mszp.hu | NOL intejú
2014. április 05. 14:56

Leváltjuk őket

Nem foglalkozom a kutatási eredményekkel, mert nem tudják mérni a valóságot. Ha igazak lennének a felmérések, akkor az utolsó időközi választáson sem nyerhettünk volna Salgótarjánban. De nyertünk.

– Már nagyon közel vagyunk a választáshoz, ha a nyugalmi szintjét egy tízes skálán mérnék, mennyit mutatna?

– Kilencest.

– Pedig a felmérések szerint lenne oka aggódni.

– Nem foglalkozom a kutatási eredményekkel, mert nem tudják mérni a valóságot. Ha igazak lennének a felmérések, akkor az utolsó időközi választáson sem nyerhettünk volna Salgótarjánban. De nyertünk.

– De akkor mi a valóság?

– Az, hogy győzünk.

– Számos elemző hívta már fel a figyelmet a választási rendszer igazságtalanságára, a csalási lehetőségekre. Nem tart attól, hogy épp a rendszer sajátosságai miatt mandátumszámban akkor sem fog megmutatkozni a kormányváltást akarók többségi akarata, ha az ön valóságérzékelése van közelebb az igazsághoz?

– Ha a korábbi választásokat nézzük, akkor eddig mindig az ország valós hangulatának megfelelő lett az eredmény. Csalás biztos, hogy lesz. Már most tudni olyan lakcímekről, amelyekre rövid idő alatt száznál is többen jelentkeztek be a szavazás érdekében. Jól látszik, hogy sokan készülnek csalásra vagy – mondjuk így – a rendszer sajátosságainak a kihasználására. Egy dolog mindenkinek legyen világos: választást mindig csak a hatalomból lehet elcsalni. Ezért is fontos, hogy minél magasabb legyen a részvétel. Minél többen mennek el szavazni, annál nehezebb lesz csalásokkal befolyásolni a végeredményt. Alacsony részvételnél már könnyebben lehet manipulálni.

– Akármi lesz is az eredmény, az MSZP-sek – illetve a Kormányváltók – tisztességgel el fogják fogadni?

– Győzni fogunk. Így a kérdés valójában az, hogy a Fidesz kész lesz-e tisztességgel elfogadni a vereségét.

– Ön szerint nem fogják?

– Volt már példa rá, hogy Orbán Viktor nem fogadta el az országgyűlési választások végeredményét, ami konkrét utcai zavargásokhoz is vezetett. Éppen ezért erre a forgatókönyvre is készülünk.

–  Amennyiben?

– Erről nem szeretnék részletesebben beszélni, de van politikai forgatókönyvünk arra, ha nem lesz zökkenőmentes a kormányzás átadás-átvétele. Miniszterelnökként már meglehetősen sok eszközöm lesz a helyzet kezelésére, és hangsúlyozom, elsősorban nem rendvédelmi eszközökről beszélek. Nem véletlenül mondom minden kampányállomáson, hogy minden magyar miniszterelnöke szeretnék lenni. Nem véletlenül beszélek arról, hogy senkit sem akarok kirekeszteni a nemzet egészéből. Olyan Magyarországot szeretnék építeni, ahol a minket nem támogató szavazók is békét lelnek. A kormányzati munkámat erre a politikai kultúrára fogom építeni. A gesztusok és a párbeszéd politikájában hiszek, még akkor is, ha a döntés felelőssége mindig a kormánypárté és a miniszterelnöké. Abban gondolkodom, hogy minden fontos társadalmi ügyet konszenzust keresve, de legalábbis kompromisszumokat találva kell megoldani. Vannak olyan kérdések, például a nyugdíjrendszert érintő átalakítás, amelyekben egyszerre van szükség társadalmi, szakmai és politikai konszenzusra.

– Mennyire készültek föl a kormányzásra? Nem kapnak a fejükhöz végül, hogy „úristen, győztünk!”?

