Népszava
2011. december 01. 09:13

Kísért a pártállami múlt a Fideszben

Nemcsak demagóg és felesleges 2011-ben kimondani, hogy az MSZMP jogutódjaként a szocialista párt osztozik minden állampárti felelősségben, de a "kommunista kártya" ismételt kijátszása, sőt, jogszabályba emelése visszaüthet a Fideszre is.

Ugyan a kormánypárt célja az ellenségkép-gyártás lehet, a Fideszt és a kormányt is utolérheti a múlt; három mai kormánytag is érintett. Ráadásul az MSZMP-nek felrótt bűnök közül többet éppen a jelenlegi hatalom követ el, amikor felszámolja a demokratikus rendszer egyes elemeit.

A visszamenőleges jogalkotás és a kollektív bűnösség kedvelt eszközeihez nyúl a Fidesz, mikor a 2012 januárjától élet­be lépő alaptörvény részeként kívánja megszavazni azt a javaslatot, amely szerint az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódja­ként osztozik minden felelősség­ben, amellyel az állampárt ter­hel­hető. Ám az Orbán-kormány által ugyancsak kedvelt ellenségkép-gyártás egy újabb fejezetének tekinthető deklaráció révén a kormányt és a Fidesz több egykori vagy jelenlegi politikusát is kísérti a múlt. Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat-szöveg kitér arra is, hogy az MSZMP és jogelődei "bű­nöző szervezetek" voltak, a szo­cialista párt pedig nemcsak az MSZMP jogutódaként, hanem a régi és az új pártot összefűző "sze­mélyi folytonosság okán" is osztozik a felelősségében.

Ez utóbbi kitétel alapján azonban morálisan elítélhetővé válik több olyan egykori MSZMP-tag, aki az első- és a mai Orbán-kormányban is, illetve a kormánypárt környékén megfordult - az érintettek hozzátartozóiról nem is beszélve. Erre utalt Boross Péter volt miniszterelnök, Orbán Viktor tanácsadója is korábban: "A Fidesz a volt MSZMP-tagok valóságos gyűj­tőhelye." Sőt, Kövér Lász­ló fideszes házelnök is kifejtette egyszer, hogy nem lehet de­mok­ráciát építeni a kommunista rendszert működtetőkkel. Kér­dés, hogy annak számít-e, ha valaki az MSZMP Központi Bi­zottsága (KB) Társadalomtudo­mányi Intézetében dolgozott, mint Kövér. Esetleg KISZ-titkár volt, mint Orbán Viktor, vagy a parlamenti képviselő és polgármester Rogán An­tal, esetleg a Deutsch Tamás EP-képviselő vagy Orbán egyik államtitkára Varga Mihály.

Az Orbán-kormány államtitkárai közül az állampárt tagja volt Fónagy János a fejlesztési tárca, valamint Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. Ritka kivétel, hogy erre a tényre Hoffmann életrajza kitér, bár a pedagógusi pályán való előremenetel szükséges melléktermékeként csupán: "az igazgatói beosztás elnyeréséhez ekkor szükséges volt párttagságot vállalni". Ugyanez az MSZMP-tagság valamiért nem volt szükséges az elmúlt rendszerben ahhoz, hogy Schmitt Pál államfő az iskolaigazgatóinál jóval bizalmibbnak számító pozíciók sorát tölthesse be. Nemcsak a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára volt, de alelnöke is az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak (OTSH) - utóbbi pozíciója miatt a Lázár-, majd a Grósz kormányban is miniszterhelyettesi posztot töltött be.

