nepszava.hu | Belföld | Újbuda koncepciós per
2013. november 03. 10:50

Közügyektől eltiltva

Tisztelt Bíróság, előre jelzem: koedukált cellát szeretnék. Mármint arra az esetre, ha a független igazságszolgáltatás megrágalmazásának tetszene minősíteni ezt az írást. Arra készülök tudniillik, hogy a Molnár Gyula ügyében született másodfokú ítéleten álmélkodjam. Koedukált cellát pedig nem azért kérek, mert koromhoz nem illően mindenáron férfitársaságra vágynék. Úgy vélem azonban, előbb-utóbb visszaáll az a rendszer, amelyben politikai foglyokat tartanak, a köztörvényesektől elkülönítve. Mivel a politikában sajnálatos módon alig vagyunk nők, ha a státusfoglyok részlegében szeretnék maradni, női sorstárs híján valószínűleg koedukált cellára lesz szükségem.

Igyekszem ugyan ezt a sorsot elkerülni, ezért az alábbiakban néha olyankor is csak kérdőjelet teszek a mondat végére, ha szívem szerint felkiáltójelet tennék. A XI. kerületben, amelynek nyolc éven át Molnár Gyula volt a polgármestere, régóta küszködtek a Kopaszi-gát problémájával. A gát környéke a múlt század elején kedvelt pihenő és szórakozó hely volt, de állapota egyre siralmasabbá vált. A víz tele volt hajóroncsokkal, a területen szinte semmilyen létesítmény nem működött.

Önkormányzatok váltották egymást, saját pénz hiányában mindegyik tőkeerős befektetőt keresett. Hiába. Molnár Gyuláéknak végül sikerült. Vesztükre. A szomszédos telek tulajdonosa, aki fantáziát látott a beruházásban, Leisztinger Tamás érdekeltsége volt, akiről általában szocialista szimpátiákat feltételeztek. Velük hozott össze az önkormányzat közös társaságot a beruházásra. Az önkormányzat vitte be a telket, a telekszomszéd Leisztingerék pedig a milliárdokat. Aki arra jár, tudja: azóta a Kopaszi-gáton mi minden épült 4,5 milliárd értékben. Nem is lenne semmi baj, ha - mint az ezzel foglalkozó blog írja -, a telekszomszéd nem Leisztinger, hanem mondjuk egy másik kerületi nagyvállalkozó lett volna. Akkor már kiemelt állami fejlesztésről beszélnénk, még tán a békemenet is innen indult volna.

Az önkormányzat kétharmados többséggel, az ellenzék nagy részének támogatásával, egyetlen ellenszavazattal támogatta is a konstrukciót. (Úgy emlékszem, a VI. kerületi képviselőket vád alá helyezték szavazatukért. Persze ők nem Fideszesek, igaz?) A kerületi Fidesz elnöke közel egy évig várt, majd 2007-ben feljelentést tett. A rendőrség, majd a főügyészség vagy ezer napig vizsgálódott, de végül - mit ád isten -, a 2010-es önkormányzati választás előtt 5 nappal jutott eredményre. Maga a főügyészség szóvivője kézbesítette Molnár Gyulának az idézést a hivatalába, éppen a rivális jelölttel való kampányvita előtt, kamerák kereszttűzében. Három nappal a választás előtt hivatalosan is gyanúsítottá tették a nyerésre álló szocialista polgármestert. De ugye, - óvatosságból ismét kérdőmondatban fogalmazzak -, a győzelmi esélynek az időzítéshez semmi köze?

Molnár Gyula, ha kicsivel is, elvesztette a választást. Mégis homokszem került a gépezetbe: 2012 szeptemberében első fokon bűncselekmény hiányában felmentették a vádlottakat. Igaz, már a vádirat is faramucira sikeredett: az ügyész is elismerte, hogy az önkormányzatot nem érte kár (sőt), és minden lépés jogszerű volt. De azért mégis gyanús volt neki a szándék… Azóta meg is kapta a büntetését. Fegyelmit, és lefokozták. A fellebbezés is nyögvenyelős: "Az első fokú bíróság hibamentesen állapította meg a tényállást. Bizonyíték-értékelő tevékenységének kellően eleget tett, így az - a felülmérlegelés tilalmára figyelemmel - a másodfokú eljárásban nem támadható." Ennek ellenére megismétli "a jogtalan előny biztosításának" vádját.

Molnár Gyula indul a 2014-es választáson. Épp időben volt a másodfokú tárgyalás. Megint csak kérdezem: ennek légkörét ugye semmilyen módon nem befolyásolta, hogy az első fokon sikertelen ügyészt már lefokozták és az sem, hogy időközben egy másik politikai ügyben eljáró bírót fegyelmi elé állítottak és nyugdíjaztak, miután Szilvásy Györgyöt kiengedte az előzetesből? Láss csodát: most ripsz-ropsz, két tárgyalási nap után a bíróság mégis bűnösnek ítélte Molnárékat. Korábban a 7000 oldalas vizsgálati anyaghoz az 1000 nap alatt több tucat tanút hallgattak meg, most a bíróság egyetlen tanúra volt kíváncsi.

Történetesen az önkormányzat volt dolgozójára, akit 2003-ban Molnár Gyula bocsátott el. A tanú maga mondja: a jóval későbbi ügyről ezért nem is lehet információja, de ezt meg azt hallott. Kész. Ennyi. Ezért lehet valakit börtönbe csukni. Még az ügyész is csak felfüggesztett büntetést mert kérni, a bíró letöltendő börtönt és persze a közügyektől való eltiltást mondta ki. Hiszen ez a lényeg. Hogy Molnár ne indulhasson a választáson.

Hacsak nem a Tanú világa költözött le a filmvászonról, a Kúria nem hagyhatja így. Hiszen ez azt jelentené: ha nem is konkrétan, de a valódi beleszólás értelmében mindnyájan el leszünk tiltva a közügyektől. Akkor az egész ország egy nagy cella. Koedukált.