dolgozom sokkal többet, mint egy átlagos magyar nő. Sőt, mivel nekem még nincsen családom, így az otthon végzendő terhek alól mentesülök. És bár főállású képviselőként dolgozom, a politikusi pálya egy más típusú életritmust, időbeosztást igénylő munka, amit tolerálnia kell a környezetnek. Én szerencsésnek mondhatom magamat, mert édesanyám, a testvéreim és a barátaim is maximálisan támogatnak a munkámban és céljaimban. De értem, hogy mire gondol, amikor a magánélet és a munka összeegyeztetéséről kérdez.

Egy biztos, ma Magyarországon a nők rosszabb helyzetben vannak, mint akár öt évvel ezelőtt. Nincsen jövőképe, nincsen biztonságérzete a fiatal családoknak, ezért azon sem kell csodálkozni, ha halogatják a gyermekvállalást. Ma kérdéses, hogy a gyermek születése után vissza tudnak-e menni a nők az állásukba, legyen az akár egy részmunkaidős állás. Hiszen azt látjuk, hogy a női munkaerőt már-már másodrendűnek ítélik meg a munkaadók.

Ha pedig van munkahely, akkor azon kell aggódni, hogy vajon mikor unja meg a főnök, hogy a gyerek már megint beteg, vagy hogy nem tud az anya túlórázni, mert menni kell a gyerekekért az óvodába. Egy politikusnőre ugyanazok a terhek hárulnak, mint bármelyik másik magyar nőre. Mi abban különbözünk, hogy van lehetőségünk ezeket a problémákat megoldani, vagy legalábbis tenni ellenük - a politika eszközeivel.

http://www.nagyvaros.hu/Interju_a_fovaros_uj_kepviselonojevel