Népszava
2012. július 11. 08:41

Két év alatt se lett rend az országban

Nemhogy rendet nem tett két hét alatt a második Orbán-kormány, 2011-ben is tovább erősödött a bűnözés. Olyannyira, hogy sikerült "elérniük" az 1998-2002 közötti időszak rossz bűnügyi mutatóit. Mint az a legfőbb ügyész parlamenti beszámolójából kiderült, a regisztrált bűncselekmények, azon belül az emberölések száma is nőtt, és egyre kervesebb bűnözőt tud elkapni a rendőrség.

Kiugró azonban - és a 2010-es adatokhoz képest 54 százalékkal magasabb - a gazdasági bűncselekmények száma, mely még Polt Péter szerint is az elmúlt húsz év legrosszabb eredménye. A romló adatokat a kormány csak statisztikai trükkökkel tudja szépíteni - véli a büntetőjogász.

Egy évtizede nem volt olyan magas az ismertté vált bűncselekmények száma Magyarországon, mint tavaly - többek között ez derült ki Polt Péter legfőbb ügyész 2011-re vonatkozó parlamenti beszámolójából. Vagyis ahogy az első, úgy a második Orbán-kormány idején sem sikerült jelentősen visszaszorítani a bűnözést. Illetve, miként Polt fogalmazott a beszámolóban: "az összbűnözés terjedelme az előző évekhez képest némi emelkedést mutat", és "a bűncselekmények számának csökkenő tendenciája megállt".

Méghozzá látványosan. Bár a tendencia hullámzó, a hatóságok utoljára 2000-ben regisztráltak több mint 451 ezer bűncselekményt, amennyit a 2011-es adatok is mutatnak. A csúcs ebben az időszakban a 2001-es év több mint 466 ezer bűncselekménnyel, azután 2004-ig csökkenés látható; 2005-ben még 437 ezernél több bűncselekmény történt, de onnan 2009-ig zuhanásszerű esés látszik az adatokból. Az akkor ismertté vált 394 ezer bűncselekmény a legjobb eredmény ma is, de a második Orbán-kabinetnek azóta sikerült megismételnie az első ciklusát idéző rossz bűnügyi mutatókat. (Lásd táblázatunkat - a szerk.)

Noha parlamenti beszámolójában Polt csökkenésnek nevezte a személy ellen elkövetett bűncselekmények számának alakulását, az előző évekhez mérten legfeljebb stagnálásról lehetne beszélni: ugyanis 2011-ben 27 204 ilyen bűncselekményt követtek el, egy évvel korábban pedig 27 897-et. 2009 és 2008 adatai azonban látványos különbségről árulkodnak (2009-ben 23 914, 2008-ban pedig 20 880 személy elleni bűncselekmény történt), vagyis Polt a mindössze néhány ezres javulásban látta a tendenciát, pedig érezhetően ez a mutató sem javult. Szintén növekedés látható az emberöléseknél, tavaly ugyanis 142 befejezett gyilkosság történt, kilenc esettel több, mint egy évvel korábban (2009-ben még 139 volt); igaz, 200 fölötti emberölést utoljára 2004-ben regisztráltak, és azóta folyamatosan ritkulnak az ilyen esetek. Ugyan 2012 első félévének adatai még nem ismertek, az első négy hónap adatai alapján a statisztika vélhetően tovább romlik idén: míg tavaly áprilisig 30 emberölést regisztráltaik, idén ugyanennyi idő alatt már 38-at.

Leggyakoribbnak továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények számítanak - míg tavaly az összes elkövetett bűncselekmény 56,8 százaléka, 2010-ben már 61,2 százaléka volt ilyen. Ezek között továbbra is a lopás vezet, ami azonban némi csökkenést mutat - tavaly 183 677 lopást követtek el, egy évvel korábban még 187 ezret. Ez feltehetően a 2010. júliusában elfogadott szabálysértési törvény módosításának "elrettentő" erejét mutatja, ami a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopásért elzárással bünteti a fiatalkorúakat.

Különösen aggasztó adatokat mutatnak azonban a gazdasági bűncselekmények: három év alatt csaknem megduplázódtak az ilyen jellegű bűnesetek. Míg 2009-ben 16 ezer gazdasági visszaélés történt, tavaly már 32 ezernél is több - ez még 2010-hez képest is megdöbbentő, 54 százalékos növekedést jelent, hiszen akkor még 11 ezerrel kevesebb (21 119) esetet regisztráltak. Összefoglalójában maga Polt sem tagadta, ez két évtized eddigi legrosszabb eredménye. "Mind az összes bűncselekményhez viszonyított arányát (7,2 százalék), mind az előfordulási számát tekintve az elmúlt húsz év legmagasabb nagyságrendjét mutatja" - olvasható a legfőbb ügyész beszámolójában.

