Itt a lehetőség, hogy közösen tegyünk az Orbán-Habony rezsim ellen

Itt a lehetőség, hogy közösen tegyünk az Orbán-Habony rezsim ellen
A Fidesz fél a néptől, ezért gátolja minden eszközzel, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhassanak véleményt az Orbán-Habony rezsimről. Most azonban itt a lehetőség! Tóbiás József beszéde Orosházán az agrárszocialista megmozdulás 125. évfordulóján.

Tisztelt Emlékezők, Ünneplők! Kedves Orosháziak! Kedves Barátaim!

125 éves eseményeket, 125 éve élt bátor, másokért és önmagukért tenni akaró embereket ünnepelni jöttünk ma össze. Ünnepelni és emlékezni, az emlékezést pedig arra használni, hogy tudatosítsuk és megerősítsük önmagunkban a mai feladatainkat. Egyszerű parasztemberek, szegény földművesek voltak a 125 évvel ezelőtti események főszereplői. Úgyhogy nem mondhatjuk ma sem, hogy én ebben nem veszek részt, én ehhez kicsi és gyenge vagyok. Hányszor halljuk azt, hogy mit tehetek én egyedül a hatalom ellen? Ez nem érv a semmittevésre! Egyedül valóban keveset lehet tenni, de összefogva, a másikkal szolidaritást vállalva, közösségeket létrehozva, vagy a már létező közösségeket megtalálva igenis jobbá tehetjük életünket. Erre is kiváló példa a Viharsarok és különösen Orosháza a XIX. század végén. Az az Orosháza, amelyik Táncsics Mihályt 1869-ben országgyűlési képviselővé választotta, aki a parlamentben felszólalt a zsellérek földöz juttatása érdekében.

A kihívás nem kicsi! Ezt tudjuk! Az Orbán-Habony rezsim szétdúlta, felforgatta az országot. Javainkat szétlopják, múltunkat átírják, jelenünket egy szűk haveri réteget kivéve élhetetlenné teszik, európai jövőnket kockáztatják. Aki teheti, menekül, már többen távoztak hazánkból, mint 1956 után! Elűzik az orvosainkat, ápolóinkat, fiatal értelmiségieket, jól képzett szakmunkásainkat. A baloldal dolga ilyenkor, hogy megálljt parancsoljon az esztelen rombolásnak.

1891 tavaszán tarthatatlanná súlyosodtak a társadalmi problémák. A jobbágysorból a 48-as törvények után szabadult földművesek egy jelentős része elszegényedett. Aki nem tudta növelni a termőföldjeinek területét, nem tudott lépést tartani a termelő eszközök fejlődésével, nem tudott alkalmazkodni az árutermelővé vált mezőgazdasághoz, az elszegényedett, mindenét elveszítette, nincstelen zsellérré, napszámossá vált. Az ő képviseletüket akkor is csak a baloldal vállalta, az éppen alakuló Szociáldemokrata Párt. Félt is tőle a hatalom, tiltotta is. Ezért kezdődött a nincstelenek szervezkedése Munkáskörök szervezésével, amik névleg kulturális egyesületként alakultak, de határozottan agrárszocialista mozgalmak, kezdeményezések voltak. Ahogy ismerkedtem a korabeli történettel, úgy fedeztem fel több párhuzamot korunkkal. A május elsejei véres események azért robbantak ki Orosházán, mert a szolgabíró elkoboztatta a Munkáskör frissen elkészített fehér selyem zászlóját, és az azt visszaszerezni akaró egyleti vezetőket lefogatta. Nem mellékes, hogy a zászló egyik oldalára azt hímezték az orosházi asszonyok, hogy Szabadság-Egyenlőség-Testvériség, a másik oldalára meg azt, hogy 8 óra munka, 8 óra alvás, 8 óra szórakozás. Az induló szociáldemokrácia jelszavait. A zászló elkobzásából, és a vezetők letartóztatásából nőtt ki a május elsejei megmozdulás. Egyre többen és többen gyűltek össze, követelve a zászló visszaadását, a vezetők szabadon bocsátását. A hatalom azonban kérlelhetetlen volt. Katonai segítséget is hívott, majd a csendőrökkel a tüntetők közé lövetett. A szétszaladó tömeget üldözték, kardlapozták. A hatalom nem az okokat akarta megszüntetni, hanem később szigorúan megbüntette a résztvevőket, betiltotta a Népszava terjesztését.

Milyen párhozamokra gondoltam? A magát mindenhatónak, örökéletűnek tartó érzéketlen hatalom sosem tudja, hogy mikor cseppen az utolsó csepp a pohárba. Látszólag jelentéktelen egy munkásköri zászló elkobzása? A mai hatalom is meglepődött, hogy miért pont a netadó terve miatt robbantak ki nagy tüntetések, hogy miért pont a béketűrőnek tartott pedagógusoknál szakadt el a cérna, vezetett sztrájkhoz a közoktatás tönkreverése. Mi a zászló? Egy jelkép, és a jelképek fontosak. Ugyanazért szúrta a hatalom szemét az a zászló, ami miatt most a szomszédos Szentesen akarják eltüntetni a város egyik jelképét, a kubikusok szobrát. A kubikusok az alföldi szegénység és a kegyetlen, kemény munka jelképei, emlékművük Szentesen pedig az utókor megbecsülésének, a tiszteletnek a jelképe, ez hiányzik a mai hatalomból. 

A felkelés utáni büntetések közt is izgalmas a Népszava terjesztésének betiltása. A mai kormány is a nyilvánosság korlátozásával, fenyegetőzéssel próbálja kezelni a helyzetet. Gondoljunk csak arra, hogy a minap Kövér László a fél magyar sajtót kitiltotta az Országházból. A fidesz politikusait már nem lehet kérdezni, szolgasorba züllesztett sajtóval próbálják félrevezetni a népet.