– Nagyon sokat készültek erre külön-külön is a szövetségesek, de a Magyar Szocialista Párt is végigvette és megtervezte, mit és hogyan kell csinálni, melyek lesznek az első és legfontosabb lépések. A három legfontosabb válságterületen (demokratikus, gazdasági és szociális) egészen konkrét elképzeléseink vannak, bizonyos kérdésekben már kész törvénytervezeteink, amelyeket elő tudunk venni a fiókból.

– Ha konkrét miniszteri szinten még nem is, de nagyjából legalább megtervezte már, hogy milyen kormányzati struktúrában akarja irányítani az országot, ha felhatalmazást kap rá?

– Az, hogy milyen típusú struktúrában képzelem el a kormányzást, már készen van. Hogy mely tárcákat kik fogják vezetni, természetesen még nem végleges, mert koalíciós kormányzásra készülök, és ehhez tárgyalni kell a partnereinkkel. De vannak már nevek a fejemben. Azt már most látom, hogy tagoltabb kormányzati struktúrát szeretnék. A mostani csúcstárcák láthatóan elvesznek a feladatok és a felelősségek között, ilyen nagy mamuttárcákban képtelenség átlátni az egész szakterület minden problémáját. Az egészségügynek és a pénzügynek például kizárt, hogy ne legyen saját, önálló minisztériuma a következő négy évben.

– Miként értékeli az önök mögött lévő kampányidőszakot? A kormányváltó szövetséget sokan azért bírálták, mert nem voltak érdemben láthatók, alig volt innováció, kevés volt a megjelenés és az ötlet.

– Ekkora ellenszélben kormányt még nem kellett leváltani, mint most. Az országos média ellenünk van, a köztelevízió csak a Fidesz negatív kampányát hajlandó bemutatni és támogatni. A kormánypártok pedig még ál civil szervezeteket is felhasználnak saját érdekükben. Látszik, hogy a Fidesz mindent elkövet azért, hogy a lehető legkisebb felületen jelenjen meg a kampány, és ahol megjelenik, ott is csak ők legyenek. Az pedig egészen elképesztő, hogy az államilag fenntartott közszolgálati hírügynökség csak azért nem tudósít egy sajtótájékoztatóról, mert az a kormánypárt egyik prominensének kellemetlen. Volt olyan vidéki fórum, ahol a helyi média képviselője egymillió forintot kért volna azért, hogy interjút csináljon velem, mondván, egy ilyen beszélgetés politikai reklámnak minősül. Ezek egészen elképesztő dolgok. A Hír TV-től azért nem várom el, hogy korrekt legyen, mert az magántelevízió, amely vállaltan elkötelezett a Fidesz mellett. Soha nem is állított mást. A közmédia etikátlansága viszont azért megbocsáthatatlan, mert az adófizetők által befizetett hetvenmilliárd forintból működik, és meg sem próbál legalább megközelítőleg BBC-sztenderdeknek megfelelő közszolgálatisággal működni. A kampányba fektetett munka ezzel együtt meghaladja a várakozásainkat. Majd nyolcvan helyszínen jártam már az országban, és mindenhol azt láttam, hogy a helyi jelöltjeink megfeszülnek a munkában, minden ajtón bekopogtattak, több ezer emberrel beszéltek személyesen. Azokat a lehetőségeket, amelyek a rendelkezésünkre álltak és elérhetők voltak, tisztességgel kihasználtuk. A fórumainkon egészen elképesztő tapasztalatokat gyűjtöttünk, szinte minden helyszínen három-négyszer annyian vártak minket, mint amennyire a legjobb esetben is számítottunk volna. Ha esett, ha fújt, ott voltak, és kíváncsiak voltak arra, hogy mit kínálunk Magyarországnak. Egyértelműen kormányváltó hangulat van. Le is fogjuk váltani a kormányt.

– A kampány egyik kiemelt témája a Simon-ügy volt, amelyet a párt igyekezett gyorsan és hatékonyan lezárni, mégis ráégett. Az elmúlt napokban például azért támadták, mert nem ment el a mentelmi, majd a nemzetbiztonsági bizottság ülésére sem, ahol erről az ügyről kérdezték volna.