A két hét alatti rendteremtés fideszes ígérete tehát látványosan elbukott. Emlékezetes, belügyminisztersége legelején, 2010 májusában úgy fogalmazott Pintér Sándor, két hét alatt látható változásokat ér el a közbiztonság javulásában, ám néhány hónappal később - szeptemberben - már elismerte, arra számít, hogy nem javul a közbiztonság, hanem inkább romlik. Az ígéreteket Kontát Károly belügyi államtitkár idén áprilisban azzal próbálta menteni, hogy miniszteri meghallgatásán még Pintér is jelezte, hogy "időlegesen emelkedni, majd csökkenni fognak" a statisztikák jelzőszámai, és a rendőrség határozott intézkedései miatt az emberek biztonságérzete is nőtt, és "jobban bíznak a rendőrségben, mint két évvel ezelőtt". Ugyanakkor ha ez igaz, érthetetlen az új büntető-törvénykönyv koncepciója, ami a "rend helyreállítását" tűzte ki elsődleges célként, ám csak jövő júliusban lép hatályba.

Nem látja igazoltnak a kormány ígéreteit Hack Péter sem. Mint a büntetőjogász lapunknak fogalmazott: "rövidtávon megbukott a kormány 2010 óta erőltetett, a szigorúbb büntetések elrettentő hatására épülő büntetőjogi politikája". Hack szerint a bűnügyi statisztikákból egyelőre ugyan nem lehet tendenciákat megállapítani, illetve negatív társadalmi folyamatokra következtetni, ugyanakkor az látszik az adatokból, hogy látványos kudarcot vallott a bűnözés gyors visszaszorítását ígérő kormányprogram.

Hiába vezették be a "három csapás" intézményét, illetve növelték a szabálysértési bírságok felső határát, ennek nem volt különösebb hatása - vélte Hack, aki szerint a kormány valószínűleg csak egy "statisztikai trükkel" tudja majd csökkenteni a bűnesetek számát. Mégpedig úgy, hogy a bűnügyi statisztikákból egyszerűen átvezetik a szabálysértési statisztikákba a vagyon elleni szabálysértési vétségek számát.

A romló statisztikát igazolja az ország bűnügyi fertőzöttségének mutatója is, mert bár a 2010-es adatokhoz képest tavaly ez a szám csak 1 százalékot emelkedett, 2009-hez mérve már 13 százalékos növekedést mutat.

Ősztől minden rendben lesz?

Tájékoztató kampányt indít ősztől a Fidesz, hogy az emberek minél jobban megismerjék az új, rendkívül szigorú Btk. rendelkezéseit - jelentette be a közelmúltban két fideszes országgyűlési képviselő, Papcsák Ferenc és Mengyi Roland, akik szerint azért volt szükség az új kódexre, mert a szocialisták kormánya alatt "az emberek rendetlenséget, káoszt, szegénységet, jogbizonytalanságot és a közbiztonság hiányát tapasztalták".

És "védtelen, idős és fogyatékkal élő emberek százait, ezreit támadták meg az előző ciklusokban", a fiatalok pedig "soha nem látott veszélynek voltak kitéve a drogfogyasztás vagy a bűncselekményekre való rábírás tekintetében", de az új Btk. megvédi "a családokat, javaikat, otthonaikat, védelmet nyújt az időseknek, a fogyatékkal élőknek és a fiataloknak". A képviselők kiemelték a közélet tisztaságának védelmét is, mert az előző ciklusban - fogalmaztak - soha nem látott mértékben fonódott össze a politika a bűnözéssel.

Ugyanakkor a Fidesz a korrupció területén sem ért el javulást: hazánk a Transparency International 183 országot vizsgáló Korrupció Érzékelési Indexén tavaly az 54. helyen szerepelt, míg 2010-ben még "csak" az 50. helyen. Tavaly decemberben Pintér Sándor úgy vélekedett, Magyarországon "visszaszorulóban van" a korrupció. A belügyminisztert a Gallup felmérése sem igazolta: egy tavalyi kutatásuk szerint a megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon "csak személyes kapcsolatok révén lehet előre jutni".

Amiért elégedett a legfőbb ügyész

Az ügyészség szervezete stabilizálódott, a kialakult szervezeti keretek megfelelően biztosították az ügyészi feladatok ellátását - állapította meg beszámolójában Polt Péter, miközben abból ugyancsak kiolvasható, hogy 2010-hez képest 10,8 százalékkal (221 ezerről 245 ezerre) nőtt az olyan bűncselekmények száma, ahol az elkövető ismeretlen maradt. Vagyis, miként az adatok mutatják, a 451 ezer regisztrált bűncselekmény több mint felében - 54 százalékában - nem sikerült elkapni a tettest. Ami a 2002-10 közötti eredményekhez képest további romlás, hiszen ebben az időszakban tartósan 40 százalék körüli maradt a sikerületlen felderítések száma, 50 százalék fölé először tavaly ugrott. Eközben az ügyészi kar 10 év alatt több mint harmadával, 1307 főről 1786-re gyarapodott, míg tavaly összesen 3,5 milliárd forint volt a vádhatóság költségvetése, és összesen 8888 feljelentés érkezett hozzájuk.

Barna L. Norbert / Népszava    

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=568689