Népszava
2011. december 05. 09:32

Megvalósíthatatlan Matolcsy növekedési terve

Vágyálmok és fantaszta elképzelések gyűjteményének nevezték az általunk megkérdezett szakértők a kormányzat legújabb, Magyar Növekedési Terv címet viselő tervezetét.

A pénteken közzétett dokumentum szerint országunk lesz kelet és nyugat, illetve észak és dél kapuja. Emellett a kormány célkitűzései szerint növekszik hazánk exportteljesítménye, miközben az importszükségletünk csökken majd. A behozott áruk helyét ugyanis nagyrészt magyar termékek vennék át. Ezeknek a céloknak a megvalósulására, a hozzáértők szerint, szerint esély sincs. De vonatkozik ez a megállapítás a növekedési terv többi elképzelésére is.

A kormányzat a bezárkózásra, illetve irreális elképzelésekre építi a gazdaságpolitikáját. Ez tükröződik a pénteken közreadott Magyar Növekedési Terv című kormányzati tervezetben is, ami már az ötödik olyan koncepció a Fidesz-kormány részéről, amely meseszerű elemeket tartalmaz - nyilatkozta lapunknak Tukacs István. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista tagja szerint például a dokumentumban elérendő célként szereplő importminimalizálás és exportnövelés nem a kormány elhatározásán múlik.

A Magyarországhoz hasonló nyitott gazdaságokban ugyanis nem lehet bevezetni importkorlátozást. Az exportteljesímény pedig a felvevő piacokon múlik, nem a kormányzati óhajokon. Így az elkövetkező években aligha ugrik majd meg a kivitel, miután a legfontosabb kereskedelmi partnereink - köztük Németország - áruigénye nem növekszik majd. A dokumentumban az is szerepel, - emelte ki a szakpolitikus - hogy Magyarország lesz a fordítókorong kelet és nyugat, illetve észak és dél között. Ennek a megvalósulásához azonban egyenlőre koránt sem adottak a feltételek. Így ez csak egy a sok kormányzati ábránd közül - tette hozzá Tukacs István.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján pénteken megjelent Magyar Növekedési Terv azt írja: "A magyar gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete csak a foglalkoztatottság és a növekedés együttes fokozásával biztosítható." Ezzel kapcsolatban elemzők elmondták: önmagát ismételgeti a kormányzat, ám a nagy szavak mögül hiányoznak a hatékony lépések. A munkanélküliség ugyanis egyre növekszik, az ország gazdasági növekedése pedig jövőre jó esetben is a nulla szint körül alakul majd.

A minisztérium dokumentuma azt is rögzíti: "a stabil, fenntartható növekedés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a megváltozott világgazdasági környezet függvényében újraértékeljük, felmérjük lehetőségeinket, felülvizsgáljuk céljainkat, és fejlesszük az ehhez szükséges eszközrendszert. A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése, és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk, és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen. Ezt a szerepet tölti be a Magyar Növekedési Terv." Hozzáértők megjegyezték: valóban ráférne az országra a befektetők bizalmának a vissza nyerése és a kiszámítható kormányzati gazdaságpolitika. A Fidesz-kormány ugyanis a hatalomra jutása óta jóformán csak improvizált, illetve kiszámíthatatlan és átláthatatlan jogi környezete alakított ki.

Így éppen a kormányzat tett meg mindent annak érdekében, hogy csökkenjen az ország iránti üzleti bizalom.

Ugyanakkor a szaktárca szerint a növekedéshez két lehetőség kínálkozik, ha pótlólagos források nem állnak rendelkezésre Magyarországon: az Új Széchenyi Terv forrásainak hatékonyabb felhasználása, illetve a nettó export (a kivitel és a behozatal különbségének) maximalizálása. Ez utóbbi mind a termelésben, mind a felhasználásban importkiváltó gazdaságpolitikát jelent. Emellett szükséges az exportpiacokon jelenlévő magyar tulajdonú vállalkozások további terjeszkedésének elősegítése.

Mellár Tamás egyetemi tanár a Népszavának arról beszélt, hogy az importcikkek hazaival történő kiváltásához olyan háttériparra lenne szükség, amely képes magas minőségű termékeket előállítani, ez a fejlett ipari háttért azonban idehaza nincs meg. Az erőszakos iparosításról és annak negatív következményeiről pedig márt vannak hazai tapasztalatok. Az ország mostani gazdasági helyzetében pedig nem sok tere van a nemzeti protekcionizmusnak sem. Az sem derül ki a dokumentumból, - jegyezte meg Tukacs István - hogy a kormány milyen forrásból szándékozik majd támogatni a hazai cégeket, és az Európai Unió tagjaként hogyan valósítja majd meg a kabinet az import korlátozásokat.

A termékek szabályos forgalmazása ugyanis az Unió működésének az egyik alapja. "Kelet-európai banán" részeként, "interkontinentális forgatótengelyként" nevezi meg az NGM százhetven oldalas anyaga Magyarországot. Ezzel kapcsolatban Mellár Tamás lapunknak úgy fogalmazott: Magyarországot egyre kevésbé tekintik a nyugat kapujának, mind többen sorolják országunkat a balkáni államok közé, és ez nem túlzottan kedvező fejlemény.

Várható-e valamilyen eredmény a Magyar Növekedési Tervtől?

Juhász Attila, a Political Capital elemzője: Ez a tervezet gazdasági szempontból értékerlhetelen. Csupán egy politikai üzenetről van szó, amely azt sugallja, hogy az országgal minden rendben van. Emellett azt a látszatot kelti, hogy hazánk rendelkezik egy átfogó hosszabb távú gazdasági stratégiával. Ez azonban a valóságban nem így van.

Mellár Tamás, egyetemi tanár : Az új tervet inkább egyfajta háttéranyagnak vagy ötlet parádénak lehet tekinteni. Ez a dokumantum nem alkalmas arra, hogy növekedési pályára állítsa az ország gazdaságát. Ebben szövegben nincsenek pontosan megfogalmazva sem a célkitűzések, sem a célok eléréshez vezeteő lépések.

Népszava-információ/

A teljes cikk az alábbi linken olvasható:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=497797