Gazdaság | megszorító csomag Orbán-csomag
2013. május 15. 07:50

Magyarország rosszabbul teljesít – Orbán szerint

Orbán Viktor tönkretette a magyar gazdaságot. Bizonyíték erre saját kormányának következő évekre szóló elképzelése. A kormány szerint Magyarország évről-évre rosszabbul fog teljesíteni.

Orbán Viktor miniszterelnök utasította Varga Mihályt, hogy készítsen javaslatokat arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficit eljárás alól. Vagyis nem megszorításoknak nevezett megszorításokra tegyen javaslatot. A kormány döntött ezekről.

Az MSZP követeli a szembenézést a valósággal! Orbán Viktor tönkretette a magyar gazdaságot. Bizonyíték erre saját kormányának következő évekre szóló elképzelése. A kormány szerint Magyarország évről-évre rosszabbul fog teljesíteni.

Orbán Viktor miniszterelnök tervei szerint:

1. A fogyasztás 5 év alatt összességében csak 2,1 százalékkal nő, ami elfogadhatatlanul alacsony és társadalmi dráma. Az egyének legfőbb gazdasági célja saját fogyasztásuk maximalizálása. Ennek megfelelően a társadalmi jólétet maximalizálni hivatott kormányoknak is kiemelt célja szokott lenni a fogyasztás növelése. Ha a fogyasztás reálszintjének a 2010. évi GDP-arányos értéket (51,4%) vesszük bázisnak, akkor a 2011. tavaszi konvergencia program még a konzervatívnak mondott pályán is átlagosan több mint 2,5 százalékos fogyasztásbővüléssel számolt, ami már 2012-ben is 0,8 százalékra csökkent, a legfrissebb tervek szerint pedig már csak 0,4 százalék. A 2013-as reálfogyasztás szintjét jelentősen emeli a rezsi-csökkentés, de még így is romlottak a fogyasztási kilátások a 2014-2015 évekre.

2. 2010 és 2015 között a GDP reálértéke kb. 20 százalék helyett csak 5 százalékkal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy például Németországhoz képest ebben az öt évben Magyarország nem közelít, hanem lemarad.

3. A beruházások reálértéke még 2015-ben is elmarad a 2010-es szinttől, ami azt jelenti, hogy a tőkeállomány csökken. Súlyos probléma, hogy a legfrissebb konvergenciaprogram szerint a versenyszektor beruházása reálértéken még 2014-ben is csökken. Különösen figyelemre méltó, hogy a magánszektor beruházásainak csökkenése 2014-ben 1 százalék alatti reálkamatláb mellett következik be.

4. Az exportpiacainkon 2011-ben még tervezett jelentős részesedés-növekedés a kormány szerint nem következik be, a magyar export 2010-2015 között gyakorlatilag csak annyival tud növekedni, amennyivel maguk a külpiacok bővülnek. A magyar export relatív versenyképességének eltűnése különösen meglepő annak fényében, hogy az export növekedésének egyik fő forrása éppen a rendkívül versenyképes autógyártás.

5. A munkaerőpiacon aktívak létszáma 2010-2015 között csak 150 ezer fővel, vagyis 3,5 százalékkal növekszik. Értékéből sokat levon, hogy a növekmény egy része a 2010 előtt bevezetett intézkedések hatásának tulajdonítható. A foglalkoztatottak létszáma még a kormány szerint is évente legfeljebb 40 ezerrel tud bővülni, szemben a "tíz év alatt egymillió munkahely" alapján adódó 100 ezerrel. Ha figyelembe vesszük, hogy az ebből az ütemből 4 év alatt adódó 160 ezres létszámnövekedést korrigálni kell egyrészt a közfoglalkoztatottak és a külföldön munkát vállalók külön-külön közel 30 ezres létszámnövekedésével, akkor nem sok marad.

