eszon.hu | Belföld | foglalkoztatás Miskolc | Foglalkoztatás
2015. november 13. 07:58

Még annak is felkopik az álla, aki dolgozik!

Még annak is felkopik az álla, aki dolgozik!
23 százalékkal kerestek nettóban kevesebbet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgozó emberek, mint amennyi az országos átlag.

Amíg az utolsó szocialista kormány utolsó évében, 2010-ben 14 százalékkal, addig 2014-re már 23 százalékkal kerestek nettóban kevesebbet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében dolgozó emberek, mint amennyi az országos átlag. Nálunk ráadásul majdnem minden második ember dolgozik minimálbérért, vagy az alatti összegért, úgyhogy nem túlzás kijelenteni, nálunk még annak is felkopik az álla, aki dolgozik. A képzettebbek elvándorolnak a megyéből, de sokan még az országból is. A borzasztó folyamatot nagyarányú fizetésemeléssel, a képzési rendszer fejlesztésével kell megállítani, hiszen itthon tartani az embereket könnyebb, mint visszacsábítani azokat, akik már elmenekültek innen.

Minderről Gúr Nándor szocialista országgyűlési képviselő beszélt csütörtökön Miskolcon.

Mint mondta, az elmúlt években tízezrével hagyták el a megyét, többnyire a fiatalabb, s többnyire a képzettebb munkavállalók. A fenti adatok tükrében ez nem is csoda, ha a folyamat folytatódik, teljesen élhetetlenné válik a megye, de az egész kelet-magyarországi térség is. Az Orbán-kormány mindezt nem hajlandó tudomásul venni, a probléma megoldása helyett hazug sikerpropagandával próbálja meg elhitetni az emberekkel azt, hogy javult az életük. Teleplakátozzák az országot például azzal, hogy kormányzásuk alatt micsoda óriási mértékben emelkedett a minimálbér, csak éppen azt nem teszik hozzá, hogy csupán a bruttóérték emelkedett jelentősen, a nettó, amit a dolgozó kézhez kap, az alig. Az elmúlt évek inflációit viszont ilyen alacsony nettó emelkedés nem tudta ellensúlyozni, így a minimálbér vásárlóértéke 2010-hez képest nemhogy nőtt volna, hanem egyenesen csökkent.

Becsapják az embereket a foglalkoztatási adatokkal is. a korábbi MSZP-kormányok foglalkoztatás-politikai szempontból legrosszabb évében, a gazdasági válság kitörését követően, 2009-ben 3 millió 717 ezren dolgoztak a 15 és 64 év közötti korosztályból. A második Orbán-kormány legjobb évében, 2014-ben viszont 4 millió 70 ezren. A különbség 353 ezer dolgozó a Fidesz-kormány javára úgy, hogy esetükben a legjobb, az MSZP esetében pedig a legrosszabb évet vizsgáljuk. Ez így önmagában valóban alátámasztani látszik a Fidesz propagandáját, miszerint több százezer piaci munkahelyet teremtettek, ám több, a végeredményt alapvetően befolyásoló adatot is elhallgat a kormányzat. Például, hogy 2009 és 2014 között 160 ezerrel nőtt a közfoglalkoztatottak száma. Ezt akkor le is lehet vonni a 353 ezerből, mert ez nem piaci munkahely. Ezen felül ebben az időszakban jelentősen nőtt a külföldön munkát vállalók száma, közülük nagyjából 100 ezer fővel azok száma, akik a hazai foglalkoztatási statisztikát erősítik, mert 1 évnél nem régebben dolgoznak külföldön. Ezt is le lehet vonni a 353 ezerből. A diákfoglalkoztatás, iskolaszövetkezeti foglalkoztatás nem szerepelt a 2009-es statisztikában, most igen. 2014-ben ez nagyjából 150 ezer diákot jelentett. Vagyis ott tartunk, hogy legalább 400 ezer munkavállalót le kell vonnunk a 353 ezres növekedésből. Az így kapott negatív szám pedig nem a kormányzat sikerpropagandáját támasztja alá.

Akinek viszont mégis jut munkahely, azt meg nem fizetik meg. A rendszerváltás és 2010 között nem telhetett el kormányzati ciklus úgy, hogy ne emelték volna a köztisztviselői illetményalapot. A 2010-ben hivatalba lépő második Orbán-kormány viszont egyetlen fillért sem emelt 2010 és 2014 között, de még azóta sem: az illetményalap ugyanúgy 38 ezer 650 forint, mint amennyi az utolsó szocialista kormány idején volt.

Az MSZP a fentiek miatt ragaszkodik tehát ahhoz, hogy mindenki, aki a közszférában dolgozik, havi nettó 150 ezer forintnál ne kaphasson kevesebbet a munkájáért. Az a közszolga, aki diplomával is bír, kapja meg a minimum nettó 200 ezer forintot. Követelik továbbá a havi nettó 100 ezer forintos minimálbér, illetve a havi nettó 125 ezer forintos garantált bérminimum bevezetését is.

Az intézkedésekhez szükséges évi 500-600 milliárd forintot elő lehet teremteni, hiába állítja a kormányzat, hogy nem. Egyrészt vissza kell fogni a luxuskiadásokat, a jegybank felelőtlen és indokolatlan költekezéseit, másrészt legalább 10 százalékkal csökkenteni kellene a feketegazdaság arányát. A milliárdos adócsalások felderítésére is nagyobb energiát lehetne fordítani, a bürokráciát pedig le kell építeni. Ráadásul – emlékeztetett a képviselő – a kormányzat folyton a GDP-növekedéssel henceg: csak ennek az éves hozadéka is elég lenne a fizetésemelési program végrehajtásához.