A felkeléshez vezető okok közt az volt a legfontosabb, hogy míg egy réteg látványosan vagyonosodott, a többség nincstelenné, kiszolgáltatottá vált. Ezt a folyamatot látjuk ma is! A hatalomhoz közel állók maffia módszerekkel rabolják szét az állam, az ország vagyonát. A többség pedig elszegényedik, az élete kilátástalanná válik. Most még lehetőségünk van, hogy ezt megállítsuk, ne akkor kelljen küzdeni a társadalmi igazságtalanságok ellen, amikor már kibírhatatlanná erősödtek, hanem a kialakulásuk közben. Erről is szólnak az általunk megkezdett aláírásgyűjtések, népszavazási kezdeményezések.

Azonban menjünk vissza egy kicsit az időben. Néhány hónapja még azt írt a sajtó, hogy a szocialisták szerencsétlenkednek, nem tudnak egy népszavazási kérdést benyújtani, parlamenti jelenlétükkel is kollaborálnak a hatalommal, legitimálják a fidesz hatalmat azzal, hogy elfogadják a szabályait, azok keretein belül gondolják végezni a dolgukat. Sokan azt gondolták, úgy nem lehet. Ma pedig mit látunk? Hangos az ország a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak, ne tévedjünk, Matolcsy Györgynek az ostoba és felelőtlen pénzszórásától. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy Tóth Bertalan képviselőtársam kitartó és alapos munkával kiperelte azokat a dokumentumokat a nemzeti banktól, amiket a kormány minden eszközzel titkolni, elrejteni akart. Még egy alkotmányellenes törvényt is alkottak ennek érdekében, amit aztán szégyenszemre vissza kellett vonniuk. Egy szocialista képviselő végigjárta a hosszú és fáradtságos utat, és most lehet beszélni az ablakon kidobott százmilliárdokról. Gőgös Zoltán évek óta megszállottan üldözi a földmutyit, legyen az bérlet vagy földeladás. Beadott egy népszavazási kezdeményezést, és most gyűjthetjük az aláírásokat a az állami földek eladása elleni népszavazásért. Nyakó István barátom többször is kitartóan, eltökélten tett kísérletet a vasárnapi boltzár megszüntetéséről szóló népszavazás elindítására. Minden aljas trükköt bevetettek ellene, a legvégén már kigyúrt kopaszokat küldtek rá, de ma már gyűjthetjük az aláírásokat a vasárnapi boltbezárás ellen. Nem csap be minket a fidesz taktikázása. Most úgy csináltak, mintha ebben az ügyben visszavonultak volna, de láthatóan csak az alkalmat várják, hogy újra bevezethessék. Ezért kell a népszavazás. Azért támogatjuk a bérplafonról szóló népszavazást is, mert számunkra az is az ország kifosztásáról, az igazságtalanságról a haverok kitöméséről, a szegények sorsára hagyásáról szól. Ezek a példák is azt bizonyítják, hogy a fidesz legyőzhető, egyszer a saját képére formált szabályok is ellenük fordíthatók, őket fogják sújtani.

A Fidesz fél a néptől, ezért gátolja minden eszközzel, hogy a magyar emberek népszavazáson mondhassanak véleményt az Orbán-Habony rezsimről. Most azonban itt a lehetőség! A magyar föld szétlopása és az állami vállalatokból pofátlan fizetésekkel a közpénzeket kitalicskázók elleni ügyekkel esélyt kapunk véleményünk kimondására. Mindkét kérdés a rendszer lényegéről, a lopásról szól. A vasárnapi boltzárról szóló népszavazás pedig a szabadságról. Ne az állam mondja meg, mit csinálhatnak és mit nem az emberek és a vállalkozások. Mindenki maga dönthesse el, hogy kinyitja-e az üzletét, vagy vásárol-e vasárnap? Aki viszont vasárnap dolgozik, az kapjon dupla bért!  Így a referendumot egyben az Orbán-Habony rezsim elleni népszavazásnak tekintjük. Most 200 ezer aláírást kell összegyűjtenünk. Ehhez pedig az Önök segítsége is kell. Mi a feltételeket megteremtettük. Minden aláírás fontos, nagy segítség, minden megtöltött aláírásgyűjtő ív segíti az ügyünket. Önök is írjanak alá, gyűjtsenek! Ha sikerrel járunk, és miért ne járnánk, akkor ősszel milliók járulhatnak az urnák elé, hogy voksukkal döntsenek a Fidesz-kormányról. Arról a kormányról, amelyik tönkretette az egészségügyet, a közoktatást, amelyik bünteti a szegényeket, pénzzel, földdel, trafikkal tömi ki csókos cimboráit.  Arról a kormányról, amelyiknek a miniszterelnöke közpénzből építtet stadiont a kertje végébe, kisvasutat a szülőfalujába, akinek az emberei gátlástalanságukban mosógépet is állami támogatással vesznek, pályázati pénzből építenek napelemet a házukra.

 Itt a lehetőség, hogy közösen tegyünk ellenük – ehhez minél több, saját, gyermekei és az ország sorsa iránt felelősséget érző emberre van szükségünk. Nem várhatunk 2018-ig, akkor már késő lesz. Csak akkor vagyunk méltók elődeinkhez, csak akkor szolgáljuk utódaink jobb életét, ha megtesszük, amit a korunk megkövetel tőlünk.

MTI Fotó: Rosta Tibor

Kapcsolódó párttagok