6. A költségvetési hiány leszorítása csak névleges. A 2010 óta bekövetkezett deficit-csökkenést teljes egészében a magán-nyugdíjpénztári járulékok (350 milliárd forint) és a korábban felhalmozott nyugdíjvagyon államosítása (csak a portfólió részeként államosított állampapírok hozama több mint 100 milliárd forint) magyarázza. Gyakorlatilag minden más, költségvetési egyenlegjavító intézkedés csak arra volt elég, hogy a romló növekedési kilátások mellett ellensúlyozza a 16 százalékos lineáris szja-rendszer és a hozzáépített családi adókedvezmény bevezetésének hatását.

7. Az államadósság nem csökken. A 2011-es konvergencia program még azzal kecsegtetett, hogy az évtized végére 50 százalék, az alkotmányos küszöbérték alá csökken az adósságráta. A GDP-arányos államadósság 2011 után évente nagyjából 1 százalékponttal csökken, de ez kisebb, mint annak a 350 milliárd forintnak a hatása, ami a 2010. októberig magánnyugdíj pénztárakba fizetett járulék államosítása miatt a költségvetési egyenleget javítja. Ez az államosítás viszont egyúttal az állammal szembeni nyugdíjkövetelést is keletkeztet.

Magyarország gazdasági növekedése az ENSZ 197 tagállama közül a 178.! Nálunk csak 14 gyengébb állam van a világon, 177 viszont erősebb! Ez teljes kudarc, és veszélyezteti Magyarország jövőjét. Ez az Orbán-kormány teljesítménye.

Ma növekedés helyett recesszió van, a versenyképesség javulása helyett csőd- és felszámoláshullám, tőkekivonás jellemzi a hazai gazdaságot, befagyott a hitelezés, a reálbérek csökkentek, egyre több munkahely szűnik meg, egyre rosszabb az életszínvonal, a súlyosbodó kilátástalanság már sok magyar fiatalt külföldre vándorlásra ösztönöz.

Nagy annak a veszélye is, hogy Magyarország még a 2007-13 között rendelkezésre álló 8200 milliárd forint európai uniós támogatást sem tudja felhasználni. Az Orbán-kormány a legrosszabb teljesítményt nyújtja a támogatások kihelyezésében az EU-ban. A kormányváltáskor Magyarország az ötödik helyen állt a forrásfelhasználás ütemét tekintve, jelenleg már az első húszban sincsen benne.

Az MSZP szerint még ebben a nehéz helyzetben is van megoldás!

Először: A gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés érdekében kell felhasználni az EU támogatást!

1. Az összes olyan állami fejlesztést, amely folyamatban van, az EU-s forrásból finanszírozzák.

2. Biztosítsák az önkormányzati fejlesztések társfinanszírozását. A korlát csak a fenntartási költségek fedezése legyen.

3. Költsenek többet a megvalósítható fejlesztések előkészítésére.

4. Egyszerűsítsék a pályáztatást, az elbírálást.

5. Biztosítsanak hitelgaranciát és adókedvezményt a pályázóknak.

Másodszor: Rendbe kell tenni a fontosabb költségvetési kockázatokat büdzsében!

1. E-útdíj bevezetése, pénztárgépek bekötése elmaradása miatti bevételkiesést,

2. Az alacsonyabb növekedés miatti bevétel kiesést,

3. A telekomadó-per várható következményeit,

4. Az E.ON üzlet kezességének beváltása esetén felmerülő költségeket.

Harmadszor: Az MSZP által már korábban kezdeményezett, az emberek szempontjából fontos lépésekre van szükség!

1. Az alapvető élelmiszerek árának 22%-os csökkentésére.

2. Az üzemanyagok árának csökkentésére.

3. A családi adókedvezmény kiterjesztésére, hogy a kiskeresetű dolgozók is igénybe tudják venni.

4. A kis-és közepes keresetű dolgozók adójának csökkentésére.

5.  A dolgozók utáni járulékok csökkentésére a munkahelyek létrehozásának ösztönzése érdekében.

Szekeres Imre

az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője