Népszava | Belföld | publicisztika szegénység
2014. július 16. 09:09

Koldusok országa

Magyarországon szociális válság van! Ezt hirdette a Fidesz-közeli média, ezt mondták a fideszes politikusok, ezt a szófordulatot használta Orbán Viktor is a progresszív baloldali kormányzás éveiben. És nem is csak a 2008-as válságot követő években: Orbán Viktor például 2007. november 4.-i beszédében úgy fogalmazott, hogy "hárommillió ember, köztük 850 ezer gyermek él Magyarországon ma a létminimum alatt."

A jobboldali média alázatos tollnokai aztán ismételten mantrázták a "hárommillió koldus országa lettünk" hangzatos fordulatot, természetesen összekötve azzal, hogy mindez a gaz, szociálisan érzéketlen baloldali kormányzás bűne. Az uszítás fokozódott, amikor 2008 végén a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság hullámai hazánkat is elérték, és a kormánynak kényszerű megszorító intézkedéseket is kellett hoznia - ám ezt is úgy tette, hogy lehetőleg a legszegényebbeket mentesíteni tudja a negatív hatások alól. A 2008-as Nemzeti Csúcson Orbán Viktor mégis "a szocialista kormány felelőtlen politikáját" nevezte meg a válság okaként és a Gyurcsány-kormányt vádolta meg azzal, hogy megrendítette a szociális biztonságot.

2010-ben Orbán Viktor rendkívül erős parlamenti felhatalmazást kapott arra, hogy növekedési pályára állítsa a gazdaságot és - korábban jelzett szándékának megfelelően - növelje a szociális biztonságot. S mégis, mit láttunk az elmúlt négyéves ciklus alatt?

2010 és 2013 vége között a régió minden országában magasabb volt a GDP növekedésének üteme, mint nálunk. Két százalékkal, azaz 25-ről 27 százalékra emelték az ÁFÁ-t, amely a legszegényebbeket sújtja a legjobban. Emelték a jövedéki adókat, csökkentették a táppénz mértékét, csökkentették illetve elvonták a rokkantak ellátására fordítható összegeket, közművezeték- és telekommunikációs adót vezettek be. Tranzakciós adót is fizetünk, egyharmadára csökkent a munkanélküli segély időtartama. A szociális segély összege az elmúlt négy évben nem követte az inflációt: 2010 óta változatlan maradt. A kormány a szolgáltatók kárára csökkentette ugyan a rezsit, de ennek is a legnagyobb fogyasztók, azaz a gazdagok az igazi haszonélvezői. Azok, akiknél már kikapcsolták a villanyt, akik már erdei hulladékkal fűtenek, szóval éppen a legszegényebbek, egyáltalán nem részesülnek ennek a sokat reklámozott manipulatív intézkedésnek a kedvező hatásából.

A Gallup nemzetközi felmérése szerint 2007 óta Magyarországon volt a legnagyobb az elszegényedés: hat év alatt több mint háromszorosára nőtt, a gyermekes családok közül korábban 15, most már 47 százaléknál fordul elő, hogy nincs pénze élelemre. Ez az arány Lengyelországban és Észtországban csak 21 százalék, és még Mexikóban is csak 33. Mindezt nem egy MSZP-s politikus állítja, hanem egy nemzetközi szervezet.

Az Európai Unió minden évben egységes felmérést készít a tagországokban a szegénység és a társadalmi kirekesztődés alakulásáról. Ez a felmérés azt igazolja, hogy 2010 előtt egyértelmű és töretlen volt az a tendencia, hogy a magyar társadalomban csökkent a jövedelem-eloszlás egyenlőtlensége és a szegénységi arány. Ám 2012-re ez az arány már újra 47 százalékra nőtt!

Hasonló folyamatokat jelez a jövedelem-eloszlás arányait mutató Gini-index is: a bonyolult képlet alapján számított korábbi 24,1-es érték már 2012-re csaknem 27 lett. A szociális statisztika használja a "szociális rés" fogalmát is: ez azt méri, hogy a szegénységben élők medián-középértékének jövedelme mennyivel alacsonyabb a többiek jövedelmének medián-középértékénél. Az előbbiek ismeretében az olvasót nem fogja meglepni, hogy ez az adat is jelentősen romlott az elmúlt négy év alatt.

A létminimum a statisztikai definíció szerint olyan küszöbérték, amely szerény életvitellel lehetővé teszi az alapvetőnek tekintett szükségletek kielégítését. A Központi Statisztikai Hivatal családtípusok szerint határozza meg az egy főre jutó létminimumot, ez jelenleg egy önálló felnőtt esetén 87 510 Ft. Ugyanakkor az idei minimálbér nettója csak 66 ezer 483 forint, azaz mindössze háromnegyede a létminimumnak. De vajon hány embert érint ez Magyarországon? Erről a KSH utoljára 2010-ben közölt adatot: ez a pénzügyi válság hatására 20 százalékkal valóban magasabb a három évvel korábbi, Orbán Viktor által is hangoztatott adatnál. Ám az Orbán-rezsim tevékenységének "eredménye" a társadalom szociális biztonságát illetően nagyobb pusztítást jelent, mint a korábbi világválság hozzánk begyűrűző hatása: szociológus szakemberek számításai szerint jelenleg már 4 millió 800 ezer ember él Magyarországon a létminimum alatt! Orbán Viktor négyéves országlása alatt több mint egymillió újabb honfitársunk került a létminimum küszöbe alá!

Ha elfogadjuk Orbán Viktor 2007-ben közölt adatát, akkor is "csak" hárommillió ember élt a létminimum alatt - természetesen ez is gondot és feladatot jelentett a szocialista kormánynak. De ma már 60 százalékkal több, 4 millió 800 ezer honfitársunk, tehát az ország lakosságának csaknem fele a hivatalos létminimum alatt él! Orbán Viktor és csapata 2010 előtt szociális válságról és koldusok országáról beszélt szerte az országban. Hogyan oldotta meg azt az állítólagos szociális válságot Orbán Viktor? Sehogy. Az Orbán-féle unortodox szociálpolitika eredménye az, hogy Magyarország ma már valóban a koldusok országa lett.

Korózs Lajos