Az államfővel ellentétben belépett az MSZMP-be Ma­tolcsy György gazdasági, Mar­tonyi János külügy- és Pintér Sándor belügyminiszter. Martonyi a rendszerváltás előtt is kormánytisztséget töltött be: 1989-ben miniszterhelyettesként dolgozott, majd privatizálási kormánybiztos lett a Németh-kormányban. Rosszkor, egy évvel a rendszerváltás előtt lépett be az MSZMP-be, ám erről hivatalos életrajzában nincs adat, ahogy Pintér sem tartotta ezt fontosnak. Ami pedig Matolcsyt illeti, MSZMP-tagságát ő sem tüntette fel életrajzában, ám a kormányalakítás idején, tavaly nyáron úgy nyilatkozott, hogy "vége van egy húsz éves, kudarcot vallott régi rendnek".

A Fidesz által most az alaptörvényhez szerkesztve, és az MSZP-re igazítva előhúzott "kommunista kártya" azt a fals dogmát akarja erősíteni, amely szerint Magyarországon 1989-ig folyamatosan totális diktatúra érvényesült, egészen addig, amíg - mint Lévai Júlia a galamus.hu-n megjelent cikkében írta - "Orbán Viktor meg nem jelent a Hősök terén, és ki nem kergette pusztán a szavai erejével az oroszokat". Elemzők, publicisták arra is felhívták a figyelmet, hogy a javaslat szövege szerint "a mai magyar jogállam nem épülhet a kommunista rendszer bűneire". Csakhogy a mai jogállam - melynek szétverésén éppen a Fidesz ügyködik másfél éve - nem a kommunista rendszer bűneire épül, hanem az ellenzék és az egykori állampárt megállapodására, létrejötte két évtizede befejezett tény.

A (nem teljes) lista ]

Orbán Viktor - gimnáziumi, majd egyetemi KISZ-titkár
Stumpf István - a Hazafias Népfront alelnöke, MSZMP-tag
Pintér Sándor - MSZMP titkár
Martonyi János - MSZMP-tag
Járai Zsigmond - MSZMP-tag
Varga Mihály - KISZ-titkár
Matolcsy György - MSZMP-tag
Boros Imre - MSZMP-titkár
Mikola István - a Hazafias Népfront alelnöke
Harrach Péter - MSZMP-tag
Turi-Kovács Béla - MSZMP-tag
Fónagy János - MSZMP-tag
Deutsch Tamás - KISZ-titkár
Kövér László - KISZ-titkár, az MSZMP Társadalompolitikai Intézetének munkatársa
Kerényi Imre - MSZMP titkár
Hoffmann Rózsa - MSZMP-tag
Pozsgay Imre - az MSZMP KB és PB tagja
Szűrös Mátyás - MSZMP KB-titkár

Ripp: a kriminalizáció a cél

Nem pusztán a figyelemelterelés az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló javaslat célja - mondta lapunknak Ripp Zoltán. A történész szerint az ötlet elsősorban az Orbán Viktor által Kötcsén meghirdetett centrális erőtér létrehozását, a kizárólagos hatalomgyakorlás megteremtését szolgálja. Azt, hogy a Fidesz kriminalizálhassa politikai ellenfelét, akár az MSZP kiirtása árán is. Azzal, hogy a szocialista pártot, mint az MSZMP jogutódát a kollektív felelősség viselőjeként bélyegzik meg, a kormánypárt éppen azt teszi, amit maga is élesen kifogásolt a Benes-dek­rétumok életben tartása vagy legutóbb a magyarok kollektív szerbiai diszkriminálása ügyében.

Az MSZP 1989-es alakuló kongresszuson deklarációban szakított az állampárti múlttal, a jogutódlást azonban azért vállalta, hogy a kerekasztal-tárgyalásokon aláírt megállapodást érvényesíteni tudja a törvényhozásban - mondta Ripp. A szocialisták elszámoltak az MSZMP vagyonával, amelynek egy része a rendszerváltó pártokhoz került. A Fidesz ehhez még kiegészítésként újabb ingatlanrészt is kapott, "amely hitelt érdemlően nem cáfolt állítások szerint bizonyos felcsúti illetőségű Orbán Győző bányavagyonának forrásaként is szolgált" - tette hozzá a történész.

