2012. július 19. 14:57

Károkat okoz a közszféra kényszernyugdíjazása

Gondokat okozhat a közszolgáltatások biztosításában a kormány közszolgálati kényszernyugdíjazási terve.

Az értelmes mérlegelést kizáró rendszerek rugalmatlanok, ezért ilyeneket létrehozni kockázatos és értelmetlen. Azért is érthetetlen a kormány szándéka, hiszen a legnagyobb közszolgáltató rendszerek (egészségügy, közoktatás, felsőoktatás) 2013. január 1-jétől már szinte kizárólag állami keretek között működnek és az állami személyzeti politika részeként módjában áll a kormánynak egységes elveket érvényesíteni a nyugdíjazásoknál.

A kötelezően alkalmazandó, merev 62 éves nyugdíjkorhatár kényszernyugdíjazásokhoz vezet ott is, ahol ez komoly ellátási zavarokat okoz. Erre hívta fel a figyelmet Szócska Miklós államtitkár az egészségügyi szakellátás területén, de legalább ekkora gondot jelent majd a vidéki alapellátásban, ahol ma is komoly nehézséget okoz a 70 évesen nyugdíjba vonuló falusi orvos pótlása. (További megoldandó problémát jelent, hogy a vállalkozó háziorvos 70 éves koráig, a közalkalmazott háziorvos 62 éves koráig dolgozhat majd.)

A felsőoktatásból kiváló és tapasztalt oktatókat parancsolhatnak le a katedráról, ami a nemzeti tudás indokolatlan pazarlásához vezet.

Álságos a kényszernyugdíjazás bevezetése egy olyan kormánytól, amelynek nem okozott erkölcsi dilemmát törvényt módosítani nyugdíj ügyben, amikor politikai céljai ezt igényelték és megalkotni pl. a lex Szapáryt. Ugyancsak álságos, hogy fideszes többségű önkormányzatok az elmúlt hetekben is neveztek ki 62 évnél idősebb vezetőket, miközben már ismert volt a kényszernyugdíjazási kormányzati szándék.

Az MSZP nem ért egyet a közszféra kényszernyugdíjazásával és arra szólítja fel a kormányt, hogy a káros és merev szabályok megalkotása, a közszolgáltatások kockáztatása helyett azon dolgozzon, hogy legyen több munkahely, ahol a pályakezdő fiatalok értelmes munkához és megélhetéshez juthatnak.

Lamperth Mónika,
az MSZP Közjogi kabinetvezetője,
országgyűlési képviselő