Népszava
2012. július 23. 08:09

Kényszernyugdíj mindenkinek

A nyugdíjrendszerhez nincs köze, logikátlan és értelmezhetetlen - ez a véleménye a szocialista Korózs Lajosnak a kormány legújabb tervéről. Az Alkotmánybíróság hiába határozott a múlt héten arról, hogy alkotmánysértő a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentésének szabályozása, a kabinet nem ennek visszavonásán, hanem a kényszernyugdíj kiterjesztésén dolgozik.

A változás a közszférára vonatkozna, ám az egészségügyben és a felsőoktatásban dolgozókat nem érintené.

A nyugdíjrendszerhez és a korhatárhoz semmi köze, és logikailag sem értelmezhető a kormány legújabb nyugdíjterve - jelentette ki Korózs Lajos. A szocialista szakpolitikus azt követően nyilatkozott lapunknak, hogy kiderült, a Fidesz a bírák kötelező nyugdíjazása után az egész közszférában hasonló módszert alkalmazna.

Vagyis jelenleg hatvankét évesen, majd a későbbiekben hatvanöt évesen kötelező lenne nyugdíjba menni, kivéve az egészségügyben és a felsőoktatásban dolgozóknak. Korózs szerint ez kényszernyugdíjazás, aminek ráadásul így semmi értelme. Az idős háziorvos dolgozhat, a matematika tanár nem? A bírót kényszernyugdíjazzák, az ugyanannyi idős alkotmánybíró viszont folytathatja a munkáját? Mi ebben a logika? - tette fel a kérdést az ellenzéki párt szakpolitikusa.

Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a kormánytervvel kapcsolatban kevésbé elutasító, bár van, amit élesen bírált. A kormányváltás óta egyetlen érdemi egyeztetés sem volt a közszféráról, ami azért is sajnálatos - mondta lapunknak -, mert a gazdasági világválság okozta problémák leküzdésében azok az országok járnak élen, amelyek kiterjedt, rendszerszerű és érdemi párbeszédet folytatnak. Nálunk a munkahelyi, a régiós és az országos szintű egyeztetés is csak látszólagos - jelentette ki az érdekvédő.

Megjegyezte ugyanakkor: azt elméletileg el tudná fogadni, hogy aki elérte a korhatárt, az menjen nyugdíjba. Azt is támogatná, hogy ha szükséges, a munkáltató mentesítést adhasson ez alól, hiszen ha egy kórház nem talál azonnal egy új belgyógyászt, vagy egy iskola matematika tanár nélkül maradna, akkor indokolt lehet az idősebb kolléga tovább foglalkoztatása. Úgy fogalmazott: ha a társadalom minden érintettjével, az adott szakterületet ismerő szereplőjével tárgyalna a kormány, akkor valóban egy jobb rendszert lehetne létrehozni. Így viszont nem tudni, mi sül ki a tervből - jegyezte meg.

Mint arról beszámoltunk, az Alkotmánybíróság (AB) múlt hétfőn mondta ki, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentésének szabályozása formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket, ezért az erre vonatkozó szabályokat visszaható hatállyal megsemmisítette. Orbán Viktor miniszterelnök azonban néhány órával később kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere. Paczolay Péter, az AB elnöke erre megjegyezte, hogy a testület határozatait meg kell valósítania a törvényhozónak, ez a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma, ebben az esetben is a konkrét döntést és annak szellemiségét kell betartani.

Valószínű, hogy a kétharmad mégsem ezt az utat választja. A kormány ugyanis úgy döntött, javaslatot tesz a parlamentnek az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére. Erre két ötlet is született: az egészségügyet és a felsőoktatást kivéve az egész közszférába behoznák az általános nyugdíjkorhatárt, így oldanák meg, hogy a bírák is ennyi idősen kényszerüljenek nyugdíjba. (Érdekesség, hogy a Fidesz az általa választott főügyészt és főbírót 70 éves koráig engedi dolgozni, akárcsak az alkotmánybírákat, akiknek többségét szintén a kormánypárt jelölte).

A másik elképzelés szerint a nyugdíjtörvényt átemelnék az alaptörvény átmeneti intézkedései közé, ezzel sarkalatossá tennék a jogszabályt. Így azt az AB sem vizsgálhatná. Az Alkotmánybíróság döntésében egyebek között azzal magyarázta a korábban megszavazott rendelkezés alkotmányellenességet, hogy a bírák felső korhatárát megszabó törvény nem sarkalatos, tehát alacsony jogi státusú.

Ha a kormány mégis eleget tenne az AB döntésének, a helyzet akkor sem könnyű.

Az elküldött bírák a felmentési okiratokat ugyanis már kézhez vették a korábbi államfőtől, így visszahelyezésük nem lenne egyszerű. Schmitt Pál gyakorlatilag a lemondása előtti utolsó pillanatokban, március 29-én írta alá az Országos Bírósági Hivatal elnökének, Handó Tündének (Szájer József fideszes EP-képviselő feleségének) előterjesztését, amely alapján június 30-án 228 bíró veszítette el státusát, és további 46-é szűnne vagy szűnik meg decemberben. Ezt a helyzetet Áder János jelenlegi köztársasági elnök oldhatná fel.

2011. áprilisában írták bele az új alaptörvénybe: az egységes nyugdíjszabályok, vagyis a 62 (majd a 65) év érintse a bírákat is, akik addig 70 éves korukig dolgozhattak. Valójában a pártállami bírák eltávolítását sürgették, Baka András volt főbíró már akkor felhívta a figyelmet: a bírák háromnegyedét 1990 után nevezték ki. A többiek pedig a 80-as években kezdtek dolgozni.

Hétről hétre változnak

Soha nem tudni, a következő héten miként változik a kormánypárti politikusok gondolatmenete. Nemrég egyebek között azért marasztalta el a fideszes vezetésű XVI. kerületi önkormányzat a Centenáriumi általános iskola és szakiskola igazgatóját, Kaszás Zoltánt, mert egy nyugdíjas kolléganőt csak szeptembertől júniusig alkalmazott, a nyári szünetre nem. Az önkormányzat szerint ez erkölcstelen magatartás volt a pedagógussal szemben.

Muhari Judit /

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=571276