Két évtizede olyan demokratikus jogállami rendszer született Magyarországon, amely a hatalom kizárólagos birtoklását lehetetlenné tette, ennek a rendszernek azonban most vége, ezért a szakember szerint az egykori gentlemen's agreement felmondásán nem lehet csodálkozni. Ripp úgy fogalmazott: "Az alkotmányosság alapelveivel ellentétes visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás, az elévülés utólagos kiiktatása épülhet valós igényekre, de kielégülést biztosan nem eredményez". A tervezet logikus következménye Orbán másfél éve tartó kurzusépítésének, a kommunista rezsim felsorolt bűnei között pedig számos olyat találunk, amelyeket mostanság a hatalom birtokosai követnek el a demokratikus rendszer felszámolása közepette.

Ungváry: használni fogják

Egy lassan patologikussá váló pártvezér fokozatosan igyekszik kiiktatni maga körül az összes olyan, tőle nem jobbra álló politikai erőt, amely a legcsekélyebb mértékben is szemben áll vele - mondta lapunknak Ungváry Rudolf. A közíró szerint az MSZP-vel szemben hozandó jogszabály olyan, akár színdarabban a színpadon látható pisztoly a darab kezdetén: tudni lehet róla, hogy előbb-utóbb használni fogják. Többek között arra, hogy betiltsák, vagy legalábbis ellehetetlenítsék a szocialista pártot, s azokat a baloldaliakat, akik hozzá kötődnek. A kormánypárt törzsszavazói szemében ez eleve rokonszenves, és semmi sem fogja őket eltántorítani attól, hogy egyetértsenek az MSZP majdani alkotmányellenessé nyilvánításával.

Hozzátette, Orbán ezzel Lukasenkó hatalmi világát építi ki, uralma nagyon sokáig fenn fog állni. Hogy ide jutottunk, az nem csak a magyar jobboldali szavazók 1945-ben megrekedt politikai kultúrájával magyarázható. Ők a bukásig és még utána is kitartanak majd vezérük mellett. A magyar politikai osztály bal- és liberális oldalát is súlyos felelősség terheli azért, ami mára kialakult. Kezdődött ez az 1989-es megegyezés-politikájukkal, mely eleve lehetetlenné tette a radikális szakítást a múlttal, holott lehetséges lett volna. A liberálisok gyáva kitartása az MSZP mellett erre már csak ráadás volt: azok után is a koalícióban maradtak, hogy világosan látható volt, amit csak lehet, elszabotál az akkori baloldali kormánypárt a pártállami múlt feltárásából.

A liberálisok arra hivatkoztak, hogy ha nem vennének részt a kormányban, akkor még rosszabb lenne: annál rosszabb biztos nem lett volna, mint amivé mára Magyarország politikai világa vált. A mai tekintélyuralmat kiépítő, abszolút hatalomra törő Fidesz kihasznál mindent, ami az elmúlt két évtizedben a pártállami múlttal való radikális szembenézés hiányából adódik: ők lépnek föl radikálisan a látszólagos kommunistaellenesség mezében. Miközben az egykori állampárt vezető politikusai közül nem egy jól elfér a soraikban.

Az igazi örökös

Az MSZMP igazi utódpártja a Thürmer Gyula vezette szélsőbalos Munkáspárt, amely nyíltan vállalja Kádár János örökségét. A Fidesz, mint emlékezetes, 2004-ben csatlakozott a Munkáspárt által kezdeményezett, a kórházak privatizációja elleni népszavazáshoz. Miután a mai kormánypárt felkarolta a szélsőjobbos Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett referendum-ötletet a kettős állampolgárságról, 2004 decemberében kettős népszavazás bukott el. Hogy a szélsőbal és a szélsőjobb nem esik messze egymástól, az is igazolja, hogy Thürmer fia, Máté T. Gyula néven ma a Magyar Hírlap újságírója.

Népszava-összeállítás/

A teljes cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=496741