– Azért, mert ez pusztán politikai cirkusz. Azért, mert az Országgyűlés mentelmi bizottságának egy olyan személy esetében, aki már nem képviselő, egyszerűen nincs joga eljárni. A nyomozó hatóságok végzik a dolgukat. Ráadásul minden ezzel kapcsolatos kérdésre nyilvánosan válaszoltam, minden létező fórumon elmondtam már, hogy mi az, amit erről az ügyről tudok és gondolok. A Fidesz tudatosan figyelmen kívül hagyja ezt a tényt. A nemzetbiztonsági bizottság esetében pedig konkrétan törvénysértő módon akartak meghívni a testület elé. Egyértelműen a kampány mélypontja volt, amikor már a nemzetbiztonsági bizottságot is politikai célokra akarták felhasználni. Vádolom az ebben részt vevő képviselőket azzal, hogy tudatosan törvényt sértettek, és visszaéltek a hatalmukkal. Ami a Simon-ügyet illeti: az MSZP nem egy vállrándítással intézte el a dolgot, ahogyan azt a Fidesz teszi hasonló esetekben. A lehető leggyorsabban léptünk az ügyben, ilyen hatékonyan talán még sohasem. Nem vagyunk büszkék az esetre, de megtettük, amit tennünk kellett, és azt, ami elvárható volt. A Fidesz eközben kénye-kedve szerint rángatja az igazságszolgáltatást, és kettős mércét alkalmaz. Amikor például a fideszes Simon Miklóst köztörvényes ügyben kikérte az ügyészség, a kormánypártiak nem szavazták meg a felfüggesztését. Sőt képviselőjelöltet csináltak belőle. Pedig azokat a polgármestereket, akik szintén érintettek voltak az ügyében, de nem volt mentelmi joguk, börtönre ítélték. A jogerősen elítélt Várhegyi Attila cége a mai napig bedolgozik fideszes önkormányzatoknak, fideszes országgyűlési képviselők pedig naponta kell hogy módosítsák a vagyonbevallásukat, mert száz négyzetmétereket elfelejtenek bevallani az ingatlanvagyonukból. Ha ez bocsánatos, akkor vállalhatatlan kettős mércét alkalmaznak. A Fidesz azt hiszi, hogy ha megvan a többsége a parlamentben, akkor az igazság is az ő oldalán áll. Amit pedig nem szavaznak meg, az nincs is, vagy hazugság. Április hatodikán megmutatjuk nekik, hogy tévednek.

– Korábban említette már, hogy konkrét terveik vannak arra az esetre, ha megkapják a lehetőséget a kormányzásra. A kampányban nyolcpontos vállalást tettek, ezek közül melyiket valósítanák meg először?

– Nem prioritásokat határoztunk meg a nyolc ponttal, hanem egy halmazt, amely felöleli mindazokat a fontos kérdéseket, amelyekben változtatni akarunk. Ha mégis ki kell emelni valamit, akkor mindenképpen a munkahelyteremtésre és a béremelésre fogunk fókuszálni elsősorban. De az első intézkedések között lesz a tandíjak eltörlése is, hiszen azok, akik szeptemberben kezdik majd a tanulmányaikat, már ingyen fognak tanulni. Ugyanígy az elsők közt fogunk nekilátni a kórházi várólisták radikális csökkentésének, majd megszüntetésének.

– Keményen támadták az alkotmányos intézményrendszer leépítését és az új alaptörvény megalkotását. Kétharmados felhatalmazás nélkül is belefognának egy új alkotmány létrehozásába?

– A párbeszédben és a konszenzuskeresésben hiszek. Akkor is van értelme elindítani egy új alkotmányozási folyamatot, ha nincs kétharmados többség az elfogadásához. Éppen azért, hogy a választók lássák, mi a különbség egy általunk létrehozott alkotmány és a fideszes alaptörvény között. Tükrözni fogja az értékrendek közötti különbséget. Teszem hozzá, a nyugati demokráciákban eleve úgy szokás, hogy az új alaptörvényt nem az aktuális parlament, hanem a következő ciklus képviselőinek többsége fogadja el. Ezzel biztosítható, hogy nem egyetlen aktuális többség értékrendjét tartalmazza csupán, ahogyan e mostani fideszes alaptörvény.

