Észak Online
2012. augusztus 31. 14:43

Izmosodó szakszervezet: túl a 2000-en

A Közmunkások Szakszervezete már meghaladta azt a taglétszámot, amelyet év végi célként tűztek ki maguk elé.

Már most elérte, s meg is haladta az év végi célként kitűzött 2000 tagot a Közmunkások Szakszervezete: a nemrég megalakult érdekvédelmi szervezet vezetői ezen a héten Borsod-Abaúj-Zemplént járják, s eddig több mint 800 új tagot sikerült 4 nap alatt beszervezniük. Tekintve, hogy az elmúlt hét végéig négy megyéből mintegy 1500-an csatlakoztak, már most közel 2200 tagot számlálnak. Minderről Nyakó István, a Közmunkások Szakszervezetének társelnöke (a képen jobbra) és Kordás László főtitkár számoltak be pénteken Miskolcon.

Nyakó István, aki egyben az MSZP országgyűlési képviselője is, elmondta: a februári éhségmenetet követően őt, mint a menet egyik résztvevőjét egyre többen keresték meg problémáikkal, elsősorban közmunkások. Halmajról, Hétről, Sajónémetiből, sőt, Szentendréről is hívták, tegyen valamit, mert méltánytalanságok érik őket szinte minden nap. Halmajon például másfél hónapig egy fillért sem kaptak a vízügyi igazgatóság által foglalkoztatott közmunkások, noha a jogszabályok szerint hetente kellett volna bért kapniuk. Ő, mint országgyűlési képviselő, eljárt az ügyükben; az emberek szinte azonnal meg is kapták elmaradt bérüket. Volt olyan is – emlékezett – hogy a munkáltató a szerencsétlen dolgozókkal alá akart írattatni egy papírt, amelyen csak annyi szerepelt, hogy a munkavállaló eltekint a munkaszerződés 6. pontjának érvényesítésétől. Mint kiderült, ez a 6. pont a kötelező útiköltség-térítést írta elő...

Innen jött az ötlet, hogy szakszervezetet hozzanak létre, így képviselve az eddig érdekvédelem nélkül dolgozó, s bizony gyakran kihasznált, becsapott embereket. Néhány hete Ricsén meg is alakult a Közmunkások Szakszervezete, elnöke Vécsi István, Ricse polgármestere, társelnökei pedig a Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület elnöke, Komjáthi Imre, illetve Nyakó István lettek. A szakszervezet főtitkárává Kordás Lászlót, az MSZOSZ egykori alelnökét, volt munkaügyi államtitkárt választották.
Természetes szövetségesek a polgármesterek

„Nem véletlen, hogy egy polgármester lett a szakszervezet elnöke, a településvezetőket ugyanis természetes szövetségesünknek tartjuk. A bérrel, a munkafeltételekkel elégedetlen emberek, de azok is, akiknek nem jut közmunka, őket keresik meg, tőlük várják a gondok megoldását, a keserűségüket rajtuk töltik ki. Pedig ők sem tehetnek sokkal többet, mint maguk a közmunkások, hiszen őket is kötik a parlament által meghozott jogszabályok. A problémák viszont náluk, rajtuk keresztül csapódnak le" – indokolt Nyakó István.

Elmondta: az elmúlt öt héten egy-egy hetet töltöttek el az ország megyéi közül ötben, szervezték a szakszervezetet. Szabolcs-Szatmár-Beregben kezdtek, onnan 524 ember lépett be. Nógrádból 376-an, Hevesből 341-en, Baranyából 260-an csatlakoztak. Tekintve, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénből az elmúlt 4 nap során már több mint 800-an aláírták a belépési ívet, kijelenthető, hogy teljesítették az idei évre kitűzött céljukat, elérték és meg is haladták a 2000-es taglétszámot.

„Tévedés, hogy közmunkások csakis a képzetlen emberek közül kerülnek ki. Szabolcsban jártunk olyan településen, ahol több mint 10 diplomás végezte a feladatait a többiekkel. Szakszervezetünk tagjaink a fele is minimum szakmunkás. Ráadásul valószínű, hogy a közmunkában részt vevő, ám képzett dolgozók aránya tovább nő majd, hiszen a közigazgatás átszervezésével a kormányzat január 1-jével szinte kiüríti a kisebb települések polgármesteri hivatalait, nagyon sokan veszíthetik el a munkájukat" – jelentette ki a mozgalom társelnöke.
Egyelőre csak kérik a 4+1 pont teljseítését

Kordás László a szakszervezet 4+1 pontos kéréséről beszélt. Kérés, ami csak december 31-ig kérés, utána, ha nem teljesül, követeléssé válik.

Az első ilyen kérés, hogy a kormányzat 47 ezer forintról tornássza vissza 60 ezer 200 forintra a napi nyolc órában robotoló közmunkások járandóságát. A kormányváltás előtt ennyi volt ugyanis a közmunkások bére, ám az Orbán-kormány 13 ezer 200 forinttal csökkentette, azaz majdnem 160 ezer forinttól, mintegy 3,5 havi jövedelmüktől fosztotta meg ezeket az embereket.

Második pontként a szakszervezet azt szeretné, ha a kormány eltörölné a heti bérezést, és visszaállna a havi fizetésre. A heti részlet ugyanis a 12 ezer forintot sem éri el (hatórás munkaidő esetében még a 9 ezret sem), így pedig nehéz tervezni, hiszen egy vásárlás gyakorlatilag elviszi az egészet, a sárga csekkekre nem marad. (Ráadásul a kormány nemrég rövidítette 3-ról 2 hónapra a türelmi időt, azaz aki 60 napig nem fizeti a közműdíjakat, azt lekapcsolja a szolgáltató a rendszerről.)

Az érdekvédelmi szervezet azt is várja a kormánytól, tegye lehetővé: egy családban legalább egy kereső egész évben végezhessen közmunkát, hiszen most a legjobb esetben is őszre-tél elejére elfogy a tennivaló, azaz éppen a legkeményebb hónapokat kell pusztán jövedelempótló támogatásból átvészelni. (Rossz esetben pedig csak egy-két hónapnyi közmunka jut egy esztendőben.)

A Közmunkások Szakszervezetének negyedik kérése, hogy szüntesse meg a kormány azt az állapotot, miszerint egy pályakezdő munkanélküli egy évig nem vehet részt közmunka-programban, ami azt jelenti, hogy jövedelempótló támogatásra sem jogosult, hiszen nem rendelkezik a szükséges egyhónapos munkaviszonnyal. A cél az, hogy a fiatalokat négy hónap után be lehessen emelni a közmunkaprogramba: Németországban például ez a helyzet, ott nem kell 12 hónapot várniuk a szerencsétlen fiataloknak, mint nálunk.

Az utolsó pont, hogy amennyiben talál valaki munkát, akkor ne kelljen felmondania egyoldalúan – ahogy erre a jelenlegi szabályok kötelezik – a közmunkás-szerződését, hiszen ebben az esetben 3 évig semmilyen ellátásra nem jogosult. Ez a rendszer gyakorlatilag ellehetetleníti a munka-erőpiacra való visszatérést: ki az a hülye, aki, ha talál megfelelő munkát, akkor feladja a biztos közmunkáját, hiszen ha ne adj' Isten egy év múlva megszűnik ez az új munkája, akkor két évre ellátás nélkül marad.