– A paksi szerződést is újragondolná?

– Mindenképpen újra kell tárgyalni, már csak azért is, mert egymással ellentétes információk jelennek meg kormányoldalról. Szerintünk olyan megállapodásért nem lehet teljes felelősséget vállalni, amelyről még azt sem tudjuk, hogy pontosan micsoda. A Magyar Országgyűlés nem volt olyan helyzetben, hogy a megállapodás minden részletét ismerje. Éppen ezért, ha kormányzati pozícióba kerülünk, mindent nyilvánosságra fogunk hozni a moszkvai paktumból, és az asztalra tesszük a teljes megállapodást, hogy ennek ismeretében tudjunk közösen dönteni. Közösen, mert a hitelmegállapodás nemcsak évtizedekre eladósítja az országot, de az energiapolitikáját is hosszú időre meghatározza. Szakmai egyeztetésre, társadalmi vitára van szükség a kérdésben. Nem a bővítés, az orosz részvétel vagy az atomenergia ellen vagyunk feltétlenül, egyszerűen a megállapodás módját nem tartjuk vállalhatónak. Nem kell ezt elsietni. A németek például a fukusimai atomkatasztrófa után leállították az atomprogramjukat, és megvizsgálják a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználásának lehetőségeit. Mivel a paksi bővítéssel ráérünk még, érdemes megvárni például, hogy a németek mire jutnak ebben a kérdésben. Lassabban, türelmesebben, bölcsebben kell ez ügyben dönteni.

– A vasárnapi választás másnapján máris újra kampányüzemmódba kapcsolnak: május 25-én ugyanis európai parlamenti választások lesznek. A kormányváltók szövetsége immár nem együtt, hanem egymás versenytársaiként száll harcba a szavazatokért.

– Nem egymás ellen fogunk küzdeni, hanem mindenki saját magáért; ez nagy különbség. Az együttműködés megmarad, hiszen koalíciós kormányzásra készülünk. A korábbi megállapodás része volt ugyanakkor, hogy egy olyan választáson, amelyen a szabályok – egyszerű listás, egyenesen arányos voksolás lesz májusban – nem kényszerítenek minket egy tömbbe, mindenki önállóan méretteti meg magát. Bár értékrendben és az európai közösséghez való viszonyulásban nincs érdemi eltérés közöttünk, azért finom különbségek vannak; nem feltétlenül akar például mindenki ugyanabba az európai frakcióba ülni majd Brüsszelben. Mindenki saját kampányt folytat, közös listaállításról nincs szó. Az őszi önkormányzati választáson biztos lesz hasonló együttműködés, de erről majd később kell dönteni.

– Egyik korábbi interjújában arról kérdezték: vajon mennyire befolyásolhatja a politikai karrierjét, ha másodszor is elbukik miniszterelnök-jelöltként, amire azzal válaszolt, hogy valójában most mérettetik meg először kormányfőjelöltként. Kétségtelen, hogy 2010-ben az esélytelenek nyugalmával vághatott neki a választásnak, de mégiscsak ön volt már akkor is az első számú vezető.

– Formailag valóban nem először méretődöm meg, politikai tartalom szempontjából viszont igen. Hiszen most először van valós esélye annak, hogy kormányváltás legyen. Négy évvel ezelőtt inkább csődgondnokot kerestek MSZP-elnöknek és miniszterelnök-jelöltnek. Persze én akkor sem így tekintettem a feladatra, és igyekeztem a legjobb tudásom szerint tenni az ügyért. Szerencsére nem is az történt, amit sokan vártak. Az MSZP nem tűnt el, megerősödött; sőt a szocialisták nélkül most egészen biztosan esélytelen lenne a kormányváltás. Ez az első olyan választás, amelyen reális eséllyel indulok. És le is fogjuk váltani a kormányt.